’
I)
.-I. A siiKár in temotliumának haráut-
metszete.
B—C. A Chara fr a g ilis igen fiatal sn-
f:;aráiiak bosszmetszete.
D . A Chara fragUis-nak egész fiatal
silgara.
E . A Chara fra g ilis fiatal sugárrészlete
elöbbrehiiladt fejlodési stadiumában, fe-
Ittlröl tekintve.
F. A Chara f ra g ilis egy teljesen kifejlett
termosugáráuak és egy hónaljában
keletkezö ágának bo sszan ti á tmetszete;
m. a tengely kozponti csomósejtje ; i', a
tengely egy felso és alsó internodiumá-
1 3 . ábra.
nak kozponti se jtje; .r. a tengely felsö
internodiumán íelhágó — y . Icbágó kc-
reglebeny ; y', a tengely alsó internodiiimára
simuló s le fe lé tartó kéreglebeny,
a. annak egyilc csomósejQe, p. az
abból íejlodütt sz em o lc s (sugárka) ; i",
az ág elso ¡nteruodiális sejtje; r. annak
alapsejtje vagyis a nodus egy belsö k e riileti
sejtje; í. a sugár intemocliális
sejtjei ; u . a sugár nodusainak központi
sejtjei ; e. a sugar nodusainak belsö
állandó kerületi sejtjei; s', sugárkák;
s". melléksugár ; k'. a sugár felhágó —
k". lehágó kéregtómloi ; a. antheridimok
a sugárkák h e ly én ; o. oogoniumok,
melyek a sugárka alapcsomójából veszik
eredetoket, miért is e helyeken felhágó
kéregtümlü nem fejlödik. A többi jelzós
úgy m in t A—E. képben ; b. kéregsejtek ;
n. Eodus; i. internodium; s. a sugár-
csomók kerületi sejtjei, m in t a sugárkák
anyascjtjei'; tf. é s z. a sugárcsomó külsö
kerületi se jtjei; v. kidudorodó sugárka;
ó j-c. a sugár végszelvénye. (A. részben
természet után, váziatos kép. B—F.
S achs rajzai nyomán.)
saga egyébiránt tüzetesebb vizsgálattal sokszor még
ott is megállapítható, a bol kéreg egyáltalában nem
fejlödik, teh á t a hol a tengely internodiumai csupaszok,
és a bol a balfelé irányuló esavax-odás a su garakra
is egyfonnán átterjed.
Visszapillantva a Charatelep összes részeinek fejlö-
désére, onkéntelenül szem b eö tlik az azegységes elv,
mely szerint a Charatest úgy egészben, mint egj’es
részeiben felépül. Nodusokból és internodiumok-
ból áll az egész telep ; az elöbbiek legfejlettebbek a
tengelyen, bol tòbbnyire számos (kerületi és kozépponti)
sejtböl liépeztetnek, kevésbbé fejlettek a snga-
rakon, elötelepen és gyokérfonalakon, legfejlcttle-
nebbek pedig a sugárkákon és kéregsejtsorokon, a
hol némelykor csak egyetlenegy kis sejttel jelezvék.
A telepnek nodusokra és internodiiimokra való el-
külónülése igen korán, m ár az oospóra c.sirázásakor
veszi kezdetét és in n en van, hogy liifejlett állapotá-
i)an olyan szabályos alakot olt, hogy sokszor élónkcn
hasonlít vaiami magasabb rangú novény testéhoz is.
Mindazáltal belszerkezetére nézve távol áll az ilyen-
tol. Míg a még alsóbbrangú Siphoneask csoportjába
tartozó némely családon, tagjai batalmas falának
részleges novekedése kovetkeztében, egyetlenegy sejt
híven utánozza valamely magasabb rangú novény
testalkotását, addig a Chara-félék tobbsejtü telepe
szintén különbözö életfoladattal biró részekre külön
ü l; a Siphonetek egyetlen egy sejtjének különbözö
karélyain látjuk az egysejtü, nagy telep ilyetén ta-
goltságát, a Chara-féléken ellenben már számos sejt,
a sejtcsoportok alkotják a telep eg}'es tagjait, a nél-
kül azonban, hogy a sejtek valami külön szovetté
csoportosulnának, söt ellenkezöleg a telep összes
részeiben is feltatálh atn i öket majd fejlettebb, majd
Icevésbbé fejlett állapotban. Ez pedig igen fontoa kö-
rülmény, mely teljesen megokolja, hogy a Chara-
teste t ép oly igazi telepnek tekintsük, m in t akár csak
a Siphoneaík testet, szabályos tagoltságát pedig ko-
rántsem oly értelemben vegyük, m in t a magasabb
rangú novények higoltságát, bol mindig niorfoló-
giailag és anatómiailag is eltorö szerveket, nevezetesen
gyökeret, szárat és levólképleteket vagy csak a
két utóbbit meg lehet különböztetni. A Chara-félék
telepén az egyes külön életfeladattal biro tagok csak
ágai egy hosszúra nyúlt töl)])sejtü tengelynek, egé-
, szcn úgy mint p. o. Siphoneækon is az egyes tagok
! csak karélyai egj'ctlenegy hatalmasan fejlödö sejt-
nek. Ezért a Chara-félék morfológiájában gyokér,
szár, levél stb. kifejezések, eredeti jelentóségeiket
. figyelembe sem véve, még sajátos értelemben sem
liasználandók, hanem a telep egyes tagjainak j elö-
lése és megnevezése tLsztán csak a természet nyúj-
. to tta sajátságok jelentôségére alapitandó.
III. A CHARATELEP SZAI'ORODASA.
a) Iv artala n szaporodás.
• A Chara-félék ivartalan szaporodása fóleg bulbil-
lák, ágelótelepek és csupaszlábú ágak képzése által
tórténik, de végbe m eh et teloposzlás u tján is. Ez
utóbbi abban nyilvánúl, hogy a tengely egyes ágai
valami külsö hatás, vagy a fótengelynek hirtelen el-
halá sa kovetkeztében az utóbbitól egészen elválva
m in t külön egyének tovább folytatják életmükodé-
söket, miközben a tala jt érô alsó nodusokból gyokér-
fonalakat is bocsátanak és így az anyanôvényhez
hasonlóan a talajboz nönek.
A csupaszlábú ágak, (8. ábra A , B) melyekról ro-
viden m á r volt szó, csekély mértékben átalak u lt kó-
zônséges oldalágai a fótengelynek; eg}'-egy noduson
rendszerint többes számban fordulnak elö ; föjello-
gök azonban az, hogy alsó internodinmaik egészen
vagy részben kéregnélküliek s innen nevök is.
Némelykor a csupasz ág elsö csomójából ugyan keletkeznek
kéregsejtsorok, de nem boriilnak a csomó-
alatti internodiumra, hanem szabadon függnek le
eredésôk helyérôl és külônvàitan folytatják hossz-
nôvekedésôket egy egyszerü sejtfonál módjára. Más-
kor a csupaszlábú ágak alsó nodusai szintén hiányos
fejlettségüek, minek kovetkeztében a sugarak és
kéregsejtsorok képzésében is különbözö rcudellenos-
scgek á llhatnak elö és ez ágak fejlôdésôk kezdetén a
legkülöiibözübb alakúak lelietnck. A m in t azonban
tovább nönek, felsö részôkben a rendellenességek
mindinkább elmaradnak és utóbb csakis nonnâli-
san fejlett csomók és internodiumok jönnek létre,
vagyis rendes ágak fejlödnek, melyek ú jra normáli-
san elágazva, csakhamar ú jra szépen tenyészô, tobb-
szörösen összetett telepet létesítenek. Idöközben az
áttelelt csomó, melyböl a csupasz ágak erednek, egészen
szabaddá válik a m ár ilyenkor elkorhadt régi
tengely többi részeitol s ily módon a beiöle fejlödö
friss telepek is egészen onállóvá lesznek. Az átteleló
Chara-féléken e szaporodási mód nem ritk a jelenség
s minthogy tòbbnyire egy tengely több csomójából
keletkeznek az ily csupaszlábú ágak, még pedig
rendszerint többes számban, konnyen belátbató, hogy
egyetlen egy átteleló tengely elegendö, hogy beiöle
az új vegetáczió beálltával az új telepek egész sora
léte.süljon.
Az ágelótelepek, (8. ábra B) melyek különbözö
eredésñek lebetnek, mégis legtobbnj'ire csupaszlábú
ágaktársaságában fejlödnek az átteleló telepek noda-
sain, ép azon módon létesítenek új Chara-telepeket,
m in t a spórákból fejlödö elôtelepek. Az ivai-talan
szaporodás e neme sem ritka, olyannyira nem. hog}'
k u ltu ra a la tt álló Chara-féléken nemcsak az áttelelt,
h anem még fiatalabb csomókból is fejlödbetnek
másodrendü- vagy ágelótelepek.
A bulbillák annyiban érdemelnek omlítést, az ivar-
talaii szaporodásról szóiván, bogy belölök valamint