> ■
♦
r
IIM
L
iiagv száma. A tüskék miijil rövideblick, majd hosz-
szabbak, sürübbon vagy lazábban, de legtöbbnyire
esoportosan {3'—G) állanak. A faji név «Oì'iitihi» a tüs-
ketôl származik. A tengely internodiumai aránylag
hosszúk, a nodusok teh á t távolabb esnek egymástól.
Az utóbbiakon erednek a molléksugarak és sugarak.
A melléksugarak igen erösen fejlettek, bosszúak s
heg)'es csúcsúak, két sorban foglalnak helyet a n o dusok
körül. teh á t kettös mellék-sugárkoszorút a lkotnak
; minden sugár alján nég)- melléksugár fejlödik
s ezek közül kettö fôlfelé, ketto pedig lefelé
irányul. A sugarak száma eg\--egy noduson 8— 11
között ingadozik; rendszerint rövidebbek, m in t a '
következö internodium, vékonyak s csúcsaikkal
tobbé-kevésbbé befelé liajlók; 4—7 esomósak;
összes ta ^ a i kéreggel birnak, csak az ntolsó rovid,
egysejtü tag kéregnélküli; ritkábban talá lni a sugarakon
2—3 sejtü végszelvényeket. A sugarak inter-
nodiumainak bekéi'gezésc ugyanazon a módon tó r ténik.
m in t a tengelyé, t. i. számuk teljesen meg-
egx’ezö a sngái' csomóin levo sugárkák számával.
A sugárkák a sugár csomóin körüskörül képzódnek,
szám szerint G—7-en, a basi oldalon állók rendszerin
t valamivel hosszabbak, mint a h á ti oldalon állók,
jóval hosszabbak az oosporáknál ; a sugái- valamennyi
csomóin teljes kifejlôdésre ju tn ak , csak a
felsökön rovidülnek fokozatosan. Aránylag m in d en kor
bosszúak, heg)-es csúcsban vcgzödnek és alakju
k ra nézve uag)-on basonlítanak a tongely tüskéi- '
hez. Az ivarszervek többnyire a sugarak elsö három
nodusának belso oldalán foglalnak helyet. Antheri-
diumokat viselü novények mindeddig csak kevés i
helyröl ismeretesek. Mag)-arország ezek kozé tarto- j
zik. Az antheridiumok jó nagj'ok, élénk vörös szí- |
iiüek s majd egyenként, majd párosan ülnek a sugarak
csomóin. Az oogoniumok nagyság és alak
dolgában nagyon változnak ; némely formákon kicsinyek,
má.sokon nag)'obbak, tojásdadok vagy bosz-
szúkásak, söt tojásdad-hengeralakúak is ; koronájuk
többnyire széles, alacsony, egv-es sejtjei pedig tompa-
csücsúak. Legtöbbnyire egv-enként jelennek meg a
sugarak nodusain. Az oospórák úg)’ m in t az oogoniumok
majd tojásdad, majd hosszúkás tojásdad alakúak,
bol kisebbek, bol nagyobbak, mindig fekete
vag)’ ritkábban sôtétbarna szinüek ; felületükön
I I'— 12 kiemelkedö fmom, éles, spirális léczczel,
melyek azonban az oospóra also végében tüske-
szerü nyujtványban nem folytatódnak, miként a
legtobb Chara oospóráin észlelhetni. Mészkôpenyrcteg
sem képzüdik az oospórák koriil. Az oospórák
nagyságának a formák esoportositásában néha ren d szertani
jelege is van. Irányadó ugyanis az oospórák
liosszáiiak a szélességéuek viszonya; megkülonboztetnek
kismagvuakat, microspermae, m elyeken
e viszony olyan, m int 2 : I-hez, hosszúmag-
Yuakat leplospermae, 5 : 3 viszonyszámmal és széles
magvuakat pachyspe^'mae, melyek viszonyszáma
3 : 2 .
Általában az oospórák szélessége 3G0—550 ¡x,
hossza pedig 550—850 ¡x.
Míg a CJt. crim la hímivarjellegü egyénei igen r itkák,
addig a noivarjellegüek igen g)-akoriak és számos
termöhelyröl ismeretesek. Ezek szerint termé-
kenyítési folyamatról ez utóbbi helyeken szó sem
leliet, mindazáltal az oospórák még oly helyeken is
teljesen kifejlodnek, bol hímivarjellegü nóvények
egyáltalában nem fordulnak clö, söt megérnek és a
kellö nyugalmi idö leteite u tán ki is csiráznak, hog)’
ú jra noivarjeílegü nóvényeket létesítsenek. A Ch.
c r in ita ez életjellensége, mely szüznemzésnek (parth
en o g e n e s is ) neveztetik és melyrol m ár omlítést
tettem, régóta ismeretes, k u ltu ra kisérlctekkol pedig
újabb idübou pontosan és hatá rozottan igazoltatott
(1. p. 31.). Sajátságos, hog)’ oly termöbelyeken, bol
állandóan csak nöi egyének észlelhetók, évról-évre
mindig ismét csak nöi egyének fejlödnek és hímivar-
jellegüek sohasem rautatkoznak ; a bol pedig nöi
ivarjellegü nóvények himivarjellegüekkel vegyest
fordulnak elö, m indig mind a két nemü novény ú jra
és ú jra szokott jelentkozni. E jelleiiséget Budapest
kórnyékében a Chara C7'inita két különbözö, egymástól
jól távol esó, nagyobb kiterjedésü termöbe-
lyén évek óta íigyelemmel kisérem és ez alapon talán
nem egész ok nélkül való az a kôvotkeztetésem, hog)'
a hímivarjellegü Ch. c r in ita egyének csakis megter-
mékenyített oospórákhól fejlödnek; ellenben a nöi
ivarjellegü egyének meg nem termékenyített oospó-
rákból vagy esetleg termékenyítottekból is keletkeznek.
Jelenleg m ég folyamatban levö k u ltu ra kisérle-
teim e tekintetben talán már a legközelebb valami
bizonyosat fognak fclderíthetni.
A Ch. crinita legföbb terraöbelyei sókat ta rta lmazó,
szíkes, álló vizek és mocsarak; ritkábban fordul
elö ásványforrások csendes lefolyásaiban, tiszta
édesvízi források alkotta medenczékból, helyröl stb.
egészen ismeretlen. Egy nyári nôvény, kedvezö élet-
viszonyok Icözött azonban tobb éves is. Iv arérett te lepeket
májustól késô öszig találni.
l'omiâkba,ii igen gazdiig taj ; régebben az oospórák
Yiszonylagos nagyságát vették tekintetlie a föbli
csoportosításnál, újabban a tüskék fcjlettsége szerin
t tórténik az osztályozás. így vannak :
a ) Formae longispinae, melyeken a sugarak
hossza jóval meghaladja a tengely áímérojét és
h) l'o rm a e hrevispinac, mcdyeken a sugaralc rövi-
dfcbbek a tengely átmérójénél.
Az egyes formák között számos az egymásba való
átmenet és a legújabb Chara-munkákban sem ta-
láhii szigorú k0rülvonalozá.sukat. Elnevezésok hoI a
a telep egyes részeinek jellemzö sajátságaira, bol az
elófordulás módjaira, a telep nagyságára stb. vonatkozik.
Ilyenek pl. f. minor, f. rohustior, f. rari-
spuia, f. humilis, f. filiformis stb. stb.
Magyarországból a régibb rirodalomban tobb ter-
möhelyet találunk feljegyezve, nevezetesen nöi no-
nóvények; «f. pachy.sperma kevés példányban a
Ferló'-tó északi partjain ; Wellwitsch szerint (Landeskunde
von Österreich) e to délkeleti partjain
nagy torületeket von be» (1. Ganterer: Die bisher
bekannt, österr. Char, és L eonhardi : Die bisher bek.
österr. Armlgw. 18G4.). Fôk mellett szíkes pocsolyákban
Waltstein & Kitaibel («Iter baranycnse 1799
«Chara hispida» kis forma, kis tompa fekete oospórával.
A sugárkák alig hosszabbak az oospóráknál»
1. L eonhardi i. m.). In aqua mincrali ad Zsiva-
B ra d a S c ep im i f. ta xa Kalchbrenner (1. Haben- '
iiorst E xs. Char. III. G7. sz.) Migula, ki ugyane
termöhelyröl újabban (1889) kapott anyagot, f. rari-
spindna.k nevezi. Erdélyben Scwdr, N a g y -S zeb en
kôzelében sós vizben, Schur csak hímivarjellegü n ó vényeket
talált. (1847 in herb. S c h u r; B raun, ki e
novényeket látta. 7'ar. transylvanica ad interim- n evezi,
de Icözelobbröl meg nem határozliatta, 1. L eón- I
iiardi i. m.) A giibacsi esárda a la tt Budapest és !
S oroksdr között a pocsolyákban K rrner hímivar- '
jellegü novényeket taláít.(L . Keener Oesterr. bot. Z.
1877 és B ori3Ás : Budapestnek és kôrnyékének n o vényzete
1879.) Újabban végre a JVí;)/mellett levo
tavakban P oratiu J. is gyüjtott nöi ivarjellegü nové-
nycket; ezeket B orb.ár nagyobb termetok m iatt var.
Uungarica-\mk iievczi (I. Floristikai kozlemények a
math, és term, Értesítobcn.1883 ós Oesterr. bot. Zeit-
schr. 1892. Nr. 4 p. 143.) ; valószínüleg f. la xa Mi-
gnta. Borb Is különben mondja: «a mi példányaink
termetben eltcruek a skandináviai példányoktól.
Ezek t. i. aprók, zömök termetüek, a szárczikkei rö videbbek,
ennek kovetkeztében a rövid levelek is
Kilarszky, Charn-félék.
közel esnek egymásliüz, sfirfiei] á llan ak ; a mienk
czikkjei jóval niegnyultaljljak, a levelek kétszer hosz-
sziibkak, a levelek örvei távolaljl) esnek egymástól,
a mi liihetüleg a szelideláj égliajlattól ered.
«E nôvényt NyjiAK Syllogeja általánossághan emliti
a liazábül. »
Magam a Charu m n ilá -m ú . tóbb formáját gyflj-
tottem B w la p e a kornyékén ; igy a k e ku fiild l mo-
osarakban elöfordul a f. leptospeniia A B r . elonfialu
longifolia; f. p a ch jsp e rm a A B r . longifolia; f. rari-
sp in a ; f. pachgspenna A B r . brachgpihylla, dasg-
a i-a n íh a ;f. leplospenna A B r . elongaía, lirenifolia,
valamennyi esak noi telepekben. Erzséb elfa lm kiir-
nyckén félig sós vizben található a f micronperma
A B r . h umilior igen szép kis liimivarjellegü és nöi
telepekben. Jn n iu s bavában m árjav á lian ivarzásban
van mind a kétféle telep, szeptemberlien rendesen
már mind elpnsztnl.
Mások herbariumában láttam Ch. crinilát Kuiya-
twr-ról P eh é r m., leg. Heemíkn (188-4 in herb.
Dietz.) és Bndapesien a /.•den/Bíi/í 1 lunaágból f j i e i -
p usilla Xord.dedI leg. Dietz (188.Ó in herb. Dietz,
sub Ch. (oi'luooa). Mind noi ivarjellegü novények.
Chara ceratophylla IV a l l i ;.
Synonymik: P ijiiü f lin ii sive H i,jjji,r is la c a s tr k f o l i i ,
t r i o m , a r n w r is H u k (»Im.). C h am m a ja r a h r i r e r r a fr a g i lis
V a ii.1 . (Hist, lie 1' Ac»(l. il. scions 1719). ( h a r a tam m U n a
L . (Fi. Snec. 17to). ( h a r a tammUrsa ß . r r r a t r ,J ,>/!la VfitLB a .
a SÄVI! (Syn. Fl. Golhl.). C h a ra la li /a lia V Í iij.,,. Spec,
plant. l.SO.')). ( h a r a n r a ta p l ig lla W a i.u í . (Comp. Pi. germ.
1S33).
Kétlaki nóvény. Telepe erös, nagy kiterjedésü,
vilàgos-sôtétzôldszmü, ritkáliban barnás színezetü ;
tiszta vagy tóbbé-kevésbbé erösen inkrusztált. Gyakran
iiagy kiterjedésü gyepeket alkot. A tengely hosz-
szú, vastag, liajlékony, eróscu csavarodott s tokéle-
tesen bekérgezett ; a kéreg-sejtsorok száma kétszer
oly nagy, m int a sugarak száma ) a kózép kéreg-sejt-
sorok erusen kiálluak, az oldali sejtsorok bemélyeszt-
vék, felülete teb á t tóbbé-kevésbbé barázdás. A kózép
kéreg-sejtsorok isodiametrikus csomósejtjei vastag,
csaknem tojásdadalakú, rOviden kihegy-ezett tüskéket
alkotnak, melyek majd egyenként, majd pilrosan
ülnek a kéreg kiemeIkedO élein. A tengely m ajd erO-
sebben, majd gyérebben ágazik el ; az ágak k ülönbözö
iráiiyúak és miként a fötengely is, majd egyenesen
felállók, majd felegyenesedók. Az in tern o d iu mok
többnyire bosszúak ; a csomók vastagok, külö-
S