6 4 - 6 5
sorokat majtlnem eltakarják; a tüskék fejlettsége [
szerint van / ’. subinermis és / ’. siibhispia, a f. pseii- j
ilacant!iá-n az igen crosen hosszirányban növekedö
kéregsejtek esoportosan emelkednek ki a tengely
fülülotén : a sugarak minémüségét jelesül nagyságát
tekintve, van f. macrophjiUu és f. byachipihijlln ;
a sugarak végszelvényét tekintve van /'. macrolcles
és /'. ; a sugarak irányá t a tengelybez
viszoiiyitva van /'. s tr id a . f. d a u sa , f. re fru d a ; a
sugárkák szerint van f. longibradeula és f. brevi-
brudcata stb. stb.
A Charafoetida magyarországi elterjedésére vonatkozólag
az irodalomban is számosabb adatot
találunk, m in t akárniely más fajra. E belyen ro v iden
csak a forvásokra ntalok a bennok említett ter-
möbelyek rovid el0sorolá.sával. B orbás «Symbolæ
ad pteridogr. et Cliarac. Hung. 1875» czimtt ismer-
tetésében és «Budapest kôrnyékének nôvényzete
1879» czimü munkájában E. BRAUN-tól meghatáro-
zott formát kozol tiz magyarországi termöhelyröl,
nevezetesen : S omos- U jfulu-hól, {Nógnal,) Felné-
metli és Felsö Tárkúnij {Borsoil)-xól, Losoncz tájéká-
ról. a Csepel-svÀgdÆ, Frcsiból Bu d a - és 0 -B u d d -
r o l Parad és a Báiiál-xó\. Schur «Die Sieben-
bürgischen Characeen (Oesteix. bot. Wochenblatt
1857)»ban az Erdélyben észlelt Ch. fo d id a formák
száma 7, h a t különbözö termöhelyröl. L eonhardi
«Die bisher bekannten öester. Annleuchterge-wiichse
1864» czimü munkájában S chur Erdélyre vonat-
kozü ada ta it idézi és ezenkivül néhány régibb biztos
ad ato t is közöl, nevezetesen «bj vulgaris
Bélai barJangligdi szókukúí medenczéje; Korona-
heggi fürdö, a Dunajecz m e llett; Sublechnitz (Sze-
pes m.), L ip n ik {Szepes m.), Leschnitz mellett [Sze-
pes m.)
2. f. subinerrnü A. B r. macroptila elongaía
m a n d a A. Br. (f. la e te v ire n s ), Gáiióczon réti tó-
c.sákban (a hosszú sugarakon állandóan csak az also
két nodus alkot ivarszerveket 2—3 számban).
Magj’arországban álló vizekben. AYaldstkin d: K itai-
b e l ; 7to70'-/ö mellett Grunow» stb. «a) ue<¡uislriata
f . stibinermis, longibradeala leñera Fiume (Herb.
Scbultes).» Yégre ismeretes a Ch. fo d id a A B r .
}\)ZSOng kornyékébol [Kadburger Donauarm und
Zigeuiieiiarhe bei Kngerau 1883 jn li.),hoi Schiller
Zs. gyüjtötte és Staph 0 . liatârozta meg. (Oesterr.
bot. Zschrft. XXXVII. Jg. 1884.)
A tö le u i g y ü jtö tt Ch. foelida-îovmiik. m e l3-eket
gj’ü jtem é n y em b e n . B r a u n A. h o s sz ú to rra in o ló g iá já t
e lb a g y v a és M ig u la n y om á n eg y e tle n egy n é v re re d u -
k á lv a , leg je llem zo b b sa já ts á g u k s z e rin t re n d e z tem
el, a m in t az a lá b b i e lso ro lá sb ó l is k ite tsz ik , a k ö v e t-
kezök :
1. f subinermis A . Br. macroplüa, elongaía suh-
m u n d a vel incrústala A . B r. (f. l o n g ib r a c t e a t a ) ,
Ó -B u J á n , Aquiiicum k o n n -é k é ro l ; Bdkoson a ré ti
á r o k b a n (igen h o s sz ú su g á rk á k k a l); M aga s-Tá tra ,
f. su biiiennis A. Br. macroptila elongaía in crústala,
s tr id a A . Br. (f. fu n ic u la ris), Korona-
h egg-fürdon (Szepes m.)az árokban, Leschnitz mellett
(Szepes m.)
4. f subinermis A . Br. macroptila A. Br. s lr id is -
sh n a (f. s tr ic ta ) , L ipniken (Szepes m.) az út melletti
árokban (inkább alacsony egyenesen felálló tenge^v-
lyel és ágakkal), llaligáczon (Szeqies m.).
5. /'. sìibinermis A. Br. macropldu la.rior su b -
m u n d a v. ineruskda, refracta A. Br. (f. oaespi-
to sa ), O-B u d d n , a puskaporos malom melletti réti
árokban.
G. f. subinermis A. Br. macroptila, laxior, munda
7’d submunda, divergeus A. Br. (f. d iv erg en s)
Budapesten ü Bdkosoii, Ö -B u d d n kis réti árokban, a
Leibilzi kénfürdo liòrnyékén, Gdnóczon réti tóesákban
(a telep teljesen ment raindon incrusztàcziótól) ;
Pieitinekciì Suhlechnitz (Szepesm.), Leschnitz mellett
(Szepes m.).
7. f. subinermis A. Br. macroptila, condensata,
incrústala A. Bc. (f. m o n ta n a ). Krzscbelfalva mocsaras
lielyén, nébol a vizböl kiemelkedve. Koro n a -
hcgij-fürdön a Dunajecz ávterületén.
S. f subinermis A. Br. mucroptiìa, condensata,
subìnwnda, su b n u d a A . Br. (f. sem in u d a), Korona-
h eg g -fu rd o n a Dunajecz ártorülotón (G—7 sugárral,
közülök 1— 2 kérges internodiumokkal, termo, a
tobbi egészen kéregnélküli és rendesen meddö.)
9. f. subinermis A. Br. (longissime bracteala)
condoisata mun d a , su bm id a A. Br. (f. p a rag ym -
n o p h y lla ), B u d d n a L u kd c s-fü rd ö i lo szélén.
10. /'. .subinermis A. Br. microplUa expansa A.
Br. (f. p o ly sp e rm a ), Budapesten, a KdenfOhUm.
11. /'. subinermis A . Br. microplUa cìausa A. Br.
(f. sq u am o sa), Budapesten. a Kelenfoldon.
\2 , f. subhispida A. Br. macroptila d ongata A.
Bc. (f. co lla b e n s) Budapesten a Bdkoson.
13./'. .snbhispida A . Bc. macroptila la xio r refracta
m u n d a A . Br. (f. r e f r a c ta ) , liudapeslen a
Bdkosoìi.
14. /'. sì(bhispida A. Bc. macroptila la xio r d ivergens
A. Br. (f. v u lg a ris), O -B n d d n A g u in n im , |
Bdkoson Budapest kornyékén.
15. /'. suhhispida A . Br. microptita clausa A. Br.
(f. c lau sa ), O -B u d d n réti árokban a római fürdö
kôzelében.
A rendelkezésemro allò gyüjteményekben meg- '
nevezett s eddig nem ism ertetett termölielyekröl
következö formák talá lta ttak :
f m u n d a , f subinermis ìo n gibradeata stricta, f.
subinermis longibracteata submu n d a , mind a bárom
Villány kôrnyékérôl (Baranya-magyc, leg. Simonkai
1873.), /■. subinermis longibradeala Tomaj (Zala
m. ad. pag. Badacsony, leg. S imonkai 1873.), f. su b i-
nermis brevibradeala Budapest (ad. Békásmegyer,
leg. Simonkai 1873.), /'. su binermis longibradeala
condensala Hereszd (Veszqwcm m., leg. Simonkai |
1873.), f. smbinermis longibradeala d ongala Somo s- |
Ujfaiu (Nöyrdd m., leg. Simonkai 1873.), /'. su b in er- [
mis longibradeala divergens .Balalonfüred (Zala '■
ni. leg. SiMONK-Ai 1873.), f. subinermis longibracteata
divergens Vdralja (Tolna m., leg. Simonk.ai
1873.) kônu'ékén. Mind in herb. Simonkai és vala-
mennj’it Braun h atározta meg. Ezen kivül magam ha-
tároztam meg a : f sitbhispida macroteles elongald-t
(Nagyi'drad m. Pecze-Szölös és S zt.-Md rto n közt
187G-ban, leg. Simonkai), f. subinei'mis longibracteata
elongald-l (Kolozsi'di' a «Tekintövölgijn-hen
1878, továbbá Bogddny és T u ra közt Szabolce;-
megj’ében, ú tta l átvágott mocsárban és Nag yvá ra d
mellett Pecze-Szölös felé 1877., leg. Simonkai) ; f.
subinermis longibradeala la.rior re fra c td -t (Nagyvárad
m. 1876., leg. Simonk.ai'),/’. snbinecmis, longibracteata,
lax.ior-l (Kolozsvdr S z t.-Jd n o s -k ú l felé
1878., leg. Simonkai), f. subinermis ìongibradeata
condensnlá-l[Kolozsvdr a «M alornvölgy^-hm 1878.
leg. Simonkai) és f. subinermis longibracteata stric-
íá - t (Kolozsvdr Szamo sfa lva kôzelében 1878. leg.
Simonkai) (ezek is mind Simonkai gj’üjíeményébcn).
Szegszdrd vidékén is elöfovdül a Ghara fod iila , még
pedig a /'. subhispida ma rroldes couden.sata (leg.
H ollos 1890.). Â magy. Nemzcti Múzeutnban van
közelebbröl meg nem h atáro zo tt Gh. fo d id a a B d -
kosvòì, Buddxóì, F d s ö -T d r k d n y vidékénck mocsa-
rából (utóbbi helyen A’rabélyi g^’ü jtö tte 18G8-ban) és
Borsek f'lB o rszc k ) kôrnyékérôl. (KoTscHYgyüjtése).
Chara crassicaulis Schleich.
Synonymák : ( '¡tara fo e tid a v a r . c ra xxiraiilix A. Bn. |in
Ann. sc. nat. IS31-). C h a ra r u liia m la r . cra.^xicauik Kítz
Filarszky, Clmra-íélék.
(Sp ec . A lg . IRí-9). C h a ra hm y ih ra r tia tii v a r . r ra sd r a u lix
W allm, ((¡haracea; )S 3 3 ). C h a ra r.rax-xiruulin S chlkich iC.at.
pla tit. ITelv. 1S2I).
Egylaki novény, mely mintegy átmenet a Gh.
fo d id d tü l a Chara hispUldhoz, a mennyilien telepe
ez ntóbl)iénál általában valamivel kisel))», az elöblü-
nél azonban erösol»b és nagyobl). Toljbnyire erösen
inkrusztált s akkor tôbl)é-kevésbbé torékeny ; zolcles-
liarnás vagy szürkéazoldszuiü, nag\’ü)»1», kisebl» gyepeket
alkot. Tengelye va.stag, erösen l»arázdált, majd
mereven felálló, majd különösen sekélyebl» ter-
mölielyeken — a íalajra terülo s felegyenesedu. Elég
gazdagon ágazik el ; internodiumai majd hosszabbak,
majd rövidebbek, tôkéletesen bekérgezettek; az
oldali sejtsorok mindig igon erösen ki vannak fej-
lodve, s a kozép sejtsorok liarázdái folé emelkednek.
A tüskék, m int a kózép sejtsorok csomóiból kiemelkedö
képletek, teb á t a barázdákban foglalnak helyet,
egyenként jelennek m eg s ebben té r e l e faj a, his-
piddtól, — vastagok, torapac.súcsúak és majd hosz-
szabb, majd rövidebliek. A melléksugárkoszorú kótsoros
s mindig erösebb fejlettségü, m int a Ch. fo e-
tiddé. A sugarak száma a vastag nodusokon 8—9,
erösek, 3—5 bekérgezett tagból és 2—3 sejtü esu-
pasz végszelvényl)0l állanak ; az egyes tagok a sugár
csúcsa felé mindinkább keskenyednek ; ez is jellemzo
e fajra nézve, m ert a Ch. foetidától foleg ezzel, és a
sugártagok nagyobl» számával té r el. Sugárkák a
sugarak összes csomóin fejlödnek, még pedig köröskörül,
nem úgy, m in t a Ch. fo d id á n , a bol a hátsó
sugárkák mindig fejletlenek vagy legfeljebl» kissé
kiálló szemölcsök alakjában jelennek meg. A sugarak
hasi oldalán levö sugárkák rendszerint hosszabbak
az oospóráknál, a sugarak h áti oldalán kelet-
kezök jóvnl rövidebl)ek. Az antlieridiumok kisebbek
az oogoniumoknál, egyesével, ritkábban párosával
látbatók a sugarak alsó csomóinak basi oldalán.
Az oogoniumok mind alakjukra, mind nag,vságukra
nézve a Ch. fo d h ld éva l csaknem teljesen megegyeznek.
Az oospórák tojásdadalakiiak, barnásszínüek,
felületükön 12—13 gyengén kiemelkedö lécczel.
Hosszúk 52 0—620 ¡j..
Alió és csendesen folydogáló, sekélyebb vizekben
j fordul elö, mélyebb vizekben ritkán tenyészik, de ha
: igen, akkor kitartó, tobbnyári, különben egynA’ári
nôvény. Ivaros telepeket már májusban is találni.
Legnevezetesebb formái a tüskék és sugárkák minemüsége
szerint kapják elnevezésôket, p. o. f. su b -
hispida, f. macrojihylla sfh.