fill
f
k
nüiul az oogoniumokat igen vekony, teljesen átlátszó,
nyálkás burok veszi körül. Az oosporák tojásdadok,
világos bnrnaszinüok, felüictük godôrkôs, 7—8 cle-
scn kiemelkfîdô spirális lécczel. Szélességük i 55—20Q
¡i., hüsszuságuk 180—2 5 0 ¡x.
Elöfordul sekélyebb vizekben, ügymint jiocsolyak-
biin, kisebb tóesákban, kis réti árkokban s tb .;m ó -
lyebb vizekben nem terem. A A'. (tííiííi.s.smííí is egynyári
os tobbéves is lehet, a mint kcdvezötlonebb
vagy kedvezöbb viszonyok kÖzt tenyészik. Ivarzásban
lévo telepeket kora tavasztól egész nyáron át, söt
kcsô öszig is találhatni.
Nom sok formaban ismeretes, akkor is csekély el-
térésekkol. Legnevezetesebbck a /'. major os /'. minür.
ilagyarorszíígimk eddig ismert és az irodalomban
felemlitett tormólielye ¡ludnpesi kôrnyékének álló
vizei, a melyekböl Kováts 1. gyüjtötte (1. L eonhardi
id. munkáját és Ganterer Die bisher bekannten
oesterr. Charae.). Ez ad a t a f. major-ro. vonatkozik.
Erdélyben X.-Szeben kôrnyékének tócsáibaii és isza-
pos vizeiben Schur (Die Siebenbürgiseh. Chai-aceen
in Oesterr. bot. Wochenbl. 1857.) találta, de az utóbbi
adatboz liozzáteszi, hogy termohelyeirol éveken át
elmarad. Mindkét ad ato t Nyman is felvette Con-
spectusában. Ó-B u d á n , A q u in cum mellett, iiz ú. n.
k r cm p c l-m a lom körüli rét egy árkában gyüjtötte
1886-ban Klein Gyula miiegyetemi tan á r s egj-etlen-
cgy száritott példányát meghatározás végett rendel-
kezésemre b o c sátotta; magam is kerestem Ü-Budán
e csinos nôvénykét az utolsó évekbeii nem egy izbeii,
de sikerte lenül; úgy látszik, hogy végkép kiveszett e
helyröl.
Tolypella proliféra (Ziz.) v . L eo n h a r d i .
S y n o n ym á k : C h a ra p r o li f é r a Z iz . herh. (.1. Brau.n in A im .
de sc . n a l. I I . se r. I . 1 834). í'/m m B oksek (in E n g l.
B u t.S u p p l. 1S34). N ite llu p r u l if e r a liv T Z . (P b y c o l.g e rm . 1845).
C h a ra B o r r e r i B abington (B r itt . Char, in A n n . a n d ) Iu g .
o f n a t. H is t. V. 185Ü). N ite lla B o r r e r i W ali.>i . (F o r sok t ill
on sy s t em , iip p s tä lln iu g a f v iis fa in ilj e n C haraceæ 1 8 5 3 ).
T o ly p e lla p r o lifé r a v . L eonhardi (in L o to s 1 863 es Oesterr,
.\r in le u c h tg w . 1 864).
Egylaki nôvény. Telepe erös, különbözö nagyságú,
többnyire inkrusztált. A tengely vastag, erötel-
jcs, hasonló erös agakkal, melyek nagj’obb számban
is keletkezhetnek az egyes nodusokon. In te rn o diumai
hosszúk, különösen hosszú és vastag az elötelep
internodiuma, melynek egyenes folytatása a
telep fötengelye. Minthogy alsó részében csak gyér
elágazású és az elötelep két csomójából xijabb tengc-
, lyck nem igeii fejlödnek, azert a telop rendszerint
egytcngelynnck látszik. A feljebb oso internodiumok
, fokozatosan rövidüinck és vékonyodnak, a tormÖ-
sugarakat viselö nodu.sok igen közel esnek egymáshoz
é,s sugaraikkal sürü fejec.skéket alkotnak, me-
lyoken a lejebb fekvö csomókból eredö meddö sugarak
mindig hosszabbak. Különösen bosszúak és vastagok
a legalsó csomoból fejlödö meddö sugarak és
mindig jóval rövidebbek a felso csomókbó] eredÓ
termö sngarak. A meddo sugarak (i— I2-veI jelennek
meg egy-egy orvben, többnyire egyenlötlen fejlettaé-
güek (normális és járulékos sugarak) és mindig osz-
tatlanok. azaz sugárkákat nem viselnek, hanem csak
egyszerü sejtsorok alakját oltik ; 3—5 sejtböl képoz-
tetnek, melyek közül a legliosszabb es legerösebb az
; alsó sejt, az utolsó a legkisebb s rendszerint csak
egy kis hegyes csúcsot (mucro-t) alkot. A fejecskékké
, összetömörült rövid termo sugarak 5— 7 számban
' jelennek meg egy-egy noduson és többnyire két eso-
, móval birnak, melyeken 2—3 sejtü, a sugár végszol-
I vényénél rövidebb sugárkák fejlödnek ; az alsó no-
' duson 2—-1 sugárka, a másodikon rendszerint csak
! kettö ju t kifejlodésre. Néha a sugárkák újra olágaz-
nak, másodrangú sugárkákat létesítenek, melyek
í azután ugyanolyan viszonyban ju tn a k fejlôdésre az
; elsörendü sugárkákhoz, m in t ez utóbbiak a sngarak-
hoz. Egyáltalában e tekintetben alig van eltérés a
Tolypella tobbi fajától. Yalamennyí termö sugár egy
apró, kevéssé kihegyzett, de szélesebb alappal biró
. kis csúcssejtben (muero) végzódik. — Az antheridiu-
. mok kicsinyek, többnyire egyenként jelennek meg
és egy kis sugárka végén foglalnak helyet. a mely
többnyire jóval hosszabb, m int az anthe ridium á tméróje.
Az oogoniumok 2—7 számban fejlodaek
egy-egy an theridium körül, csaknem ülök, tojásdadalakúak
és nagyrészt maradó kis koronával birnak.
Az oospóra hosszúkás gombalakú, sárgás barnás-
színü, felületén rendszerint még az összelapult és
egymásba türemlett kéregsejteket is látni. de némely-
■ kor csaknem átlátszatlan, a midön t. i. külsö felüle-
tét csekély mészréteggel vonju be, mely azonban a
Characeoe-n berakódás ú tján létrejovo mészkôpcny-
nyel nem azono.sítandó. Igen kicsiny, hossza 250—
300 ¡I..
Mélyebb és sekélyebb árkokban és mocsarakban
tenyészô n ô vény; egy éves; a spórák ritkábban ösz-
szel, többnyire csak kora tavasszal csiráznak; az
ivarzás nyáron augu.sztusban áll be, oospóráit már
szeptemberben érleli.
Magyarországból csak száritott példányokat vizs-
gálliattam és határozliattam meg S im o n k a i gyüjte-
ményébol, ki e ritkábban eloforduló novénykét már
régebben üvcsa szigctén, Pancsoca kôzelébon, álló
vizekben gyü jtö tte; novénykói még liatalok voltak,
de rendkivül erös olötclep-internodiummal birnak.
Tolypella in tric a ta (Trontop.) v. L eon ha r d i.
S y n o n y iim k ; C h a ra in tr ic a ta Tiíkntepohl (iip nd B oth
C a ta le c ta bot. J797). N ite lla in tr ic a ta A g . (S y st. Alg, 1824).
C h a ra f a s c i c n la ta .Amici (D e sc r iz . ili a le . Char . 1 8 2 7 ). (.’h a r a
p o ly s jie n n a A. B u . (h i F'lora 1 8 3 5 ). N ite lla p o ly y ie r iiia K ü tz .
(P liy co l. g e n e r a lis 1 8 4 3 ). N ite lla f a s c ic u la ta A . B r . (S c hw e iz .
Charac. 1 8 4 7 ). N ite lla n id if ic a h. po///-vpm//« Iíarii. (Kryp tíl,
V. D o iits e h la iu l 1 8 4 7 ). T o ly p e lla in tr ic a ta v . L e o n h a r d i (in
L o to s 1 8 6 3 . és Oesterr. A r in ic u c h tgw . 1 864).
Egylald nôvény. Telopo erös, nagy, tomött gyepeket
a lk o t; legtöbbnyire csekély mészinkrustacziót
árul el, mely csak kis mértékben változtatja a n o vény
élénk, zöld színét sárgászoldre vagy barnás-
zöidre. A tcngely aránylag vastag, felálló és gazdagon
elágazó; internodiumai különbözö bosszúak, az
elsö legalsó a legbosszabb, s a többi internodiumok
ósszcgének körülbelöl egy h a rraad át teszi ; a kovet-
kezök fokozatosan rövidebbek, a tengely és ágak
csúcsa felé a nodusok hirtelen oly közel állanak egymáshoz,
hogy sü rü sugaraikkal egymásba font fejecs-
kékct alkotnak. Az egyes nodusokon a normális su garak
száma 6—7, a m it tetemesen gyarapítauak a
köztük jelentkezö kisebb, járulékos sugarak, úgy-
hogy azután az összes sugarak száma egy-egy n o d u son
12-re és még többre is mehet. Az alsó nodusokból
eredö sugarak rendszerint igen hosszúk, elállók
ós mcddük, a felsokból eredok rövidek, ôsszeliajlôk
cs termôk ; ezek alkotják a m ár említett fejecskéket.
A sugarak mind ú jra elágazók és pedig a meddôk
többnyire 1—2, a termôk 2—3 esomósak. A sugárkák
száma égy-egy sugárnoduson változó, reiidsze-
rin t az elsö csomók több sugárkát fejlesztenek (5—7),
m int a felsök. Jellemzö a Toiypellára, bogv’ a sugárkák
mindig rövidebbek, m in t az oket hordozó sugar
végszelvénye, mcly az összes sugárkák között m in dig
hosszúra kinyúlik. Az elsörendü sugárkákból
ú jra másodrcmlüek fejlödnek és ezekból ismét har-
madrendüek. A magasabbrendü sugárkák száma
csy-egy noduson fokozatosan apad és kisebbedik ;
az öket hordozó alsóbbrendü sugárka végszelvénye
szintén hosszúra nyúlik köztük. A sugarak és sugárkák
végszelvénye 4—5 sejtü, az alsó sejt csaknem
oly lio.sszú, mint a räkövctkezö mind együttvcve,
az utolsó mindig legróvidelib és kissé tompa
csúcsl)¡ui végzodik. - - Az antiieridiumok többnyire
egyenként jeleniiok meg a sugarak és elsörendü sugárkák
csomóin, kicsinyek és igen gyakran nem ju t nak
teljes kifejlodésre. Az oogoniumok nagyobb
számban (3—6) ve.szik körül az antlieridiumokat és
a másodrendü sugárkák csomóin is fejlödnek kisebb
számban (1—3); tojásdadalakúak és maradó kis koronával
birnak. Az oospora hosszúkás tojásdad, á tlátszó
burokkal bír, világosbarna színtt és felületén
9—11 vékony, kevéssé kiemelkedö spirális lécczel.
Hossza 320—400 ¡x.
Elofordul útak melletti árkokban, réti tóesákban,
különösen tözeges pocsolyákban, ñera ritkán más.
nagyobb mocsári nóvények között. Kétnyári novény;
a spórák késô összel csiráznak, a liatal novénykék
áttclelnek és kora tavasszal folytatják fejlodésoket.
Iv arérett állapotban április hóban is talá ln i; ju n iu s ban
többnyire az összes telepek már pusztulófélben
vannak.
Eormákban meglolietös gazdag faj ; elküloníté-
sök nagyrészt a tengely és sugarak nagyságán ala-
p u l; van pl. f. domjata, f. humilior, f. la xa etc.
Magyarországi adatot B orbás ViNczü-nek «Sym-
boioe ad pteridograpbiam ct Characeas Hung.* etc.
(in Vcrbaiidl. d. zool. bot. Ges. 1875.) és aBuda-
pestnek és kôrnyékének novényzete 1879» czimü
munkájában talá lu n k ; szerinte O-Bndán, a. piiska.-
poros malom melletti forrásokban fordul elö ; m a gam
több évig jártam u tán a tavasszal é.s késo összel
o lielyen, de egyszer sem találtam. B orbás g}’üjtését
B raun liatározta meg. Nyman is emliti e nôvényt
Conspectusában m in t Huiigariábaii elofordulót,
valószínüleg ezen ad a t nyomán.
A RákoHOn, Rá ko sfa lva mellett, a kórvasuti tol-
tés a la tti árkokban boven tercm a f. h umilio r; tele-
pei igen erösek, de rövidek, helyenként egész gyepeket
alkotnak.
2. SU B F . C H A K E A E A. B r.
Chara coronata Ziz.
tíyuODjiDÚk: C h a ra H ia i iiü i G me u n iFl. Batí. ]s26'i.
C h a ra f le x ilis C o iii (Aiiiicí Descriz. lS27j. C h a ra < o r tia n a
B ektoloni (apud Aiiiici Descriz. 1827i. (.'ha ra in tv lu c r a ta
E oxb. (¡n Flor. iiul. 1832). C h a ra •lah n i’n d s Mevkn (Eeise
um die Erde I83Ô). C h a ro p sis ll r a t in i i Kürz. (Phycol. geu.
1843). C h a ro p sis S t a l i i M in c y h in i (in att. del. congr. di
Geuova). N ite lla B r u u n ii Kabh. iDeuf-schl. Kn-ptfl, hv47i.
C h a ra ( l.y c lin o th a in n iis ) S t a l i i V is ia n i FI. Dalm. 1852j.
C h a ra c o nm a ta Z iz . iuod. Braun szerint 1814 köriili.