I ^
í\
6 . Chara Vaillant. 171 í».
Egy- cs kétlaki novények. Ivarszerveik a sugarak
CKomóinak basi oldalán vannak ; az egylakiakon az
oogoniumok az antheridiumok fölött foglalnak helyet
és mindig alapsejtcsomójuknak legfelsö sejtjébôl
erednek ; a kétlakiakon ellenben egy, az antheri-
diumnak megfelelö sugárkának alapsejtcsomójából
ercdök, azért az egylakiakon csak látszólag, a ké tlakiakon
podig valóban sngárka-bónalji állásúak ;
számuk egy csomón 1—2, ritkábban 3. Az antheri-
diumok mindig a sugárkák helyén keletkeznek ; egylakiakon
az oogoniumok a la tt foglalnak helyet, de
még liái'omsoros mollék.sugárkoszorut is találni.
A sugarak tóbbtagúak, alsó felükon többnyire jól
; fejlett csomókkal és rajtuk egysejtü sugárkákkal. felsö
felúkben pedig rendesen tobbsejtü, keskenyedö végszelvénnyel.
A sugárkák egy-egy sugárcsomón vagy
, teljesen egyformák, egyenlö nagyságúak, vagy —
' és az a kôzônségesebb eset, — a basi oldalon
! eroselíben fejlettek, m in t a h áti oldalon ; az utóbbi
helyen gyakran esak kis papiilaszerü kicmelkedések
alakjában jelennek meg. (V. tábla.)
A Chara-félék között ez a genus a leggazdiigabh
I fajokhan és form ákban; a legnevezeteseblieket kö-
! vetkezôkép szokás csoportosítani ;
A. Chara c rin ita ( / .
B. Chara c rinita Q.
C. chara fo e tid a ^ .
Miudeniitt s. sugái-, s', siigarha, a. anthoridium és i
uium o t jelez. (Valamennyi kép tobbé-kevésbbé váziatos.)
mindenkor a sugarak belso kozépvonalában talál-
hatók ; (20. ábra A . B. C.) szintén egyesével, kottesé-
vel, ritkábban hármasával ülnek cgy-egy sugárcsomón.
Az oogoninm koronáját ot nagyobb sejt
alkotja, mely majd tompa, majd hegyesvégü és a
csúcsukkal majd osazehajló, majd tobbé-kevésbé
szétálló. A telep lehet kéregnélküli és kéreggel biró.
A tengely és a sugár is lehet k éregnélküli ; a tengely
kéreggel el lehet látva, a sugarak pedig Icéi-egnél-
k üliek; a tengelynek és az összes sugaraknak jól
fejlett kérgok is lehet és mindkettö h iányosan bekéi--
gezett lehet, vagy csak a tengely hiányos kérgü, a
sugarak pedig egészen csupaszok. A tengely csomóin
ritkábban egyszerü, legtöbbnyire kétsoros, de néhol
1. A tengely nodnsain a mollcksngarak köröskörül egy
sorban állanak {lliíploftlapluviaa k. I3a.). Egylakiak.
AJ Az egész telep, a tengely és sugarak kéregnél-
küliek (/Ccor/.iirUne A. Bn.). k sugarak utolsó
tagja igon rövid, alig hosszabb az utolsó csomóból
kiilgazó sugávkálaiál, miért is velok ogyüit a
sugiu-ak végén többuyiro háromcsiicsií kis koro-
üát alkot, Az oospórák mészkopeuy nélküliek.
Ch. corónala Ziz.
B ) k tengely kéreggel bír, a sugarak kéregnélküliek
{(hjmnophnUur A. Bin). A sugarak utolsó tagja
hossziiságái-a nézvo az utolsó csomóból kiágazó
sugárkákkal csaknem teljesen raogegyezik és
úgy, az miként elobbi fajon, velök együtt hárora-
csúcsú kis koromií alkot. Az oo.spórák mészko-
peny nélkül. Ch. acoparla B a u e r .
2. A tongely nodusaiu a molléksugarak nom egy, ha-
uom két, ritkábban három sorban állanak {Diplo-
aiepknmui A. Bb.). Egylakiak vagy kétlakiak,
A) Kétlaki. A tengely hiányos kéreggel bír, a meuy-
nyiben csak hossziira nyult sejtekbol álló kérog-
sejtsorok alkotják, a melyek olkülonülten egymástól
spirálisan ovodzik körül a tengely intor-
nodiumait; számuk teljesen a sugarak számával
egyenlö. A melléksugarak igen csekély fojlettsé-
güok és szabálytalami 1 két sorban állók. [Impcr-
feciae corticatae A. B r .)
Ch. imperfecta k. B r .
U) Az egész telep, tengely és sugarak kéroggel bír-
nak ; a sugarak ritkábban kéregnélküliek vagy
hiányosan bokérgezettek. A tongely kérgét állandóan
hosszúra nyúlt internodialis sejtek és isodiametrikus
csomósejtek alkotják. (Perfoclae
corticatae A. B r .) Egy- és kétlakiak.
a ) k kéregsejtsorok száma az oket létesitô nodus
sugai-ainak számával egyenlÓ. {Isoaliciiar.
A. B r .)
a j Kétlaki. Ch. crinita W a l e r o ï ii .
ß ) Egylaki. Ch. dissoluta A. B r.
h) k kéregsejtsorok száma kétszer oly nagy,
mint az oket létesitô nodus siigarainak száma
{Diplostichae A. B r .).
a ) k kozépkérogsejtsorok erosebben fejlct-
tek, mint az oldali kéregsejtsorok, miért
is az elöbbiek mint kisebb-nagyobb bor-
dák emelkednek ki, a tüskék tehát a kéreg
bordáin állanak. {Tylacunihae A. B r.)
\a ) Kétlaki.
Ch. ceraloph'jUa W a l l b .
ib ) Egylakiak.
Xa) k z oospóra mészkopennyel bír
és az egész novényen is mészin-
krusztáczió van.
2 a / A sugarak igen rovidek, tobb-
nyiro csak egy, ritkábban két
kéreggel bevont és ivarszerveket
viselö taggal. A sugárkák
a sugarak háti oldalán
igen csekély fejlettségüek.
Ch. ¡uhala A. Bu.
21)) A sugarak hosszúak vagy legalább
nom feltünô rövidek,
többnyire kettönel több kéreggel
bevont éa ivarszervo-
ket viselö taggal. A sugárkák
különbözö fejlettségüek.
2 a) A kéreg esalmem tüsko-
nclküli, vagy lia vannak
is tüskéi, azok igen rövidek
s egyenként állók.
A melléksugárkoszorú
csekély fejlettségü. A sugárkák
szintén igen fej-
Jettlenok a sngarak háti
oldalán és inkább (ajak
jolezve vannak apró szo-
mölcsök alakjában.
Ch. rontra)-ia A. Bii.
2ß) A kéreg kisebb-nagyobl),
jól fejlett tüskéjií, rae-
lyek majd egyenként,
majd csomósan állanak,
A melléksugárkoszorú
erös fejlettségü.
Ha) A sugárkák a sugarak
háti oldalán igen
rövidek, gyakran
csak papillaszorüek ;
a tüskék gyéren állók,
de erösek és
hosszúk. Az oospóra
többnyire barna-
színü, igen ritkán
feketésBzínü,hosszú.
Ch.intemiediak.BR.
Hh) A sugárkák a sugarak
nodusaiu köröskörül
csaknem
A tüskék sürün állók,
egyenként és
csomósan, gyakran
csak csomósan ke-
letkezÓk. Az oospora
fekete szinü.
3 « / Az oospóra ki-
sebb , 5(X) ¡i.
hosszú, 8—10,
alig kiemelkedö
léczczel.
Ch. sti'irjosa k . Br.
Hß) Az oospora nagyobb,
7 0 0 ¡i.
hosszú, 10— 12,
erösen kiemelkedö
lécczel.
(di. ¡)olyacanthu A. Bb.
iß ) Az oospora mészkopeny nélkül,
nagy, 7(X) /i. hosszú, fekete szinü ;
a telop szép zöld színu, inkrusz-
táczió nélkül ; a hátsó sugárkák
igen rövidek.
Ch. baltica F r íe s .
ß ) Az oldali kéregsejtsorok erosebben fejlettek,
mint a kozépkérogsejtsorok, úgy hogy
az utóbbiakat gyakran tobbé-kevésbbé el-
fedik a bordákat alkotó oldali sejtsorok ;
ritkább eset, hogy mindkétféle sejtsor
egyenlö fejlettségü ; a tüskék soha sem
foglalnak helyet a bordákou, hanem a ba-
rázdákban {Aulacanthae A. B r.). Egylakiak.