alacöony, koroiigalakú marad s az auyaaejt osztódó
kópcssógét örökli, a közcpsö podig erösen növe-
kodve, bossziira nyúlik, de továbbra nem oszlik
(3. ábra II). Elöbbiekböl Iceletkezik az elötelep elsö
két nodusa, az utóbbiból pedig az elötelep elsö
internodiuma. Mind a felsö, mind az also nodussá
alaknlandó, korongalakú sejt ugyanis tovább osz-
tódva, központi és keriileti sejtekro szakad. Az alsó
noduson a keriileti sejtek erösen kinyirlva, mind-
inkább bosszabbodó tomlòkké változnak, (3. ábra
I, K), színtelenek maradnak és utóbb bosszú gyo-
kérfonnlakká a lakulnak; e nodusnak a belale eredö
gyokérfonalak miatt rbizoidesomó is a neve; mint
ilyen az oospórával, valamint az elso gy0kérfonallal
csak azon, tòbbnyire igen hosszúra nyúlt, basonlólag
színtelen tömlöalalm sejttel van összekajicsolva, m cly
erodetileg is az egész elötelep legalsó sejtje volt már.
liogy ezek is merölegesen állanak úgy az elsö keriileti
sejtek ivalakú falaira, valamint az oredeti csomó-
sejt k e rü le té re; ez á lta l ismét egy-egy kisebb keriileti
sejt származik a csomó jobb és bal oldalán ;
ezek h a tá rá t azonban már nem központi választó fai.
hanem az elsö s másodízben keletkezö ivalakú falali,
valamint ismét az eredeti csomósejt egy-egy részlete
alkotja. Hasonló módon fejlödnek a tobbi keriileti
sejtek is fokozatosan, felváltva, a csomó jobb és bal
oldalán (4. ábra ¡y, //)• Végi’e az utolsók képzésére
az ivalakú fai egyrészt ismét a központi válaszfalra
belyezkedik meröieges irányban, másrészt pedig az
u tóljára keletkezö ivalakú falon áll függolegcsen,
minek kovetkeztébcn ezek is az elsökböz basonló
b a tá rúak (4. ábra i, k), do vclök átcllcnos állásban
vannak ; a legutoljára keletkezö sejt legtobbnyire az
elsövcl é2)cn átellenbeii esik. llykép az eredeti
4. ábra.
A sugárcsomó korougalaku anya sejtjének fokozatos osztódása (vázlatosan).
Az elötelep elsö internodiuma és felso nodusa
m ár chlorophyllt tartalmaz, teb á t élénk zöld szinü ;
az utóbbi is kozjíontiés keriileti sejtekbol áll, melyek
olyformán koletkeznek, hogy az említett alacsony
korongalakú sejtet (4. áb ra a) elöször egy központi
válaszfal két részre osztja (4. ábra b) ;■ a központi
válaszfalra mindkét leánysejtbon, elöször az egyik-
ben (4. ábra c), azután a másikban (4. ábra d) egy-
egy olyan ívescn Icfutó fai jelcnik meg, mely egyrészt
a válaszfalra, másrészt az eredeti csomósejt
kcriiletére is merölegesen áll ; ez által a központi
válaszfal egyik, majd a másik oldalán is egy-egy új
sejt jön létre, melyek a csomó egyik oldalán foglalva
belyet, megalkotják az elsö két keríileti sejtet. Mind-
ke ttöt teb á t eg\’felöl a központi válaszfal közösen
batárolja, másfelol pedig mindegyiket az eredeti
csomósejt választó falának egy-egy részlete és az líj,
a legutübb keletkezö ivalakú falak veszik körül. Az
utóbbi falakon azntán fokozatosan ismét ivalakú
falak keletkeznek (4. ábra e, f) és pedig olyformán.
csomósejt több leánysejtre oszlik. Kettö ezek közül
a csomó kozépsô részét foglalja el ; ezek tobbé nem
osztüdnak, változatlanul megmaradnak es a csomó
kozponti sejtjeit alkotják ; a tobbi, e két központi
sejtet gj’ürüsen köröskörül záró, kisebb sejtnek
keriileti sejt a neve, melyek az elsö sugarak anya-
sejtjeivé lesznek. Számuk nem állandó, tòbbnyire
6— 7, de több is lebet.
A keriileti sejtek csakbamar kinyúlnak, bosszten-
gelyiikre meröieges falakkal ú jra osztódnak s ily
módon mindegjuk egy-egy rovid, csekélyszámú .sejt-
fonallá alakul, mely sejtfonalak sugarasan a csomótól
olállva, az elötelep elsö sugarait teszik (5. ábra
H). E sugarak, az elsö (legidösebb) keriileti sejtböl
keletkezö sugarat nem számítva, mindvégig egysze-
riiek maradnak, csalc egyszerü sejtsorozatot alk o tnak
; a legidösebb kerületi sejtböl fejlödö sugár
a zonban további viselkcdésében lényegesen eltér, a
mennyiben új esomósejteket s így intornodiumokat
alkotva, a tulajdonképi Cluira-nôvény tengelyóvé fcjlödik
(4. ábra JÌ, C). Hitkább esetckben a második
kerületi sejtböl sem fcjlödik egyszerü sugár, hanem
az elsö kerületi sejthez hasonlóan, egy tovább növekedö
tengely jön létre, úgy, bogy ilyenkor az elö-
telepbol kéttengelyü Cbara-novényko létesül. Az elötelep
sngaraiboz feltünöen hasonlít a m ár régcbben
meglevö, n éh án y sejt alkotta csúcsa, söt minthogy
ez is egyszerü sejtfonalat alkot, n éb a a sugarakkal
konnyen ossze is tévesztlietô, legtöbbnyire azonban
egyes sejtjeinek m egnyultságával, teb á t egészben véve
bosszúságával tü n ik ki.
A fiatai Cbara-féle novény nem mindig veszi
eredetét a le írt módon az elötelep elsö s egyetlen
sugarakat viselö nodusán, hanem nébol az elötelep
elsö rhizoidcsomójából is fejlödbetik (5. áb ra D)
olyformán, hogy egyik keriileti sejtje erösen meg-
nyúlva, az olötelepbez basonló bosszú tömlöt alkot,
melynek felsö végén a h arántfalak alkotta sugarakkal
rondes csomó keletkezik vagyis a sejt fiatai Chara-
nôvénnyé alakul. Némelykor az elötelep logfelsö csomójából
és elsö rhizoidcsomójából is erednek fiatai
Chara-novénykék.
b) A gyôkéi-fonalak (rhizoidok) fejlôdése.
Mint oinlítvG volt, a C liara-telep clso gyokérfonala
(rliizoid) igen korán, m ár az oospóra csirázásakor a
protoncmával egy idöben fojlödik (3. ábra V). Míg
ugyauis az oospora felrepedt béjából kibuvó sejtnek
egyik lele protonemává alakul, addig nntsik felc
gyorsan kinyúlva, bosszú tömlöt alkot, mely csak-
liamar több válaszfal keletkezéséfcol egyszerü sojt-
fonallá alakul át. JellemzÖ e válaszfalakra, bogy a
fonál bossztengelyére nem merölegesek, banem
tobbé-kevésbbé ferde irányuak. A fonalnak legalsó,
teb á t részben még az oospóra falán b elül lévô sejtje,
tòbbnyire másirányú falak koletkezése kovetkeztó-
ben ú jra oszlik s így az elötelep csomóiboz basou-
lólag egy kis csomót alkot, mely szintén két vagy
több kerületi és egy, esetleg több központi sejtböl
áll. A kozponti sejt a már említett elsö gyokérfonal-
ban folytatódik, s minthogy állandóan ez szokott
lenni a legerösebb s legfejlettebb, azért fó'yyokér-
fonálnak is neveztctik (3. áb ra J és 6. ábra A , g).
A kerületi sejtek szintén hosszúra nyúlva, hason-
lólag bosszú, de rendszerint vékonyabb tomlókké
iüakulnak, mclycknek mellékyyokérfoiial a nevok
(6. ábra A , á). Mellékgyokérfonalak azonkiviil az
elötelep elso nodusából az ú. n. rbizoidcsomóból is
.5. ábra.
A—C. Chara fra g ilis . — A. elütelcp a sugárcsomón (r) jól kifejlett sugarakkal. B. fiatai,
az olotelep sugái-esomójából fejlödö Chara-nóvénjke. C. fejleltebli fiatai no-
vényke, melynek felsö intej-nodiumaín fokozatosan már a kéregsejtek (k i i.s mn-
tatkoznak. - I). Chara gymnophylla elotelepe, melyn“k rhizoidcsomójából (d ¡ két
fiatai Chara-novény (/■) fejlöpik. (Valamennyi természet után, gyengén nagyitva).