\ ß x
I t
f
î
C h a ra jir .r ili.i y . a c a r/ia ós J. ruiiirtUacen W a llk . (F lo r,
c ryp t. d e n n . 1S33). l'h u ia ¡¡loinrratu IT s c iio k f (Crypt, Go-
w iic lise iS á S ). ( ’h a r a ¡iru c ilis u. e p ir a r p a ot y . s jin c a rpu
W a lu i . (F lo r. cryi>t. G e n n , 1 8 3 3 ). N ite lla sip ic a rp a ra r. ß.
c a p ita ta (ia y . y lo ro c r jih a la K ü tz . (F h y o o lo g . g e n n . IS-tS).
C h a ra .si/ncarpa ra r . c a p ita ta G a n t. (Oestorr. Cliarac. 1847).
.M trila s fp ic a rpu ra r . o.rijinjra A. B r . (S d n v , Cliarac. 1847).
N itr lla c a p ita ta Afl. (S y s t . A lg . 1824).
Kétlaki. vékonytengelyü. világos-piszkoszoidszínü
novényke, mely külalakjára nézve fölötte hasonlít
a Aiteild syncarpáho'z ; a telepen ritkán van gyér
inkrusztáczió és többnyire teljesen men t az idegen
szerves anyagoktól is. A tengely internodiumai részben
bosszúak, részben rövidek ; a ? novényeken az
ivaros nodusok kis fejecskéket alkotnak. A sugarak
száma egy-egy noduson többnyire 8, járulékos
sugarak nem fejlödnek. Mind a ? mind a cf nóvények
sugarai sugárkákat bocsátanak egyesével, ke ttesével
vag)' hái-masával, teh á t osztottak. a mi e faj
föjellege. A sugarak utolsó sejtje tompacsúcsú,
hegyes. vastagfalú csúesba nem vögzödö, vagy leg-
feljehb egj' kis hegyes celulose tüskét visel a végén,
miként a meddö sugarak csúcsain észlelhetni. Az
antheridiumok a sugarak csomóin egyenként je le n tkeznek,
igen nag)-ok és vastag nyálkás burokkal
korül vaimak véve. Az oogoniumok 2—3 számban,
igen ritkán négj'esével jelennek meg a sugarak csomóin
és nag)'ságukra, valamint alakjukra nézve te ljesen
megeg)-eznek a iV. syncarpáéivíú, csak kéreg-
tömloik színe többnyire zöld, ritkábban vöröses.
Apró koronájnk lehulló. Az oospóra gömbded, sötet
barna, csaknem feketeszínü, nem sima felületü,
hanem erösen kiálló éles léczekkel. A spirális csíkok
száma C. Szélessége 260—340 [j.., hossza 280—
360 p..
Elöfordul tiszta, más vizi nóvények el nem lepte
hel)'eken, úg)’ m in t útmelletti árkokban, kisebb
tavakban, tiszta vízzel telt vermekben stb. Kétnyári
nóvény ; az oo.spóra már augusztus vagy szeptember
havában csirázik ; a fiatal nóvényke egész télen á t
megmarad a jég a la tt és kora tavasszal tovább fejlödik.
Áprilisban, leginkább májusban m ár teljesen
ivarérettek a telepek és ju niusban többnyme egészen
elpusztnlnak.
Formái kevésbbé élesen határolhatók, többnyire
egymásba ätm en ö k ; elnevezésbket épen úgy, m int
a N. syncarpánál is, feltünöbb alaki aajátságaiktó)
veszik, m in t pl. f.capituligera, f. longifolia, f. brevi-
folia, f. la.ra, f. elongaía etc.
Míig)-arországon Nitella capitala több helyrol
I ismeretes, nevezetesen E rdélybôl Sóvár táján, sós ta-
lajú álló vizekben (Sch u rD i-. F erd. Dio Siobenbürg.
I Charae. 1. Oesterr. bot. Wochenbl. VII. Jg. 1857)
t továbbá S z. Lá szló éa Pilis közötti kis toban gyüj-
; tütte .Borilís (Symbolæ ad pteridogr. et Charae.
j Ilu n g . in \''crhandl. d. zool. bot. Oes. in Wien
: 1875) és meghatározta B iüvun A. Magara e fajt iinda-
; pcst kornyékén, a Hákoson két tcrmohelyon i.s gyüj-
i töttcm tiszta vizben, a vasuti tóltés melletti árkokban
és pedig úgy a fo m m caplhdigera A l ir - t, valam
in t a f. la x a A P r - i, f longifolia Á B - i és f
br&vifoUa A B r -i.
Nitella opaca Ag.
S y n o n y n iá k ; C h a ra traiusliir-i’rui hw?o/-y/ctvVA V aillant
(Hisfc. (le l ’Aeatl. d. s c ien s 1 719). C h a ra o p a c a B r ü z . (ü b -
se rv . in G en . Cliav. 1S24). N itrU a p e d u n c o la ta A g . (S y s lc in .
A lg . 1 8 2 4 ;. N i t d l a la c ta A g . (in ed .). C h a ra s ip u u rp a
ca r. op a c a A. B e . (Uebe rs. d. g e n a u e r b e k a n n t. Cha-
r en a r te li in F lo r a 18.3.)}. C ha ra s y w a r p a c a r. jm ’udo-
¡ Ic x ilis A. B r . (ii. o .). N ite lla jlc .H IÜ ß . n id if ic a V isiani
(F lo ra D a lm a tic a 1 8 4 2 ). N ite lla s p n e a rp a c a r. o jia c a K ü tz
(P liy c o l. goi-iii. 184.5), N ite lla sy n c a rp a m r . y lom e r a ta A, B r .
(S c hw e iz Charae. 1 8 4 7 ). N ite lla s y n e a rp a c a r. la x a hreri-
f u lia A. B r . (u. o .). N ite lla synea rj>a c a r. p a chy ¡/<ra A. B r .
(u . o .). N ite lla a tr o n r e n s W allmann. (F o rsök t ill e u Sy s te m
a tik u p p s tá lln in g a f v ä s fam ilj e u Cha ra ceæ 1 8 5 3 ). N itd lu
.H ynearpa ra r. pseiulojie.riUs Gantkrrr (Oesten-, Charac. 1 8 (14).
N ite lla o p a c a A g . (S y stem . A lg . 1824).
Kétlaki nóvény. Telepe erös, nagy, különben külalakjára
nézve az elöbbi ké t fajhoz tôbbé-kevésbbé
basonló. Sárgászold, sôtétzôld-szintt, tiszta, vagy
mészkéreggel bevonva. A tengely fertilis csomói több-
nyire igen közel esnek egymáslioz és fejecskéket
alkotnak a meddôkliez hasonlóan, csak ritkábban
állanak lazábban. A sugarak száma egy-egy csomón
többnyire 6—7, járulékos sugarak nem fejlödnek.
Valamennyi sugár, a meddo úgy, m in t a ten n ó , újra
elágazik, az az sugárkát bocsát; a meclclö sugarakon
rendesen két sugárka, a nÖi sugarakon egy sugárka
jelenik meg; a sugárkák vagy oly nagyok, m ilita
sugár szelvénye, vagy kisebbek is. Mind a sugarak
mind a sugárkák igen erös fejlettségüek. A sugarak
utolsó sejtje a csúcs felé liirielen letompul és kis
hegyben végzódik, fala min d en ü tt egyenletes vas-
tagságú. (Száritott példányokon a sugarak és sugárkák
csúcsai kissé megfeketednek.) Az a n th e ridiumok
és oogoniumok szabadok, nyálkás b u rokkal
nem vétetnek körül. Az antheridiumok
különbözö nagyságúak és rendszerint egyenként
jelentkeznek a sugaralc csomóin. Az oogoniumok
liosszúkásak, tóbbnyii-e pirosszínü kércgtômlôkkel.
melyeknek nyaki része igen erösen fejlett; koroná-
juk lelmlló; legtöbbnyire paro,san keletkeznek egy-
egy csomón, ritkábban csak egy vagy három fejlödik
egymás mellett. Az oospóra tojásdad-gomlidcd, sótét-
liarna szinü vagy egészen fekete; felületén 6—7
tompaélü, erösen kiemelkedö lécczcd. Szélessége
240—300 [j.., Iiossza 300—360 ¡j..
Elöfordul tavakban, árkokban, pocsolyákl>an, söt
még patakokban is ; a napnak kitett és árnyékos
helyeken egyaránt jól fejlödik, megjelenése egy és
ugyanazon termöbelyeken is sokkal állandóbb, mint
a N. rapilala, vagy akár a syncarpaé. Sckélyc'bb vi-
zekbon kétnyári, több évig kitartó nôvény a m élyebb
vizekben. Az oospórák csirázása augusztu.sban és
szeptemberben tórténik, sót kedvezötlen idójárás
mellett még késôbben is ; a fiatal novényke áttolel
és tavasszal tovább fejlödik. Ivarérett novényeket
májustól augusztusig találni.
Formákban igen gazdag faj. Az egyes formák külalakilag
többnyire élesen különböznek egymástól ;
átmeneti alakok az eg)'es formák kozott alig vannak
s ez oka, hogy régebben a legtobb idetartozó form
ât külön fajként írtak le. A formák elnevezése a
legtobb esetben a telep h abitnsára vonatkozik ;
ilyenek a f. longifoUn, f. bvpvifolia, f. elongaía, f.
la xa , stb. stb.
Magyarország egyetlen heiyérol ismerteti B obb.í s ,
még pedig var. iiarassala Borbás{?\) néven, mely a
Plilvicai-tüvííkná], a patakocskában fordul elö (Borras,
Floristikai kozlcmények in Math, é.s term. Érte-
sítü 1883). Valószínüleg ezen ad at nyomán veszi fel
Nyman is m in t Magyarországon elofordulót az ö
«Conspectus flor, ourop.» czímü munkája supple-
mentumában. Más belyrol eddig ismeríclen, noha
valoszínü, hogy több termöhelye is vau Magyarországon.
Nitella flexilis (L. ex parte) A o.
S y n o iiym á k : H ip /iu r is .sr¡iis I d /o r e is D illen ( iu E p h em .
natui-, car. c en t V I .) . C h a ra f o r c a t a B eichenr. (in Mivssl.
H a u d b . lli lit ) , (7/a;-íi jle .r ilA L . (F lo r . S u e c . 174.',). C h a ra
Jic.rilÍH c a r . d ic lw c a rp a \Y allk, (F lo r . « o rm. IS 3 1 ). Ch m i
o o nm u ta ta Ruprecht (B e itr . zu r Píia iw.e iik n n d e d. ru ss.
R e ich . 18 .ÌÒ). A i t,■Ha B r a n n ia r tia n a Co ss. (Germain ct V eddel
lu tr o d . á la F lo r e d, P a r is ). N ite lla jie .r ilh A o . (S y st.
Alg . 1,824).
Egylaki novény. Teiepc eros, laza gyepeket alkot,
erösen fényló világos vagy sötetzöld-, ritkábban
sárgászold .szinü ; ritkán inkrusztált : igen g)’akvan
Fllarszky, Cbarft-fólók.
vonják lie külonbüzó liad(laria-ií\.]o\i. A teiigelv
ho.sszú, hajlékony, gyéren elágazó, egyenesen fólfelé
álló, az ágak mindig ki.sebbek az öket viselö föten-
g e ly n ri; vastagságára nézve megegyezik a N. opaca
Ag. teiigelyével, bár sugarai mindig vékonyalibak,
mint emezéi. Termö sugarai fejecskéket nem alkotnak,
a nodusok teh á t úgy a meddó, m in t a termö
egyéneken tólibé-kevésbbé lazán következnek egymás
után. A sngarak száma egy-eg)’ noduson többnyire
6, olykor még 1—2 járulékos sugár is csatlakozik
hozzájok, a melyek mindig jóval kisebbek.
Valamennyi sugár, a meddö és termö eg)'aránt, újra
elágazik, sugárkákat bocsát, rendszerint kettesével;
a termösugarak végszelvénye rendesen hiányzik,
mert helyén az antheridium fejlödik, a mitöl a
termö sugarak villas külsejüek ; a meddö sugarak
sugárkái nagyságra nézve a sugár végszelvényével
csaknem teljesen megegyeznek. A sugarak utolsó
sejtjei tompa, erösen luegvastagodott csúcsban vég-
zódnek. Az antheridiumok és az oogoniumok nyálkás
Ijurok nélküliek, együttesen jelennek meg a
sugarak csomóin, de vannak eltérések is, a meiinyi-
lien némely sugáron csak antheridiumok, másikon
csak oogoniumok fejlödnek. Az antheridiumok m in dig
egyenként foglalnak helyet, végállásúak, miként
már cmlítve volt; kisebbek, m in t az eddig tár-
gyalt fajokéi és töl)bnyire elöbb ju tn a k teljes kifej-
lodé.sre, m in t ugyanazon egyén oogoniumai. Az
oogoniumok í—3 —4 számban jelenuek meg az a n theridium
a la tt a sugarak hasi, oldaláu ; nagyobliak
az antheridiumnál, hosszúkásak, apró, lehulló koro-
nájukkal lefelé állók. Az oospóra hosszúkás tojásdad,
nagy, sôtétbarnaszinü, vagy csaknem fekete; felületén
6—8 erösen kiemelkedö tompa léczet látni. Szélessége
2 8 0—400 [1.., hossza 380—500 ]j..
Elöfordul tavakban, tóesákban, árkokban ; sekélyebb
vizekben inkább található, mint mélyebl) viz-
modenczékbeii. Elöfordul csendes folyású kis pata-
kocskákban és réti források lefolyásában is. Kétnyári
nóvcny. Az oospóra m ár összel csirázik, a flatal
nôvény télen á t megmarad és kora tavasszal toválib
fejlödik. Ivarérett novényeket mái’ áprilisban és
azután egész nyáron á t találni. A meddo eg)’ének
nem ritkán. különösen a kedvezö melegebb vízü
vagy a védcttebb termöhclyeken éveken á t is élnek
és tovább fejlödnek.
Formákban nem gazdag faj ; az eddig felállitottak
is csak nagyneliezen különböztethetök meg egv’más-
tül : csokély külónbségeket csakis a sugarak fejlett