A CJt. <Tas.si(;at(lis magyarországi termöhelyröl az
ediligi irodalomban nines israertetve.
A /'. .suhiiiennis hrarhyphiiUa A. Br. Budapest
kürnyé'kén a ivm a i fü r d ö (nzeKttt puskaporos malom)
é s a « K rempel-malum« kôzelében tenyészik egj-réti
árokban.
Chara hórrida WAnLST.
Syuonymák : C h a ra h ü p id a ß . h ó r r id a W hlsg . (Flor. Suec.
lS2i). C h a ra h a itiv a c a r. /a x ti< /ia ta W.allm. (Füi-sok till eu
Rysteumt. uppstiilluiug af vttxt familjeu Characeæ 1853).
('h a ra h ó r r id a W ahlstudt (Monogr. üfver Sveriges och Nor-
ge.R Chariiceer 1875).
EgA’laki, uagA’ telepü növen}'. A Ch. hispiddhoz
külalakilag felette hasonló, de mindig tisz ta zöldszinü,
s vag)’ egészen men t az inkrusztácziótól, vagy
csak csekély mértékben inkrusztált. Tengei)'e vastag,
megnyúlt, sugártermetü, egj'enesen felálló, gj'éren
elágazó, csaknem egyszerü ; internodiumai hosszúk,
esavarodottak; kérgok a (A./li.spñ/néliez basonló ;
a kéregsejtsorok száma kétszer akkora, m in t a sugarak
száma ; a kôzép és oldali sejtsorok csaknem
eg}'enlö fejlettségüek, ezért az utóbbiak csak g)'en-
gén emelkednek Id a tengely felületén és nem igen
barázdálják ; a kozép sejtsorok nodusaiból bosszú,
hegyes tüskék er*ednek, mindig többes számban,
esoportosan, minek kovetkeztében a tengely felsü,
még lievésbbé hosszúra nyúlt tagjait sü rü n bevon-
ják. A melléksugárkoszorút kétsoros, hosszú, fel- és
leirányulü sejtek alkotják. A sugarak száma 7—10
egy-egy csomón, igen heg)'es szög a la tt állanak el a
tengelytöl, ugy hogy csaknem egyenesen felállók;
7—9 tagúak, az utolsó, vagy két utolsó sejt rövid,
csupasz végszelvénnyel, a többi mind kéreggel bir
és jól kifejlott csomókkal liatárolt. A sugárkák a
sugarak összes csomóin köröskörül csaknem egj'enlö
mértékben fejlödnek ; a sugarak hasi oldalán lévok
mindig hosszabbak az oóspóráknál és a hátsók is
alig rövidebbek a meilsôknél; valamennyi felette
hasonlít a tengely tüskéihez, úgy nagvságra, m int
alakra nézve. Az ivarszervek a sugarak alsó 2—3
nodusán talá lb a tó k , rendszerint egyesével; az
antheridiumok kisebbek az oogoniumoknál ; az
oogoniumok hosszúkásak; a koronasejtek csúcsaikkal
tübbé-kevésbbé osszezáródnak. Az oospórák
feketés barnaszínüek, felületükön 11—12 gyengén
kiemelkedö spirális lécczel ; körülbelül 900 ¡x. liosz-
szúak.
Alió, sekél,yebb vizekben tenyészik s úgj’ látszik,
egyéves novéiiy. Iv arérett telepeket csak nyáron
találni.
A sugarak minemüsége szerint van /'. maci'ophylla,
f. brachyphylla, f. stricta, etc. Az internodiumok
bosszát tekintve van f.elougala, f. humilio r stb.
Csak egy ízben talá ltam Budapest kürnyékén a
római fü rd ö (az elött puskaporos malom) kôzelében
egy kis, mélyebb vízzel egészen teli á rokban a f. elon-
gata macrophylla strictá-t.
Chara hispida L.
S y u o n ym á k : C h a ra w a jo r catdibu-x spinoxia V aill. (Ac t.
1 7 1 9 ). C h a ra ravie, f r a i r i l i .ym w .m í Lali-er (H isto r . stirp .
iu d ig . H e lv . 1 7 6 8 ). C h a ra /íáyR'da r i (owwitosa W illu. (Spec,
p la n t. 1 805). C h a ra h is p id a r a r . o ia jo r W uijíg . (F lo r . S u e c .
1824). C h a ra hix¡iida ß . c o r tic a ta H .u m i , (S k a n d iu a v . F l.
18-46). C h u ra xp ivo x a Rupr . (ö ym b . ad liisto v . e t geogr.
P la u t Ros.s ls 4 6 ) . C h a ra h is p id a L inné (F lo r . S u e c . 1745).
Eg)'lak: novén}’. Az európai Chara-félék között
a legnagyobb teleppel bir, egyes formai ritkábban
küzépnagyságúak ; világos sotétzoldszínü, legtobb-
nyive szürkés vagy barnaszöldszinü, rendszerint erösen
inkrusztált, de nem merev nôvén}-. Gyakran nagy
kiterjedésü laza gyepeket alkot. A tengely igen vastag,
erösen csavarodó, egyenesen felálló, legtöbb-
nj’ire azonban felegj'enesedö ; g)’érebben ágazik el.
Hosszú internodinmai teljesen bekérgezettek, a kéregsejtsorok
száma kétszer akkora, m in t a sugaraké.
Az oldali sejtsorok csak gyengén emelkednek a kózépsejtsorok
folé, általában mindkettö egyforma
eros fejlettségü. Tüskék n agy számban vannak a kö-
zépkéregsejtsovok csomóin, rendszerint esoportosan
képzódnek, majd igen liossznak, majd rövidebbek,
de mindig keskeny tüalakúak és heg)-es csúcsban
végzüdnek. Az eros, vastag csomókon a melléksugarak
hatalmas kétsoros koszorút alkotnak, egyes sejtjei
szintén hegyes csúcsúak. A sugarn.k igen hosz-
szúak, szintén erösek, vastagok, egy-egy noduson
9— 10 jelenik meg, majd ívesen a tengel.y felé haj-
lariak, majd egészen visszahajiottak ; 7—9 tagúak,
alsó 5—7 tagjok teljesen bekérgezett és jól kifejlett
nodusoktól batárolt, a többi 1—4 tag majd hosz-
Rzúra nyúlt, majd rövidebb, csupasz végszelvényt
alkot. A sugarak valamennyi csomóiii köröskörül
sugárkák fejlödnek, de rendesen a hátsók valamivel
kisebbek, m in t a mellsok ; mind keskeny es begyes
c.súcsban végzódik. Az ivarszervek gyérebben fordulnak
elö, tül)bnyire csak a sugarak alsó csomóin fejlödnek
eg.venként, igen ritk án paros számmal. Az a n tlieridiumok
a ránylag kicsinyek ; az oogoniumok nagyok,
hosszúkás, tojásdadalakúak és meglehetös nagy kovo-
nával birnak, melynek egyca sejtjei tompa csúcsaikkal
tôbbé-kevésbbé szétállanak s mintegy kifelé fordulnak.
Az oospórák a telepnek mcgfelelöleg jó nagyok,
900—950 ¡X. hosszúak ; barnás fekcteszínück, felületükön
13— 14 gyengén emelkedó lécczel.
Édes és félig sósvízben egyaránt elöfordul ; termö-
helyei a kisebb-nagyobb tavak, mocsarak, árkok stb.,
sekélyebb helyeken csak kisebb formai tenyésznek.
Több nyári, a vegetáczió mogszüiitévcl a telepck legnagyobb
részc ugyan szintén elpusztul, de a tengelyek
alsó, vastag, croscn felduzzadô és tartalcktái>lálékkal
telt nodusai élve maradnak, hogy az üj vegetáczió bo-
àlltakor csupaszlábú ágakkal új meg üj telepeket
létesítsenek. Csak nyáron van ivarzásban s akkor is
némely formából aránylag kevés ideig találni ivaros
telepeket.
Eormákban elég gazdag faj. B raun szerint valamennyit
két nagyobb csoportba osztják, u. m. Macra-
canlhae A . B r . ésMicracanthae A . Br. esoportokba ;
az egyes formák itt Is, úgy m in t más Chara-fajokon,
hol a sugarak, hol a sugárkák, vógszolvcnyek stb.
erösebb vagy gyengébb fejlôdése szerint kapják
elnevezésôket.
Az irodalomban felvett magyarországi termöhelyek
! Pest mellott K o v á ts (1. G a n t e r e r Die bisher
bek. österr. Char. 1847), 7á’>7o-¿d partjain ritkának
mondja W e lw i ts c h (1. L e o n h a rd i-í. m. 18(54). B o rb á s
«Rymbolæ ad ptor. ot Char. Hung.» (Verhandl. d.
zool. bot. Gos. in Wien 1875) czímü értekezésében
ós «Budapestnek és kôrnyékének nôvényzcté»-
ben ismertet f. b rachyphyllá-t a Bd ko s mocsarai-
ból, /'. leñera miiiidior-t az Orczy-kert tavából
Budapesten és /'. valde incrustalá-i az Aiptin'
cum melletti ré t pocsolyáiból ; az idézctt formákat
B r a u n határozta meg. S c h u r : «Die Siebonbürgi-
schon Char. (Oester, bot. Wocbenbl. 1857)»-ban a j
f. complánala rob u slá -t (Chara latifolia W.) emliti i
tavak és tócsákból a «Büdös»-ön, Erdély-hcn, to- '
vábbá Tiisnád-i-ó\, Ildromszck- és Svgesd-vol. ¡
A. B r .- t é s f. mirracanfha A . Br. crassicaulis A . B r -t
hosszabb sugárkákkal gyüjtöttem ; az elöbbi között
egy igen hosszú sugarakkal biró formát is íaláitarn,
melynek némely molléksugara elágazik, de azert
egysejtü marad ; végre C -B u d d n a f. micraranlha
A . Br. macrophylla A. Br egy kisebb, ki nem nyúlt
alakját s chbez hasonló, de mindonben nagyobb formát,
Magam Budapest kornyékén foleg a kelenfóldi
mocsarakban, Szt. Müiályon, a Bdkoson és 0 -B u - ■
da n a római fiird ó k'ózeléhcn gyüjtöttem C7i. hispi- \
dál, még pcdig a Kclcufóldon a f. macracantha .
A. Br., macrophylla A . B r . refrnctd-t és f miera- ,
eantha A . B r. macrophylla A . Br. clongata A . B r -i;
a SzL Mihályi mocsara.kban nagy területckct von ;
be a f. macracantha, macrophylla, longibracteata
stricta, a Bdkoson f. macracantha A . Br. clongata ¡
()-B iid d n a «Krcmpcl-malom» kôzelében is
gyüjtöttem.
A kelenfóldi formák egyikét D ietz gyüjteményében
is láttam iigyanonnét, de régebben gyüjtve s meg
nem határozva; S imonkai gyüjteményében egy az
Orczykerlböl( Budapest) száxmüzóioxmáXf.gracilior
mundior-múí nevozte B iuvn (leg. S imonkai 1871.)
egy Bckás-Megyer kórnyékében gyüjtött Ch. hispida
formát pedig v. subinertnisnek deterrainálta. Chara
hispida van továbbá a magy. Nemzeti Muzeum h erbariumában
a Bákos-xól (leg. Steinitz, 1879.) a bnda-
pesli vdrosligeli íóból (leg. H avnald 18(51 ), az l. d va r-
hcly és Lengyelfalva közötti ú t mellett elhuzodó
árokból (leg. HavnaIíD Í8G1.) és végre a kolozsvári
egyetemi gyüjteménybcn ugyanesak a hudapesli
városligeti tóból (leg. IH ynald. K vnitz egyet. tan ár
ú r szives kôzlése.)
Chara rudis A. B r .
S y n o n ym á k : C h a ra h is p id a v a r. r u d isK . B k . (o lim ). C h a ra
lo tu /ifo lia N orte (in ed ). C h a ra su hsp in o sa Rupr. iSymboIa;
ad h is to r ia u i ofc g e o g r . P la n t. R o s s ic a n iin ]8.4i¡j. C ita ra r u d
is A. B r . (Con sp est. Cliar. europ. 1 867).
Egylaki. Telepo a Ch. hispidáélioz hasonlít, kozépnagyságú,
többnyire sotétzoldszínü és erösen inkrusztált.
A tongely erös, tobbé-kevésbbé érdes felületü.
n éha igen vastag, máskor vékonyabb, a mikor az
egész nôvény is sugarabb termetet ölt. Hosszú in te rnodiumai
teljesen bekérgezettek ; az oldali sejtsorok
erösen kiállanak és a kôzép sejtsorok folé emelkednek
olyannyira, bogy az elöbbiek olykor c.saknem
egészen elfedik az utóbbiakat, a mi egyik fö- s jel-
lomzü tulajdonsága a Ch. rudisudk. Elsö tekintetre
ily esetekben az egész tengely csak egj’szerü kéreggel
birónak látszik. Tüskék gyéren fordulnak ció, nem is
oly nagyok, m in t a Ch. hispiddéi és kevésbbé is állanak
cl a tongely felülotétol. A nodusok erösek, vastagok,
erösen fejlett kétsoros mellék sugárkoszorúval
birnak, melyeknek egyes tagjai alig térnek el az
internodiumok liarázdáiból kiemelkedö tüskéitol.
A sugarak hosszúak, erösek, számuk egy-egy örvben
többnyire 8 és gyakran jobbra esavarodottak. A ten-
9