nem koo.sántaliinok. (17. abvii .4. H. C.) A sugarak
hltszölag villásan osztottak, kt-t vagy több tagbol
állanak. a termösugnrak csak egy sugárkát viselö
csüiuüval birnak, a meildökön ellenben a csomók
száma kettönel több is leliot.*) Termo egyéneken az
elsörendü sugárkák a sugarak bosszát tiilhaladják,
rendesen egy esomósak; a csomóból eredö másodrendü
sugárkák az elsörendü sugárkák interno-
iliiimát szintén folulmúlják és ígv tovább a Itarmad-
söt negyedreiulü sugárkákig. kieddo egyének elsörendü
sugárkái csaknem oly bosszúak, m in t a sugarak
végszelvénye, azaz egyenes folytatása, a másod-
8zámos faja v an ; a leguevezetesebbet következö-
kép csoportosítják: (III. és IV. tábla.)
1. A sugarak esak egyszer ágaznak el, te b á t csak elsö-
reudii sugárkákkal b í ru a k ; a sugarak felsö, végso
részo ogytagú (e g y sejtü ); a korona lelmlló {Mlcllac.
A. Bií. Monavlhroiku-lijlnf A. Ba,).
A ) Az ivarszervek iiyiUkiia burokba zá rtak {Uloco-
caypaa A. Ba,), kétlakiak (dioeceíc).
а ) A nöi sugarak el nom ágazók, sugárkák uél-
k ü l ; az oospora felülete sima.
iV. siincarini (T fin ill.) Kütz.
б) A nöi sugarak elágazók, sugárkákkal birók;
az oospóra felülete erösen kiálló léczekkel.
.V. ra¡iií(ita (N . ab I k .) Ao.
A. N ite lla capiíafa ¡ / ;
B. N ite lla c a p ita ta 5 ;
C. Nite lla ß e r ilis ^ .
Mind a luirom kép tobbé-kevésbbé váziatos kép; mindenütt
t. tengelyt, s. sugárt, s' sugárkát, o. antlieridiumot és o. oogonin-
mot jelez.
rendü sugárkák ismét oly bosszúak, m in t az elsören
d ü sugárkák végszelvénye és így tovább. Mind a :
sugarak, mind a sugárkák végszelvényei vagy eg}’,
vagy két, vagy ritkábban tóbbtagúak, de az utóbbi ■
két esetben az utolsó tag rendesen csak igen !
apró sejt. ;
* A legtobb leíró munkában a sngár elsö esomóján át- |
inenö egyenes folytatiisát fosngárnak vagy kozépsugárnak, ¡
a RUgár elso csomója alatti ré.szét pedig levélnek mondják.
Jeleu mnnkárnban mindkét eluevezést egyre rednkáloin,
mert az úgynevezett levél és az o egyenes folytatása, és az
úgynevezett kozép vagy fosiigár együttesen csak egyetlenegy ■
siif/aral alkotnak, melynek csomójából, illetve csomóiból erednek
.azután az elsörendü sugárkák.
B ) Az ivarszervek szabadok, nyálkás bnrokba nem
zá rtak {Ci/nvivcarpaa A. Br.)
«4 Kétlaki (dioicns) ; anthe ridiumok nagyobbak,
m in t az oogoniumok.
.Y. opurn Ao.
b j Egylaki (m o n o icu s); anthe ridiumok kisob-
bek, m in t az oogoniumok.
A'. /lihiHiH (L . (‘X p a r le ) Ao.
2. A sugarak israé telten elágazuak, elsorondü su g á rkákkal
birnak, melyek ismé t másodrendü stb. su g á rkákkal
b irb a tn a k ; végso, a uodus fólótt eso részok
kéttagú (k é tse jtü ); a korona marad {Nilcllaa /label-
lalue A. B r. DiarUirodarlular A. B r.) Egylaki fajok.
A /A sugarak és sugárkák csomói egyfot'ina uagy-
ságú sugárkákat viseinek, úgynevezett járulékos
sngárkákatnemalkotnak(//o)no('üp//7//a(.-A.Br.)
a ) A¿ ivarszervek szabadok, nyálkás burok nélkül
{(¡¡pimararpaa A. Bu.).
a ) A sugarak utolsó szelvénye igen rövid és
a szintén rüvid sugárkákkal kis koronát
alkot ( Coranalur.).
\ n ) k meddö sugarak utolsó szelvénye
igen rövid, szabad szemrael ahg ve-
iiotö észre ; a termö sugarak Ids cso-
mókba (fejecsekbe) tömörülnek ossze.
N. IvanKÍitc.enft ( Pcvk. ) Agardii.
\li) A meddü sngarak utolsó szelvénye
hosszabb, szabad szemmel is Idveb
etö ; a termo sugarak nem tömörülnek
ossze.
N. hrarhi/talrs Ä. Br.
ß ) A sugarak utolsó szelvénye liosszú, m e rt
utolsoelÖtti tag ja hosszúra uyult, a vég-
tagot i t t is többnyire egy rövidke kis sejt
alkotja ( Macnmah«') .
\a ) k sugarak liosszúk s a meddö cso-
mókon lazán állanak, m iért is a su-
gáróivok se nem gombalakúak, se
nem esomósak.
l « )A z ivarszervek esak a sngai-ak
csomóin jelenuek meg ; a sugarak
többnyire kétszer ágazuak
e l ; végtagjuk kissé megnyiilt.
X . conßt'vacea k . B r.
\ ß ) Az ivarszervek nemcsak a sugárcsomókon,
banem az elso- és má-
Hodrendü sugárkák csomóin is
mogjelenbetnek.
2 a ) Az oospóra felülete éles lé-
ezekkel bír. A termö sugarak
kétszeresen, ritkábban há-
romszorosau elágazók,
NiieUa muc ronain k . Bb.
2 h ) Az oospóra felülete gyengén
kiemelkedö léczekkel b í r ;
valamennyi sugár kétszeres,
de többnyire Iníi’omszoros
elágazásii; utolsó szelvényok
gyakran báromsejtü, az utol-
80 sejt csak apró kis csúcsot
alkot.
Y. (jrac.ilk ( S i v i th .) Ag.
1 0 / A sugarak rövidek, sü rü n állók, ezért
a sugárórvok esomósak, gombalak
ú ak ; a sugarak utolsó szelvénye
m indig k é ts e jtü ; nöi ivarszervek a
sugárcsomókon reudi’z e rin t nem fejlödnek.
A. teiiuifisima (Dc.itr.) Coss. e t Ger.u.
b ) Azivarszervekuyálkás burokba 2ái-tak(fí/oco-
carpae. A. Br.). Az oospóra erösen kiálló
léczekkel bír.
A'. baIracliosporDHt ( B richanh.) A. Br.
B ) k sugarak és sugárkák csomói nem ogyforma
FiJnväzkj-, Clmi-ft-féléknagyságii
sugárkákat viselnek, banom többnyire
igen számos (rendsze rint K»), úgynevezett járu-
lékoB sugárkákat is alkotnak {líHi'.nqilojlUii;
A. Ba.).
A’ h '/albui í !>('..j Ao.
■i. A sugarak ismételten elágaznak ; utolsó szelvényok
b árom-ütsejtü [lUijarUirndarUjlaa A. Bit.). Egy-
lakiak.
A*, omilliopoda A. Bb.
2. T o ly p e lla (A. B r. lXá9.) L konuabdi 1803.
Az oogoniumok (oospórák) vagy a sugár és
sugárkák, vagy az antheridiumok alapsejtcsomói-
ból erednek. mindig nagyobb számban vannak a
sugár, illetöleg sugárkacsomók oldalán s korülvoszik
az antlieridiumokat, melyek vagy egyesével, vag}-
szintén tobbesével az egysejtü kis sugárkák vagy
járulékos sugárkák végén jelennek meg, teh á t kocsánosak.
Valamint az oogoniumok, úg}’ ezek is oldali
elhelyezésüek ; az antlieridiumokat hordozó sugárkák
vagy a sugár alapsejtcsomójából vagy a sugarak,
illetöleg sugárkák elsö csomójából erednek s ez
Tal y pella * .
s’, su g á ik a : n. a iitiierúlium ; I. t en g e iy ; «. su gár; o. oogonium.