tizemiyolozadik csomó sngarai esnek egy és ugyan-
azon vonallia, vagyis mig kct szigoriian egymás fóló
esö sugarat tabilunk, 12—18 nodnson á t .szükséges
a csavarvoiialat folytatnunk, a moly a kiindulo
pontili szülgáló also siigártól kezdve, a vole egy
sikba esO felsö sngárig csak cgyetlenogyszer keriili
meg a tengelyt.
E gyürüs állású sugarakon kivül ugyanesak a tcn gely
egyes csomóin kclctkcznek a tciigely dyai vagy
rovidcn ohhddgcti (I. Tábla id , IL T. 1(/), melyck
az (iket létrobozó tengelybez, a fotcngclybcz bason-
lóan csomókból és csomókozokbol áilanak es a cso-
mékon szintén gyürüs állású sugarakat bordanak,
fiöt másodrangú új ágakat is létcsítcnck; a másod-
rangú ágak továbbá harmadrondiícket, ezok negyed-
rendüoket alkotnak és így tovább, mínele kóvetkez-
tébon a Characoák teste azután legtóbbnjdre egy oly
gazdagon clágazó teleppé válik, mely a szomszédos
bozza basonló fejlodésü telepek ágaival ósszefo-
nódva, konnyen megmagyarázza a n éba oly terje-
delmes vizalatti zoldszínü gyepck keletkezését, a
melyek tisztán Cbara-féle nóvényekból állanak.
Mind a totcngcly, inind ágainak sugarai részint
pusztán a Icgalsó nodnsokon, részint tóbb egymásra
következö csomóin ismét kisebb oldalképleteket,
u. n. sugdrkdk&i (belytelenül levélkéket, folíola)
(I. Tábla U>, 2rt, II. T. I 0 , 2, 3) viseinek, melyek
tòbbnyire m ár nem tagoltak, hanem egysejtüek.
A sugárkák szintén gj’ürüs állásúak, de nagyságukra
nézvo egymástól rendsz erint eltérok, a mennyiben
a sugarak basi, azaz a tcngely felé forduló oldalain
nagyobbak, a báti, azaz a tengelytöl elfordnló olda-
lain pedig jóval kisebbek, söt ez utóbbin némelykor
egészen fejlettlenek és csak m int apro kiemol-
kedésck tü n n ek fob Míg a tengelyen levö sngarak
állása általában gyürüson váltakozó, addig a sugarak
különbözö nodnsain keletkezö sugárkák mindig,
bá r nem is egész poutosan, egymás lolé esnek (super-
ponáltak).
Kcmely Chara-félékon csak egyentlenegy sugárka
fcjlödik a sngár nodusán, mely akkor mindig n a gyobb,
egy vag}- tobbsejtü, söt utóbbi esetben szintén
csomókból és csomöközökböl állh at és 1— 2
csomójából újra egy vagy tóbb sugárkát, másodrangú
sugárkát bocsáthat, mely nébol h armadrangú su g árkát
h ozbat létre és így tovább, úgy hogy végre iig}’
látszik, hogy az egész novény többszörte dicbotomi-
kusan elágazó telepet alkot.
Jíémely Cbara-féléken a tengely csomóin a sugarakon
kivül még melléksugaruk-áí (stipularís képlete-
ket, helytclonüi pálbákat, I. Tábla 26) is találhatni,
melyek mindig egysejtüek, kisebbek, nagyobbak vagy
csak igen esókevényes fejlettségüek. E melléksuga-
rak egy-kót, ritkábban bárom sorban ovodzik kórül
a tengely csomóit a helóle erodo sugarak a la tt s mint-
cgy koszorút, mellék.-iugdi'koszoriU (stipularís koszo-
rú t, corona stipularís, nem belyes pálhakoszorút) a lkotnak.
Hol e koszorú esak egysovos (1. ábra ríi, ott
a melléksugttrak m ind lolfcló irányiilnak és a tongely
csomójára bonilnak, a lio l cllonben két soros (1. ábra
JI, C, D, t') , üfct a felsö sort alkotó melléksngarak
a tengely csomójára, az alsó sort alkotók pedig az
internodiuinra sinm lu ak ; a bárom soros mollók-
sugárkoszorún két sor tolfelé, egy pedig lefelé irá-
nyul (1. áb ra J'J).
Kébol a mclléksugarak belyctt a gyürüs állású
sugarak Uözött czektöl alakra es szerkezetre nézve
tübbé-kevésbbé eltéro siigárkópletek jolennek meg ;
ezck jd n d ó ko s m g a ra kn d k tekintondök, m ert meg-
jclcnésolí belyc és sorrcndje elöre meg nem állapít-
bató. Kivételes esetckben ilyen járulékos sugarak
a stipularís koszorút alkotó molléksugarak melleít is
fejlödbetnek, úgy, hogy ilyonkor a tengely csomóján
sugarakat, melléksugarakat és jííriilékos sugarakat
lebet megkülönböztetni.
A melléksugarakhoz igen basonló képletckct n é mely
Cbara-féléken a tengely internodusain is ta lálhatni,
melyek lúskéknek (Stacheln) m ondatnak
(I. Tábla 2c és 1. ábra Ce, De, Ec) s majd sürübben,
majd gyérebben, majd kisebb, majd nagyobb számban,
sobaseni gyürüs állásban, hanem mindig szét-
szórtan, különbözö magasságban jolennek meg, bol
egyosével, bol kettesével, ritkábban kisebb csopor-
tokat alkotva. Az egyes tüskék nagysága is k ülönbözö
lebet, m ert vannak igen bosszúak és v an n
ak igen kicsinyek, söt némelykor m in t alig észre-
vebetö emelkcdésck, szemölcsök (Warzen) tünnek fel
a tengely in ternodusának felületén.
Gyokérfonalak és sugárkák gyakran csak egysejtü
képletek; a mellék.sngarak és tüskék mindig egysejtü
ek ; a sngarak, járulékos sugarak rendszerint, az
oldalágak és a fötengely mindig többsejtüok.
A fötengely és oldalágak anatómiai szerkezetc a
különbözö Cbara-féléken különbözö.
Az internodiumok vagy egyetlenegy, hosszúra
nyúlt, hengeralakú sejtböl állanak (Ch. ecorticalac)
(1. ábra Ab) vagy pedig egy közpoati és ezt egy ré-
tegben körülvevö több rövidebb, keskeny hengeralakú
sejtböl alkottatnak, mely utóbbiak kéregsej-
teknek neveztetnek (Ch. cortieaiae) (1. al>ra B k ,
Ck stb.).
A kéregsejtek, bol elöfordnlnak, mindenkor eg}’-
szerü sejtsorok, melyek a fötengely es oldalágak
internodusain legtöbbnyire csavarodottan futnak
egyik nodnstöl a másikig; jobbról balfclé irányuló
csavarodásuk különösen jól Idvebetö a teljesen kifejlett,
teb á t a megnyúlt intornodusokon, bol áz egyes
kéregsejtek is már megnyúltak és gyakran tetemes
kozó ú. n. közbeesö (csomó) sejtekbol, az utólü)iak
pedig mindig egyfonna nagj-ságú elemddiöl alkot-
vák. Néba a kéregsejtsorok szátna csak kétszer lá tszik
annyinak, mint a sngaraké (Ch. d ip io d irittw )
(1. ábra I), JC) s ez különösen akkor van így, mikor
a szomszédos oldali sorok egyos sejtjei egymás közt
szoros folytatülagos ósszekóttetéslie lé])iiek úgy.
hogy két-két kozépsejtsor kozott csak egy-egy oldali
sejtsor keletkezik. Vannak Chara-félék, melyeken
az egymagában Idfejlett kozépso sejtsorok oldalt
A . ft nodu.s harántmetszüte ;
a. kozpoiití sejt ;
h. k e rüle ti süjtek ;
B . iiiternodiniD Laráiitmet-
szeta ;
a . kozponti í=iejt ;
b. keriileti sejtek. (Mind-
kettö gyeiigóiinagyitott,
félig vázlatos kép.)
. a tengely iiodiisának és in-
ternodhimánftk hoeszmeth.
I. iiodns a', intuniodram
küzpoiiti sejtjc,
a nodus kevületi sejtjei,
melyek a sugarak, melleksugarak
és kéreg
anyft.sejtjeit szolgáltatják,
b'. az internodium
¡{éregsejtjei,
c. melléksngarak,
(l. ft sugarak átrnetszet.i.
(C. Mîoni.A ntáii, 30-szor
nagyitva.)
bosszúságot is clértek. A kéregsejtsorok (kcreg-
lebenyek) száma nébol szigorúan a sugarak számá-
nak felel meg (Ch. ísosliehae vagy haplodiehae)
(1. ábra B , C), másliol meg számuk a sugarak szá-
in át liároraszor is meghaladja (Ch. trip io d k h a e )
(1. ábra ./'’) és cz esetben az cgj-es kéregsejtsorok
küzótt is külônbség teendo, nevezetesen akkor azon
sorok, mel}’ek Icözvetetlen a sugarak a la tt erednek,
kozépsejtsoroknak, az ezcktöl jo b b ra és b aira esö
soí-ok pedig oldali vag}’ melléksejfsoroknak neveztetnek.
Az elöbbiek kétféle nagyságú sejtekbol állanak,
nagyobb hengeralakú és kisebb, ezekkel váltanem
érnck ossze, banem .szabad kózegekkel eg}--
mástül Idiloii valva m a ra d n a k , mi által a ten-
; gely bokérgezé.se igen Inányosnak látszik (iiii})erferle
; eoriicídaej ( l . á b r a / ) ) ; ezek a teljesen bekérgezet-
tektöl (p erfed e co riiadae) (1. áb ra C, }), E, /*’)
minteg}’ átm enetet alkotnak azon alakokhoz, me-
lyeknek internodnsai egészen kéregnólküliek (ecoe-
licidae), teb á t egysejtüek (1. álira A).
A nodiisok mindenkor többsejtüek ; egy-két n a gyobb,
hengeralakú, illetve félbengeralakú, rovid,
kozponti sejtböl és töbl) gombalakú vag}- polyedri-
kus. keriileti sejtböl állanak, melyek az elóbbieket