1 )1)1 két, hol több rétcgbon övedzik korösköriil.
(-2. ábra A , ¡i, C.)
A sugarak a tengolyhez hasonló anatómiai szcr-
kezetüek. Internodinmaik szintén kéreggel birók és
kéreg nólkiiliek lehetnek ; h a kéreggel birnak, úgy
rendesen csak az also 2 —4 internodium központi
Fcjtjét veszi körül egy kéregsejtrcteg, a sugarak felsö
izei pcdig mindig fokozatosan rövidülö sejtekböl
keletkezö egyszerü sejtsort alkotnak (végszelvény).
Fig}'olemrc méltó, hogy a sugarak kéregsejtjei a ten-
gelyéitôl oltéroleg nem csavarodottan, hanem egye-
nes irányban haladnak az egyik csomótól a másikig,
vagy legfeljebb fölötte kis mértékben árulnak el
kis csavarodást balról jobbfelé. Számuk is tobbé-
kevesbbé ogyezik a tengely internodiumait fedö ké-
regsojttík számával és alakjukon sinos lényeges el-
térós.
A nodusok is, nem számítva elemeik csekélyebb
számát, mindenkor olyan szerkezetüek, m in t a fötengely
nodnsai.
A teljesen kifejlett Cbara-féle novényen az itt
áltaiánosan ismertetett vegetativ részeken kivül meg-
találjuk a szaporodásra szolgáló szerveket, azaz ivar-
szcrveket is, melyek i-endszerint a sugárkák belyze-
téhez kötve, mindig a telep sugarainak vagy néba
sngárkáinak uodusain jelennek meg (I. Tábla 2 és
II. T ábla 2, 3). Vannak him és nöivarszerveik. A him
ivar.szervek (I. Tábla 2/’) ( antheridiumok) tòbbnyire
szép pirosszínüek, gombalakúak és egy kis szóvet-
testet alkotók, mely nébol egy kis nyélsejten, nébol
kózvetetlenül a sugar csomóján foglal belyet. A nöi
ivarszervek (oogoniumok) (I. Tábla 2e) zoldszínüek,
ritkábban pirosszinüek, tojásdadalakúak, nébol szintén
kis nyélen ülnek, legtöbbnyire azonban kózvetetlenül
a sugár csomóin jelennek meg. Him és nöi-
ivarszervek vagy egy és ugyanazon nóvényegyénen,
az egyén egy és ugj’anazon vagy pedig különbözö
csomóin fejlödnek, vagy különbözö novényeg}'’éne-
keii fejlödnek, ú. m. külon a him és külon a nöi
ivarszervek. Egylaki (monoikus) és kétlaki (dioikus)
fajok,
Míg a him ivarszeiTek az ivarzás m egtórténte után
szétesve, a teleprol eltttnnek, addig a nöi ivarszervek
tetemesen g}'arapodva, zold szinöket elvesztik, bar-
nás-fekete szint öltenek és utóbb a Chara-féle n o vény
fenta rlá sára szolgáló nyugvó vagy oospórdkká
alakulnak, melyek m in t apro, keménybéjú, fekete
kis szemecskék egy ideig még a telep idösebb suga-
rain látbatók ugyan, de utóbb onnét leválva, a viz
iszapjába kerülnek, bol azután bizonyos nyngalmi
ido loteltc u tán csirázva, új Chara-telepeket léte-
sítenek.
II. A CHARATELEP FE,TLÓI)ÉSE.
a) Csirázás, elötelep.
A ChiU'a-félék fentartására és szaporodására szolgáló
nyugvó vagy oospóra keménybéjú, spirális, ta-
réjos, egj'sejtü, tojásdad vagy elliptikus képlet
(3, ábra A ); barna-feketés béja egyik — alsó —
végén sima, másik — felsö — végén ellenben spi-
rálisan futó, kisebb-nagj’obb kiemelkedésektol otélü-
nek látszó. Az oospóra tartalm a gazdag tartalék
táplálékokban, a plasmán kivül keményító és olaj a
fóalkatrészei. Csirázáskor a plasma a legnagj’obb,
teb á t finomszeracséjü része az oospóra felsö végébe
búzódik, alsó nagj-obb részében pedig csaknem tisztán
a tartalék táidáló anyagok maradnak b átra. A spó-
ratarta lom elrendezése u tán a tiszta, átlátszó, fínom-
szemcsójü plasmarószt ncrasokára egy keletkezö vá-
laszfal egészen e lk ü lo n itiasp ó ra tobbi tartabnától és
az egész spòra kétsejtüvé válik, úgy hogy a nagyobb,
a tartalék tápláló anyagokkal telt sejt az alsó, a kisebb,
a tiszta plasmát tartalmazó pedig a felsö végében van.
A kisobbik sejt g}’ors novekedésnek incluí, a spòra
kemény béja ennek következteben felsö végében az
említett öt emclkedés kozott ugyanannyi ropedést
kap s minthogy a repedések a spòra esúcsán talál-
koznak, e helyen nagj’obb nyílás támad {3. áb ra B),
melyen az ei'ösen növekedö, plasmában gazdag sejt,
a burkoló héjból kilépve, csakbamar az elsö falra
tobbé-kevésbbé m erölegesen esö fai segítségévolkétúj
Sßjtre szakad. E sejtek kezdetben tömlöalakuak és
mind alakjukra, mind nagyságukra nézve meglcbe-
tös egyenlök vagy legalább is basonlók egj’mással
(3. ábra C), csakbamar azont)an lényegesen eltér-
nok további visclkodcsokben. Mig az egyik ugyanis
hosszúra nyúlva, a taìa jnak veszi ú tjá t, teb á t elsö
színtelen gyokérfonallá alakul, addig a másik basonló-
lag erösen uövekedve, fölfelc tart, és bossztengelyére
merölegesen álló néhány válaszfal segítségével rovid
sejtfonalat létesít azaz elötelepfonalbl (protoneuia,
Vorkeim) alakul (3. ábra D). A z elótelepfonal legalsó
sejt tartja meg osztódó képcsségét, a tól)bi mind
csekély nagyobbodás u tán állandó azaz tóbbé nem
osztódó sejtté alakul. E bosszú, legalsó sejt felsö
végében, teliát az állandó sejtekkel liatáros részélien,
egy liarán t vála.szfiilat kap, initol két új loánysejtro
A—D. és J—K . Chara gyiimo-
p h y lla (természet ntén
gyeiigén nagyitva),
A. órett oospora ;
B. felrepedü oospóra ;
G. csirázó oospóra ;
D. csirázó oospóra a kikelo
clso gyokérfonállal (g .) és
elütelepfonállal (e.)-.
E—I l. az elótelepfonál alakn-
lá-sa vázlatosan ; a. legalsó
o sztódó sejt-, h. h'. b".
felsö állandó sejtek ; c. és
a', az a,-ból keletkezö le-
áuysejtek; c'. az elötelep
elsö in temodìuma ; d . a
rhizoidcsomó korongala-
ku anyasejtje ; e. az elotelep
felsö vagy siigàreso-
mô korougalaku aiiya-
sejtje ;
J . elötelep, o. o ospóra, g. elsö
vapy fogj'okérfonál, m. a.
beiöle ágazó mellékgyo-
kérfonalak, r. gyokérfoua-
It^ak, a. az elötelep le g alsó
színtelen sejtje ; d.
rbizoidesomó, c. az e lö telep
elsö B eqyetlen in-
temodiuma, <■. az elötelep
sugárcsomója, «. sii-
garak, h. h'. h". a z elötelep
felsö állandó sejtjei ;
K. valamivel fejleítebb e lö telep
a jelz és ugyanaz
mint J.-nél.
sejtje minden esetben legliosszubb s legvékonyabb,
a többi felsö sejtje ellenben, melyek .száma 2—4
kozott ingadozik, mind jóval knrtább, kissé duzzadt,
rovid bengeralalai és csak az elötelep legvégsô
sejtje némileg kissé kúpalakú (3. ábra E). Az elötelep
összes sejtjei közül csak a legalsó, legbosszabb
Filarszky, Clmi-a-fél6k.
szakad, egj’ bosszú alsó és egy kis felsö sejtre ;
(3. ábra ]') az elöbbi ckkor szintén állandó sejtté
változik át, az utóbbit azonban, mihehi; kissé növe-
kedett, a csaknem egy idöben keletkezö két fai iijra
osztja (3. áb ra (r), azaz bárom új leánysejtro, alsó, kö-
zépsü és felsüi’e szakítja. Ezek közül az alsó és felsö,
2