a lélekzésnél a levegó'nék a trackeakból való kihajt4s4ra
és oda besziv4s4ra szolgalnak.
A hasoldal belsö fölületén rögzulnek a Mb mozgatd-
s4ra szolgiiló izmok, a melyek a beïzelödd Mbcsipdre
tapadnak. Ugyanezt a viszonyt taMljuk a sz4jszervek
mozgató izmainal is.
A Myriopoddk izomzata, mint altalaban a többi
Athropodaké is, har4ntcsikolt izomrostocskakból all s az
egyes izomnyaMboknak, illetöleg rétegeknek meg van a
maguk kisebb vagy nagyobb chitines szalagjuk, mely alap-
juknak erösitésére szolgal.
Az idegrendszer.
A Myriopod4k idegrendszere mind alakj4ra, mind pe-
dig szerkezetére nézve azonos a többi Arthropod4k
idegrendszerével, de legink&bb a magasabb fejlettségü
Gyürusférgekéhez hasonlit. Idegrendszerük különben
garatfölötti, garatalatti düczp4rból s belÖle kiindüló has-
düczMnczolatból alk
A Diplopoddk-nél a garatfeletti düezp4r egymassal
vagy szorosan összeforrt két düczból 411, teszem a Julus-
és Polydesmus-fèléknél, vagy pedig düczai öndllóak,
mint a Polyzonium-nél és a Glomeris-féléknél, és mindkét
esetben kettds idegereszték kapcsolja össze a garatalatti
düczp4rral.
A garatfeletti düczp4rból azoknal a fajoknal, a melyek -
nél a szemek hiényoznak négy, azoknal ellenben, a me-
lyeknél megvannak, öt erös idegpér veszi eredetét. Ez
idegparok közul az elso a felsd ajakhoz és a fej mellsd
szegélyéhez hüzódik, a masodik a csapokhoz vezet, a har-
madik és negyedik a duczpar alsó részéröl eredve, a szaj-
szervek izmait Mtja el, az ötödik a szemekhez vezet,
h&trafelé iranyul és annyi idegógacskara oszlik szét,
a h4ny egyszeru szem van, a hatodik végre csak a Glo-
meriddk-nél és a Polyxeniddk-nél fordul elö s ezeknél a
szemek fölött fekvö saj4ts4gos érzökészülékeket idegzi be,
a Mtóideget ferde keresztezéssel elözve meg. Azoknal a
Diplopoddk-nfÜ, a melyeknél szemek nincsenek, mint
példdul a Polydesmus-iéléknél, a Mtóideg elcsenevésze-
dett, söt még maradvanyai sincsenek meg.
A garatfeletti düczp4r Mtsó alsó részébdl ered a garat-
gyüru, a mely a garatot körulvéve a garatalatti ducz-
p4rba, vagy a hasdücz - Mnezolat elsd düczp4ij4ba megy.
A hasdücz-Mnczolat kétféle duczparból 411. Az elso
gyürüben ugyanis egyetlen nagy düczp4r van, ellenben a
többiekben két-két duczpdrt taMlunk a kettds gyürüknek
megfelelden. A kettds düczp4rok a gyfirük mellsd részé-
nek közelében feküsznek s az egyes düezp4rokn41 na-
gyobbak. A duczok, valamint az dket összekötd kettds
idegeresztékek is összeforrottak. A hasdüczMnczolat különben
igen gyengén fejlett a Chilopoddk- éhoz képest.
A hasdüczMnczolat düczp4rainak szama — belesz4-
mïtva a garatalatti düczp4rt is — legkevesebb, ha kettd-
vel több a 14bp4rak sz4m4n41. Igy a Glómerisek-nél
17 Mbpdmak 19, ellènben a Polydesmusok-nél 31 14b-
ptirnak 37 düczpdr felel meg. Az egyes, valamint a
kettds düczp&rok is az ugyanazon gyürün lévd szerveket
és szervrészeket 14tj4k el idegekkel.
Az együttérzd idegrendszer — nervus sympathicus —
a Diplopoddk-nél igen jól ki van fejlddve s lefutdsa a
bélcsatoma és a hdtedény között van. Ez 411 egy pdros
kétoldali s egy pdratlan központi részbdl. Eredetét egy-
részt a csdpokhoz vezetd idegtörzsek alapjdból veszi és
fvalakban mellfelé hajolva, hdrom részre oszlik, melyek
közül a kétoldalra hajló 4g a garatfeletti düczpdr hatsó
részébol eredo résszel egyesül s egy hosszükds düczhoz
hasonló idegtömeget alkot. Közbülsd paratlan része a
test tengelyével p4rhüzamosan fut le s az oldali agakkal
egy-egy idegereszték közvetitése utjan közlekedik; ha-
rom düczot lehet rajta megkülönböztetni.
Az együttérzd idegrendszer középsd része a bélesator-
n4t, oldalrészei pedig az ivarszerveket 14tj4k el idegekkel.
A Ptmropoddk és Symphyldk idegrendszere 41tal4ban
véve a Chilopoddk-era emlékeztet s minden szelvénynek
csak egy-egy düczpdrja van a hasoldalon.
A Chilopoddk idegrendszerének középpontja egy többó-
kevésbbé összeforrt garatfeletti ós alatti düczpdrból s a
garatgyürüböl 411.
A garatfeletti düczpdr azoknal a csaladoknal, a melyeknél
szemek vannak, a fej hosszvonaMval derékszöget al-
kotva, jobban van kifejlddve s hosszukas-tojasdad alaku,
a melyeknél ellenben szemek nincsenek, többnyire kere-
kebb, teszem a Geophiliddk-n41. Az elsdknél a garatfeletti
düczpdr két oldaldn a Mtóidegek veszik eredetöket, melyek
végükön ugyanannyi idegagra oszlanak, a h4ny
egyszeru szem van; az utóbbiakndl a Mtóideg végképen
elenyészett. A Mtóideg alapjdból, a Mtótelepbdl — lobus
opticus — a Lithobius-féléknél még egy erds idegag is
ered, a mely a szemek eldtt fekvd sajatsagos érzd-
készülékhez vezet. A garatfeletti düczpdr mellsd ró-
szébdl alapjan elvastagodó két hatalmas idegtörzs ered,
mely a cs4pokat Mtja el ideg4gakkal. A cs4pokhoz vezetd
idegtörzsek alapj4ból még egy-egy kisebb ideg4g is
indül ki, mely a felsd ajakhoz vonul.
A garatfeletti düczp4r alsó részébdl a sz4jszerveket és
a fej izmait beidegzd idegek veszik eredetöket, ellenben
li4tsó részébdl a garatgyurü indul ki.
A garatalatti düczp4r a felsdnél valamivel kisebb,
beldle négy idegp4r veszi eredetét, melyek köztf 1 legvas-
tagabb az 411kapcsi Mbakhoz s illetöleg ezeknek méreg-
mhigyeihez futó.
A garatalatti düczp4r folytat4sa a hasducz-lanczolat,
melynek minden ducza a szelvények hasi részónek köze-
pén foglal helyet. Az egyes düczp4rok többnyire hosz-
szukasak, alül jobban, földl kevésbbé lapitottak s közepttkön
a test hossztengelyével pArhuzamosan futó barAz-
dAval birnak. A düczpArokból négy erds ideg ered; e
szabdly alól csak. a legutolsó duezpAr a kiyétel, a mely-
bdl szAmos, a végbelet s az ivarszerv végsd meg külsd
részeit beidegzd ideg indül ki.
A hasdüoz'lünczolat düczpürainak széma az (ülat test-
gyürüinek szAmütól függ s a garatalatti düczpArt is oda
szAmitva, a lAbpArak szümünül eggyel mindig több. Pél-
düül a Lithóbiiddk 15 lübpfiijAnak 16, a Seolopendrdk
21 lübpürjünak 22, a Himamtarium 167 lAbpAijfinak 168
hasdüczpïtr felel meg.
Az együttérzd idegrendszer a Chilopoddk*nél való-
szinüleg hiünyzik, minthogy arról egy büvür sem tesz
emhtést.
Az idegrendszer szöveti szerkezete 41tal4ban igen
keveset tér el az egyes rendeknél. Mind a garatfeletti
düczp4r, mind pedig a hasdücz-Mnczolat ogynemü, itt-
ott elhelyezett magvakkal elMtott idegburokkal van
körülvéve, mely a Diplopoddk-nél a düczokon legvas-
tagabb. Az idegburok többnyire szintelen s csak a
Lithóbiiddk-n41 lehet Mtni itt-ott egyes violaszinü festék-
foltokat.
Az ideg411om4ny rostökból és sejtekbdl 411, mely utób-
biak kétfólók.
A Chilopoddk n&l a rostok a duczok közepén vannak
elhelyezve, össze-vissza küsz41t sz41akból 411anak s a dücz-
nak legnagyobb részét elfoglalj4k. Az idegsejtek legink4bb
a dücznak az idegburokkal érintkezd, teh4t külso részen
feküsznek s mint emlitém, kétfélék. Az egyikfóle ducz-
sejtek nagyok, gyakran egy-két, sdt h4rom nyulv4nyosok
is, a dücz felsd részén sz4mosabbak, mint alsó részén.
A mdsikféle düczsejtek az eldbbenieknél kisebbek, ke-
rekek vagy ellypticusak, gyakran csak magjuk Mtható.
A Diplopoddk idegrendszerének szöveti szerkezete any-
nyiban eltér a Chüopoddk-ètól, hogy ezeknél a rostos
ideg411óm4ny legink4bb a duczok felsd részén fordul
eld, ellenben a düczsejtek az alsó részen foglalnak helyet.
A sejtek csup4n egyfélék s kerekek, vagy ellypticusok,
viMgosan Mtható sejtmaggal.
L e ïdig a Glomeriddk garatfeletti dücz4nak mellsd
szegélyén saj4ts4gos — mint d nevezi — «élesen körvo-
nalozott hólyagalakü kópletet tal41t, mely egy kettds bu-
rokkal körtflz4rt sejthez hasonht, de a melynek czólja
még ez ideig ismeretlen».
Az érzöszervek.
A Myriopód4k órzdszervei közül a tapint4s és a 14t4s
szerve van felismerhetdleg kifejlddve. Az elsdnek szék-
helyei ós vógkészülókei a cs4pok, az utóbbinak a szemek.
Vannak azonban ezen kivÜl a fejen ós cs4pokon
még m4s, valószinülog órzésre szolgiiló szervek is, de
ezeknek müködését ez iddszerint nem ismerjük.
Minthogy a cs4pokat a v^gtagok t4rgyal4s4n41 m4ris-
mertettem, e helyen azokat melldzom s csak a szemeket
6b a saj4ts4gos 6rzdkeszuMkeket fogom figyelembe venni.
1. A. szeme fc. A szemek a Symphyldk-n&\ teljesen
hMnyzanak, a Diplopoddk es Chilopoddk rendj&iek alak-
jain41 vagy hMnyzanak, vagy csekelysz4muak, vagy pedig
nagysz4muak, mig a Paurapoddk-n41 leggyakrabban egy
nagyocska van. A Diplopoddk-n41 kiilonben a Polydes-
middk Iesz4mft4s4val tobbnyire megvannak a szemek s
vagy egy csoportban, vagy pedig egy vagy tobb sorban
vannak elhelyezve, meg pedig tobbnyire a homlokr6szen.
A Polyxenus>-genu8n61 azonban a fejnek egy oldalt kiilon-
4116, felgombalakulag kidomborod6 reszen vannak elhelyezve.
Tobbnyire h4rom- vagy negyszogalakban csopor-
tosultak, mint a Jididdk-n4l, vagy sorban vannak rende-
zddve, mint a Glomeriddk-n41, a melyeknel a szemek
sz4ma 7—9, mig az eldbbeniekn61 igen v41toz6 meg
ugyanazon faj hat4rain belul is. Legkevesebb szeme
van a Diplopoddk kozott a Polyzonium-nok, t. i. csak
k6t par szeme van.
A Chilopoddk-n41 mintegy 41tal4nos szab41y gyan4nt
lehet kimondani azt, hogy minel nagyobb az 411at 14b-
p4rjainak a sz4ma, anu41 kisebb a szemek6, a melyek meg
hMnyozhatnak is. Igy peld4ul a sokl4bu Geophiliddk-nak
egy41tal4n nincsenek szemeik, a Scolopendriddk-nak csak
negy p4r szemiik van, a Lithobius- es Scutigera-fel&kn&l
pedig sok szemet taMlunk. Ezeknel a szemek 411andoan
oldalt foglalnak helyet a homlok 6s a fejr6sz sz61en,
kozvetetlen a cs4pok mogott. Sz4muk neha 411and6, teszem
a Scolopendra-genusn41, majd v41toz6; mint a
Lithobius-okn&\, melyeknel neha a 30-at meghaladja, m4s-
korpedig5—6-ra sz411 al4, b4r ugyanazon egyfajn41 sem
411and6 a szemek sz4ma. Van eset arra is, hogy ugyanazon
Li£/w6iwrS-p61d4nyn41 az egyik oldalon kevesebb
vagy tobb szem van, mint a m4sikon. A Chilopoddk kozott
a Henicops-nsk van egy p4r szeme. A Scutigera-
f616knel a szemek gombh4romszog alakj4ban vannak
dsszetdmdrulve es osszetett szemet alkotnak.
A Myriopod4k szemei a Scutigerida-ielekenek kivetele-
vel egyszeruek 6s egy typusra vezethetok vissza. Mindenik
szemn61 ugyanis klvulrdl a cornea lencse van, mely a
chitintakardhoz hasonldan, egym4st p4rhuzamosan meg-
fekvd chitinr6tegbdl 411. A cornea lencse tdbb6-kev6sbb6
k6tszer domboru. A lencse alatt a retinula fekszik, a mely
sz4mos kehelyalaku sejtbdl 411. E sejtek mindenike egy-egy
maggal blr s a 14t6ideg egy rostj4val 411 6sszekottet6sben.
A retinulasejteket kivftlrdl a 14t6ideg burka veszi korul,
beldliik sz4mos 14t6p41czika ered, mint a Scolopendrdk-nA\,
vagy pedig sz4mos Mtdszdrocske, mint & Diplopoddk-n61r
vagy v6gre mind a ketto, mint a Lithobius-okn41, a me-
lyekn61 a 14t6szdrok kozvetetlen a lencse :alatt s a 14t6-
p41czik4k a szorok alatt vannak, a retinulasejtek alkotta
cs6sze fenek6n. A szorok 6s p41czik4k v6gei egy koz6pvo-
Daday: Myriopod&k. 2