¥
koronázzii, uiiórt ia òsazcacgiilibijn korotuínak (corona)
mondatnak. A koronát alkotó sojtck küzepcn
azorü.san zá ródnak; a bol otos számban fejlodtuk,
ott mvg}'übbak, csúcaosak, a bol ellenben tizos számban
jönnek lótro, ott igen kicsinyek, laposak s csak
igen kis koronát (coromila) alkotnak. Az oogoninm
nyélsejtje és összes kéregsejtjei, teb á t a koronasejte-
kct is ideértve, teljes kifejlódósükkür legtöbbnyire
clénkzôld szinüok, bennok a chloropliyllszemcsék
szép sorokban helyezkednek el, s a fai felületével szi-
gorú párhuzamos irányuak. Némely Chara-féléken
azonban a chlorophyll helyett az oogoniumot be-
kcrgezö öt spirális kéregsejt tartalmábau, is úgy
mint az antheridium pajzssejtjcibeu piros szemcsék
találbatók, melyek az oogoniumoknak is piros vagy
pirosas s/.ínt kölcsönöznek.
Ha az oogoniumok teljesen kifejlôdtek, s a kéreg-
töl kôrülzàrt pete ivaréretté lett, bekovetkezik a ter-
mékenyítés folyamata, mely a két külön ivarú sejtnek,
a petének és spermatozoiilnak egyosülésében
áll. E folyamatot megelózóleg, az ivarérett oogonium-
nak úgy belsó, mint külsö részében csaknem egy idöben
kis változás következik be. Termékenyités elött
ugyanis a pete felsö esúcsán eg}’ kis világos folt az
u. n. fogamzási folt keletkezik; e folt színtelen
plasmatartalmú, ¡gen vékony elnyálkásodó hártyával
van hatái-olva, mely jód és alkohol alkalmazása u tán
könnyen felismerhetö. A pete többi része u. m. a
zsír és olajcseppek, keményitô és egyéb a plasmában
beágyazott szemcsékkel sürün telve, sohasem színtelen
és így mindvégig á tlátszatlan. A fogamzási folt
megjclenésével egy idöben vagy már elöbb is az
oogonium kéregsejtjei szintén módosulnak, de csak
a korona a la tti részokben ; belsö faluk mindinkább
legömbölyedve, az eddig közepüköii szorosan egybe-
tartozó öt kéregsejt mindinkább cltávolodik eg}-más-
tól és nemsokára a pete felett egy sejtközötti jára-
tot, csatornát alkot (16. ábra A ), melyet csak a ko-
ronasejtekból származó korona zar el. A csatorna
létrejotte u tán az öt kéregsejt ugyanesak a korona
a la tt g}’ors hosszanti (intercalaris) novekedésnek
indul ; e novekedésben azonban a sejtfalaknak csak
belsö rétege vesz részt, a külsö cuticularízált rétege
ellenben nera nyúlik tovább, minek kovetkeztében
e réteg köröskörül megreped és a kinyúló sejtek a n ná
l tisztábban vehetók ki a végükou emelkedó koro-
nával. Az ot sejtnek interealarisan növekedö részei
osszességokben ilyenkor az oogonium nyaki részét ;
alkotják és kôzepén zárják körül a már említett :
nyaki csatornát. A kéregsejtek vékonyfalu nyaki rész-
Icto kifelé is erosebben legömbölyödik, és minthogy
mindegyik esúcsán a vastagabb falu koronasejtet
hordozza, mi sem természetesebb, hogy mind az öt
kéregsejt közvetctlcn a korona a la tt mindinkább elválik
egymástól, a mitöl az oogonium nyaki részlo-
tón öt felfelé jobbaii szélesedó, hosszanti repcdés
támad, mely a központi csatornát tárva tartja a korona
alatt. A repedések csak a fogamzási folt Ictre-
jötte u tán keletkeznek és ugyanoly nyálkás anyag-
gal vannak kitoltve, mint maga a csatorna. Nébol
ily hosszanti repedések nem is keletkeznek, hanem
a pete ivarérettségekor a korona egészen clválik az
oogoniumtól, minek következtcben a petéliez vezetö,
ilyenkor igen rövid kis csatorna szintén nyitva áll.
Mikor az antheridiumokból kiszabaduló spermatozoidok
az oogoninm repedéseihez kerülnek, az Ö
nyálkás tartalm u k fogva ta rtja öket és azon á t a csa-
tonmba bejutnak, vagy a bol repedések nem k eletkeznek,
a korona lehullásakor léti-ejott nyiláson át
egyenesen a csatornába ju tn a k ; itt lassanként elvesztik
mozgási képességoket és utóbb a pete fogamzási
foltjára kerülve, az utóbbinak eluyáikásodott
h ártyáján könnyen átbatolva, lassanként a petével
egybeolvadnak, azaz a p etét niegtermékenyítik. Az
oogoniumnak a nyaki csatornába nem korülö sper-
matozoidái a vízben igen hamar elp u sztn ln ak ; a csatornába
ju to tt, de a petével egybe nem olvadó sp ermatozoidák
tovább élnek ugyan, de utóbb szintén
felbomianak és akkor csak néhány visszamaradt
szemcse jelzi m u ltju k a t. A termékenyités folyama-
tá t elöször De B.-vry észlelte, u tán a mások is; sem
De BARY-nak, sem a többi buvároknak nem sikerült
a termékenyités összes stádinmainak teljes megfigyc-
lése ; a spermatozoidák egybeolvadását a p ete fogamzási
foltjával mai napig sem lá tta senki. A termékc-
nyítési folyamat e része mellett teh á t csakis a való-
színüség szól és jelenleg puszta kovetkeztetésekcn
alapul. Az egylakiakon az egy és ugyanazon egyé-
nen, söt sugáron létrejott spermatozoidok megter-
mékenyíthetik ugyanazon telep, illetöleg sugár oogo-
niumát, de egy és ugyanazon fajhoz tartozó k ülönbözö
egyének között is végbemebct a termékenyités,
söt különbözö fajok közötti ivarzás lohetósége vagyis
a keresztódzódés sem zárható ki egészen, noba ez
irányban tett biztos észleletek mindeddig biányza-
nak, jóllehet a Chara-félék rokonalakusága erre
egyenesen felhíja a buvárokat.
.A termékenyités folyamata u tán a pete erös hár-
3 l
ty át kap, erre fogamzási foltját is elveszti, egész
tartalm a még inkább átlátszatlanná válik a benne
rendkivüli nagy mennyiségben felhahnozódó tartalék
táplálékoktól. A kezdetben színtelen fal csakhamar
sárgás, utóbb barnás szíiit vesz fel, ezalatt a petét
köröskörül övedzö kéregsejtek is átalakulnak és elö-
áll a telepeseket olyannyira jellemzö nyugvó spòra
vagy oospóra (16. ábra, E. F.), mely teljes kifejlôdé-
sekor a teleprül leliullva, bizonyos nyugalrai idö
u tán a már leirt módon új Chara-féle nôvényt bir
létesíteni. Némelyek az oospórát «mags-nak, söt
((diócská»-nak is mondják.
Az oogonium kéregsejtjei az oospóra képzésekor
sajátságos magatartást tanusítanak. A peto megter-
mékenyitéséig aránylag vékony és átlátszó falu kéregsejtek
a termékenyités n tán elöször akként változnak,
hogy belso, a pete falával érintkezô falaik
szintén m egbarnulnak, erösen m egvastagodnak, meg-
keményednek és a pete falával szorosan ossze is
nönek.
E folyamat az oogonium also és felsö végén (a
korona leválása után) is végbe megy ; fele részben
legtobbnyire átterjed a kéregsejtek egymás.sal é rin tkezô
oldalfalaira is, de nem mindig ; azonban a kéregsejtek
külsö fala sohasem vastagodik meg, hanem
iiéját alkotva. A meszes kopenyréteg csak az oospóra
oldalát lioritja, az oospora esúcsán, tebát a korona-
sejtekben, valamint az oospóra alján raész sohasem
I rakódik le ; e két helyen a me.szes héj meg van sza-
kítva, ottan nyilás látliató. Némcdykor egy és ug}-an-
azon fajnak vannak meszes és nem-meszeshéju oospó-
rái, rendszerint azonban az elól)l)ieli is, és utóbbiak is
külön-külön fajoknak állandó tulajdonságai. Bitkálib
esetckben p. o. kedvezötlen életviszonyok kozott az
oospóra összes kéregsejtjei lág}-ak maradnak, falaik
meg nem vastagodnak, és mészréteg sem rakódik le
a külsö és belsö határfulak kôzé; ilyenkor az érett
oospóra krctafebér szinü, az épen maradó kéregsej-
teken áttetszó fubér bciségtôl. Az ilyen oospórák
rendszerint más alakúak és nem tojásdadok, hanem
tôbbé-kevésbbé gömbalakuak, felduzzadtak. Néme-
lyek szerint a nem termókenyített oogoninmokbol
képzódnek és csii'ázásra nem alkalmasak.
vékony marad, sót sokszor el is pnsztul a kéregsejtek
tartahnával együtt, minek kovetkeztében a terméke-
n y ített oogoniumból utóbb csak is a pete saját erös i
falával és a hozzánótt kéregsejtek, a belsö falrészle- ■
tek maradnak há tra , mely utóbbiak az oogoniumból
származó oospóra kemény külsö fekcte-barnás ^
szinü burkát vagy h éját alkotják. A bol a kéregsej-
teknek csak belsö falai vastagodnak és maradnak :
meg, ott az oospóra burka sima felületü, a bol ellen-
beii a kéregsejtek oldalfalai is részben megvastagod- |
nak, és egymással óssze is nönek, ott az oospora !
burkának felületén különbözö kicmelkedések, léezek ;
vannak, melyek mindig spirális lefutásuak. Nem ^
véve figyelembe az oospóraburok léczeit, a burok
szabad felülete igen változatos lehet, u. m. egészen |
sima is, különbözö, kifelé Iialadó részleges vastago-
dásokkal, miért is felülete majd tüskés, majd go-
dorkés, bálozatos stb. stb. Gyakran a kéregsejtek
külsü fala is megmarad az oospóra kifejlôdésekor és I
akkor a kéregsejtek oldalfalai mind olnyálkásodnak, ;
az eluyáikásodott rétegben podig, mely a kéregsejtek
külsö és vastag bcisö falrészletei között foglal helyet,
nagymennyiségü mé.sz rakódik le, az oospóia meszes
kopenyrétegét, mintegy második burkát, szilárdabb
Mint az eddigiekböl kitünik, az oospóra szigorúan
a termékeiiyíté.si folyamat végeredménye. A Chara-
félék kozt azonban ez alól is van kivétel, nevezetesen
eg}” fajon számos l)uvár észlelte, liogy csiraképes
oospóra meg nem termékenyített oogoniumból is
fejlödbetik. E folyamat, melynek szüznemzés (parthenogenesis)
a neve, a Chara crinUá-i\ fordul elö;
kétlaki novényke ez, melynek nói(oogonmmos) eg}'é-
nei nagyon olterjedtek, ellenben liíraivaru (antheri-
; diurnos) egyénei mindeddig csak kevós lielyröl i.sme-
retesek.
Az elterjedtebl) nÖi egyének, jóllehet oogoniu-
, maik nem lesznek megtermékenyítve, mindenkor
. teljesen megérü és csiraképes oospórákat teremnek.
; Pontos kulturális kisérletek már* számos buvárt meg-
gyöztok errôl és az én öt évre terjedó megfigyelé-
I seim a tiszta nÖi példányok k u lturáin a szüznem-
! zést szintén konstatálták. Az elsö évben ü ltetett
; oosporas példányok érett oospóráik lelmllása után
^ teljesen tönkre meutek, de az edény, melyet víz- és
iszaptartalmával gondosan továbbra is megtartottam,
a következö év tavaszán újra megtelt a spórákból fej-
lödött nói ivaru Chara crinita példányokkal. Csekély
nagyság elértével az üde telepek mindeg}-ike ismét
oogoniumokat létesített és jóllehet az edény sem
hímivarjellegü Chara crinitát, sem másféle Charát
nem tartalmazott, az oogoniumok rövid idö raulva
mégis csaknem kivétel nélkül mind fekete érett
oospórákká alakultak át, melyek megéré.se és Ichul-
lása ntán a novénykék ismét tönkre mentek. A h a rmadik
évben a megelözö vegetatió a la tt létrejott