Glomeris conspersa, 0 . E.
— — y. irrorata, C. K.
IjiUM------ y . nobilis, G. E.
--------Y. excellens, L atz.
--------v. tristriata. Dad.
marginata, Vill.
— tyrolensis, L atz.
Himantarium Gabrielis, L.
Cliseteclielyne vesuviana, Mein.
Geophilus mediterran eus, Mein,
Schendyla eximia, Mein.
Cryptops enltratus, C. K.
Opisthemega erythrocephalum, C. E.
Scolopendra dalmatica, G. K.
— cingulata, Late.
Lithobius calcaratus. G. E.
— borealis, Mein.
— dentatus, 0 . E.
— anodus, Latz.
— agilis, G. E.
— validus, Mein.
— tenuipes, n. sp.
leptopus, Latz.
— transylvanicns, Latz.
brevicomis, n. sp.
— grossipes, G. E.
Scutigera coleoptrata, L.
E csoportok adatai lAtszölag a mellett tanuskodnA-
nak, bogy hazAnk faunajaban legtöbb deb alak van, de
azt kiszem, bogy ez csak lAtszat, minek magyarAzatAt
abban velem megtalAlbatni, bogy a deli megyeket sokkal
jobban kutattak at, mint a keletieket, vagy epen a
nyugatiakat.
Az e csoportokban nem emlitett többi fajok vagy
mindenütt közönsegesek, vagy pedig kAt-hArom vilAg-
tajröl ismeretesek, minek következteben nem tartottam
helyen valönak azokat a negy csoport valamelyikebe be-
osztani.
A hazai MyriopodAk vertikAlis elterjedesere vonatkozo-
lag nem sok jellemzd adattal rendelkezem. A fajok leg-
nagyobb resze ottbon Arzi mag At ügy a siksAgokon, mint
a völgyekben As begyeken; a magasabb begysegekben a
lomblevelü fAk hatArAnAl tovAbb azonban nem igen ter-
jednek. Csak egy-két Julus-faj, meg pAr Geophilus batol e
hatAron feliil is. ArAnylag legélesebb a Glomeriddk elter-
jedési vonala, a melyek majdnem kizArólag a magasabban
fekvd lomberdok talajAban érzik magukat ottbon.
A Myriopodak elöfordulasa földünk korabbi kor-
szakaiban.
A MyriopodAk legelsd maradvAnyaival mAr az alsó
Jura — fekete Jura — rétegeiben talAlkozunk, a melytdl
kezdve csaknem mindenik korszakban elofordulnak. Leg-
többet tal Ain i a borostyAnköben, melyben a Diplopo-
ddk és Chilopoddk rendjéböl csaknem mindenik csalAd-
nak vannak maradvAnyai. Ezen maradvAnyok kö-
zött legrégibb a Xylóbius Sigilla/iiae, Daws., mely Uj-
Scotia köszéntelepeiböl ismeretes és testalkata ut An
ftólve a Jidid.dk csalAdjAba tartozik. Bebtkau a Eott
mebett fekvd barna szénbol eml±t egy Julus-fajt, mely
különösen pókok tArsasAgAban fordul elo. Ez a Julus
antiquus Heyd. faj. Legtöbb Asadék MyriopodAt azonban
Menge fr le a borostyAnkdbol. 0 ï'rja le a Jididdk közé
tartozó Lophonotm hystrix-fajt, melybÖl 4 példAny ismeretes
; az Euzonus coUvlunn- ot, mely a ma ólö Graspe-
dosomdhoz All legközelebb. G erm ar ugyancsak a boros-
tyAnkobdl emb'ti a Geophilus proavus-1. A. Dohrn a
Lebacb melletti köszénképletbe tartozó agyagvasko pa-
lAban talAlt egy Jvlus-is^t, a melyet Julus Brasii-nek
nevezett. De nemcsak Jidus-, Oraspedosoma- és Geophi-
Zws-fajokat talAltak, banem Polyxenus-, Scutigera-, Scolopendra
és Bithobius-fa>]ok&t is. Nemcsak EurópAban
tettek e téren eredménynyel kutatAsokat, banem Ameri-
kAban is, különösen pedig Scudder, ki több E.-AmerikA-
ban talAlt Asadék MyriopodAt irt le mAr èddig, még
pedig majdnem mindenik csalAdból.
HazAnkból még ez ideig mr tudtommal — egyetlen
Asadék Myriopoda sem ismeretes. De azért nem való-
szinütlen, bogy bazAnk földrétegeiben ilyenek is vannak.
III. A RENDSZER.
A rendszer.
A MyriopodAk rendszerezésének m a i alapjAt L atreille
v e te tte m e g ; utAna tô b b en prébAltAk m eg ez ôsztA-
lyozAson h o l igazgatni, h o l bdviteni, m a jd kisebb, majd
nagyobb szerencsével. L atreille v o lt az elsd, a k i a mAr
ARiSTOTELES-tdl basznAlt s L inné-td l h e ly e se n i alkalma-
zo tt, manapsAg csak genus-nevekul szolgAlô Scolopendra
és Julus elnevezés b e ly e tt csalAdneveket h o z o tt be s fgy
a MyriopodAkat Syngnàtha és Chilognath'â n év e n k é t
re n d re o sz to tta fel.1J Majd a Syngnatha elnevezést ve tte
fel 1817-ben.2 -
L eaoh8 1814-ben, majd 1 8 1 7 -b e n 4 u g yane zen rend-
szerezést kôvetve, a kôvetkezo re n d sz e rta n i beosztAst
adja, melyben tôbb-kevesebb pontossAggal mAr a csalA-
d o k a t is fe lsorolja :
M y r io p o d a , L each.
Cbilognatba
Syngnatha
Glomerida____
Julida ... ... ....
Cermatida........
Scolop o ndrida...
Geopbilida___
Glomeris.
Julus.
Oraspedosoma.
Polydesmus.
Cermatia.
Litbobius. ,
Scolopendra.
Cryptops.
Geophilus.
L each eme rendszerezése üttôrd gyanAnt szerepelt s
ennek alapjAn osztAlyozta B randt is a MyriopodAknak
Chilognatha osztAlyAt 1833-ban. 0 a Ghïlognatha elneve-
zés belyett a BLAiNviLLE-tôl5 1816-ban eldször hasznAlt
Diplopoda elnevezést tartja meg ; osztAlyozAsa a követ-
kezd :
1 Hist, natur. d. Crust, et d. Inseot. Tom. HI. p. 45. Tom.
7. p. 83.
3 Le Regne Animal par Cuvier. Tom. 3. p. 155.
8 Trans. Lin. soc. Tom. 8. p. 88.
4 Zoological misoell. Tom. 3. p. 88.
B Bulettin de la Soo. Philomatique de Paris 1816. p. 123.
Pentazonia
Trizonia
Monozonia
Diplopoda, B lainv.
Glomerida.......
Spkærothaeria..
Julidæ
Spirostreptidæ. .
Glomeris, L atr.
Sphærotherium, Br.
Sphæropaeus, Br.
Julus, L.
Spirobolus, Br.
Spirostreptus, Br.
Spirobæus, Br.
Spirocyclistus, Br.
Strongilosoma, Br.
Craspedosoma, L.
Polydesmus, L atr.
Polyxenus, L atr.
B randt 1833-töl kezdve nagy tevekenyseget fejtett ki
a MyriopodAk osztAlyozAsAt illetdleg, As több, jelenben is
basznAlt csalAd- As rendnevet vett fel. Igy 1834-ben fel-
vette a Polyzonium genus szAmAra a Colobgnatha elneve-
zAst.1 A 30-as Avek. közepe tAjAn a berlini Allattani Muzeum
gazdag Myriopoda-gyujtemAnyAnek tanulmAnyo-
zAsa alkalmAval a Polyzonium-boz mind testalakra, mind
szervezetre igen basonlö kAt genust fedezett fel, a melye-
ket Siphonotus As Siphonophora nAwel lAtött e l ; ezzel
elöbbi beosztAsa lAnyegesen vAltozott. Uj beosztAsAt
1836-ban2 As 1837-ben3 bocsAtottaközre, vAgre 1841-ben
a következö egeszen uj rendszerrel Allott elo.4
Ordo. M y i'io p o d a .
I. Subord. Myriopoda gnathogena seu manduccmtia.
Fam. Scbizotarsia_____ Scutigera.
Qi IL'ïi-t-'b‘ ohb. iLuUsii.i. L
tJdt Lo•n zopo3d a | Scolopendra. -
Cryptops.
Sf. Polypoda Geophilus.
1- Trib* Fam.
Chilopoda Holotarsia
1 Bull, scient, de l’Akad. Imp. d. St.-Petersburg. 1836.
3 Archivf. Naturg. 1837. p. 238—39.
8 Reouel de mémoires relatifs a l’ordre des Insects Myriopo-
dus. St.-Petersburg. 1841. p. 13. etc.
4 Okens Isis 1834. p. 704.