a nyakpaizs és nehâny mellsö gyûrü fölül I
elmosôdottan rovâtkâs. J. luscus, Mein.
ß. A test 15—36 mm. hosszû; alapszlne
rozsdasârga vagy szürkéssârga, ritkâbban
majdnem bama, liâtoldalân és néha ol-
dalain is sokkal sôtétebb; a nyakpaizs
oldalain 8—15 finom hosszbarâzda fa t
végig, a többi gyürûk fölül tömötten ro-
vâtkâsak. J. boleti, 0. K.
** A nagy büzmirigy-nyilâsok a liarânt varrattôl
meglehetös tâvol és e mögött nyilanak ; a felsô |
ajak fölött egy barântsorban 6—8 sôrtés bemé-
lyedés v a n ; a test legalâbb is 3 mm. vastag,
rendesen sokkal vastagabb.
aa. Az érett ivarû âllat teste 48—56 gyürübôl âll
és legfentebb 60 mm. hosszû; szine vôr-
henyesbarna vagy gesztenyebama.
J. cattaren&is, Latz.
bb. Az érett ivarû âllat teste rendesen hosszabb
60 mm.-nél; 56—66 gyürübôl âll és vagy
egyszinü b am a vagy kétszinü.
«. Az âllat mindenütt sôtétbarna vagy feke- |
tés szinü'; a homlok sôrtés bemélyedései
hiânyoznak; a szemek rendesen 55—80
szemecskébôl âllanak. J. varivs, F r.
ß. A test fölül szürkésbâma, sôtétbama ; a
test k ét oldala, basoldala és a lâbak
szennyessârgâk vagy agyagsârgâk ; a hom- |
lok sôrtés bemélyedései megvannak s a I
szemek 50—55 szemecskébôl âllanak.
J. flaripes, 0 . K.
2. A végbélnyilâs hasoldali lemezkéje a hasoldalonmell-
felé irânynlô sarlôalakû nyûjtvânyba folytatôdik ; a
gyürûk szegélye tömötten sôrtézett.
J. foetid its, C. K.
b. A test végsô gyürüje fölül vagy csücsocskâban, vagy
hosszabb-rövidebb farknyûjtvânyban végzôdik.
1. A nedvnyilâsok a harântvarratban feküsznek vagy
ezt hâtulrôl érintik.
* A test hâtoldala egyszinü, vonal vagy szalag |
nélkül, vilâgos- vagy baraaszinü ; a végsô gyürü
farknyüjtvânya rövid és majd tompa, majdnem
kerek âtmetszési sikkal, vagy hegyes és alapjâ-
tôl kezdve erôsen lapitott.
aa. A végsô gyürü farknyüjtvânya rövid, henge-
res, végén tompân kerekitett, vagy kissé
duzzadt ; a homlokon sôrtés' bemélyedések
nincsenek. «7. luridus, C. K.
bb. A végsô gyürü farknyüjtvânya alapjân lapitott,
hâromszôgletü, ormés ; a homlokon a két
sôrtés bemélyedés megvan.
J. platyunis, L atz.
** A test hâtoldala vagy sôtét alapon vilâgos
hosszvonallal, vagy két hasonlôszinü foltsorral
ékitett, vagy vilâgos alapon kârom sôtét sâvval
sâvolyozott ; ritkâbban az egész âllat igen sôtét-
szinü; a véggyürü farknyüjtvânya hosszû és
hegyes.
aa. A végsô gyûrü farknyüjtvânya igen hosszû
és szembetünôen alâhajlott ; a hâtoldalon
kettôs sorban bamâs-vôrôs, halvâny harânt-
foltokkal és igen vékony fehér lâbakkal.
J. podabrus, Latz. I
bb. A végsô gy ü rü farknyüjtvânya meglehetös
hosszû és vagy egészen egyenes és vékony,
vagy felfelé gôrbült és alapjân vastag ; a
hâtoldalon vagy egy hosszvonal fut végig,
vagy vilâgos alapon hârom sôtét sâv van,
vagy pedig az egész âllat igen sôtétszinü ; a
lâbak tôbbé-kevésbbé erôsek.
a. A végsô gyürü farknyüjtvânya egyenes ;
az igen sôtét alapszinü hâtoldalon egy
sârga vagy sârgâs-vôrôs hosszvonal fut
végig.
| A test 43—48 gyürübôl âll, a test szine
egynemü fekete.
J. unüineatus, 0 . B.
| | A test 50—51 gyürübôl âll ; a test alap-
szine szürke, a gyürûk hâtsô szegélye
keskeny, sârga ôw e l ékitett.
J. Fnvaldszkyi, n. sp.
ß. A végsô gyürü farknyüjtvânya erôs,
csûosa lâthatôlag folfelé gôrbült; a h â toldalon
3 sôtét sâv vonul végig s ezek
kôzül kettô a nedvnyilâsok fölött ; a test
alapszine sârgâs, vilâgos vagy vôrhenyes-
bama, néha az egész âllat fekete.
J. austriacus, Latz.
2. A büzmirigy-nyilâsok legalâbb a kôzépsô és hâtsô
gyürükôn a liarântvarrattôl tâvol fekszenek s azt
nem érintik.
* A test hâtoldala sôtét alapon egy vagy két vilâgos
(sârga) hosszvonallal, vagy szalaggal, vagy
vilâgos alapon feketés hosszvonallal ékitett.
aa. A test feketeszinü : a hâtoldalon két sârga-
szinü hosszszalag, vagy pontozott vonal fut
végig, néha az egész âllat egyszinü ; a homlokon
sôrtés bemélyedés nines.
J. sabulosus, L
___bb. A test rozsdasârga, mellsö vége s a végszelvény
sôtétebb; a nedvnyilâsok vonalân s a
hâtoldal kôzepén fekete hosszvonal van.
J. trümeatus, 0. K.
** A test hâtoldala egyszinü szürke, b am a vagy
fekete, néha sârgâba hajlô.
aa. A végsô gyürü tôbbé-kevésbbé sima, gyéren
sôrtézett vagy csupasz; hosszû, egyenes és
hegyes farknyûjtvânyban végzôdik ; a felsô
ajak fölött harântsorban leggyakrabban 4.
sôrtés bemélyedés v an ; a test nyûlânk.
a. A him elsô lâbpârja horoggâ idomult.
-f- A him mâsodik lâbpârjânak csipôje
nyûjtvâny nélkül.
aa. A him jârô lâbainak tarsus-
izei pâmâcskâkkal vannak fegy-
verezve.
• A test 13—20, mm. hosszû.
44—52 gyürübôl âll ; a végsô
gyürü farknyüjtvânya hosszû,
hengeres, végén kissé folfelé
gôrbült. J. monbivagus, Latz.
• • A test 14—22 mm. hosszû,
•54—60 gyürübôl âll ; a végsô
gyürü farknyûjtyânya rövid, la.-
pitott, egyenes1.
J. transylvaniens, n. sp.
ßß. A him jâi’ô lâbainak tarsus-izei
pârnâcskâk nélkül.
J. longabo, O. K.
f f A him mâsodik lâbpârjânak csipöje rövid
nyüjtvânykâval fegyverzett.
J. fallax, Mein.
ß. A him elsô lâbpârja igen kicsiny, végén
tôbbé-kevésbbé küpalakû ; mâsodik lâb-
pâijânak csipôjén szembetünô hosszû
nyûjtvâny van.
f A him mâsodik lâbpâijânak csipônyûjt-
vânya igen. hosszû, vékony, hegyes,
szintelen s a szâjfedôt érinti.
J. rugifrons, Mein.
I t A him mâsodik lâbpâijânak csipônyûjt-
vânya végén kànâlszerûen dnzzadt,
bamâssârga szinü.
J. scandinavius, Latz.
bb. A végsô gyürü gyakrabban érdes, szôrôzôtt,
vagy csaknem csupasz, kis csücsocskâban,
vagy rövid, néha hosszabb farknyûjtvânyban
végzôdik ; a test zômôk.
a. A végsô gyürü meglehetös hosszû, hegyes
hâromszôgü farknyûjtvânyban ér véget ; a
test vilâgos- vagy sôtétszürke bamâsan
gyürüzve. J . fusdpes, C. K.
ß. A végsô gyürü kis csücsocskâban végzôdik ;
a test bama, erôteljes, mintegy 60 gyürübôl
âll. J. hungariens, Barsch.
1. Ain. Typlûojulus, L atz.
Die Myriop. d. ôsterr.-ung. Monarchie. II. p. 260.
Oceüis pigmentoque oculi destitutis ; vertice sidco tenui
foveisque duabus setigeris.
1. F a j. Juins strictus, L atz.
Julus strictus, Latzel, Verhand. der zool. bot. Gesell. in
Wien. 32. Bd. p. 281. ; Die Myriop. d. ôsterr.-ung. Monarchie.
H. p. 262. Tab. 15. Fig. 191. 192.
Corpore elongato, sat tenui, lateraliter compresso, pal-
lido vel lurido, interdum rufo-brunneo, subcingidato in
lateribus subfusco-punctato ; antennis gracilibus modice
claviformibus ; segment is 60—64, primo in lateribus products
breviterque striato, ceteris vibique profunde striatis
in margineque postico ciliatis, segmento ultimo longe cri-
nito in spinam longam leviter inflexam producto, valrulis
marginatis squamaque anali obtusa praedito ; foramini-
bus repugnatoriis parvis, in segmentis anticis haudprocul
pone stUuram emarginatam, in ceteris procul pone suturant
integram positis ; pedum paribus 106—117 ; pedibus
elongatis tenuibusque ; pedibus primi paris maris articulo
ultimo uncinato.
Longit. corp. 34—45 mm. ; latit. corp. 1 *5—2 mm.
Habit.: Di vies, Orsova, Sz.-Heléna.
Huius speciei existunt varietates sequentes :
1. J. strictus var. nematodes, Latz., coipore abbreviato
(19-5 mm.), angustato (0-9 mm.), spina segmenti ultimi
coipotis brevis. — Habit.: Temesvdr (Latzel L. c. p. 234)*
2. J. strictus v. hungaricus m ih i; colore rufo-brunneo, sub-
cvngulato; antennis bmnneis; capite fusco-brurmeo; segmentis
68, ultimo laevi; pedum paribus 107, pedibus
fuscis, tenuibus.
Longit. corp. 38 mm.; latit. corp. 1*5 mm.
Habit.: Hungaria meridionalis sine loco strictiori.
Ha tiiro zo ttan deli alak, a m e ly e t m ä r L atzel em lit
haziink faunajabol elofordulasanak p o n to sab b megjelölese
nölkül s esupdn a nematodes v arie täsü n ak jegyz i fel p o n to s
olofordulasat. E n összesen 12 p eldilnyt vizsgaltam ; ezek
közül 3 szerbiai volt, melyeke t Tömösvary 0 . g y ü jtö tt.
2. Faj. Julus Tömösvdryi, n. sp.
Corpore elongato, gracili, glabro, brunneo-flavescenti,
in utroque latere sene macularum nigrescentium omato;
antennis pedibusque paUidis; antennis latitudinem corporis
superantibus; segmentis 56, primo in lateribus
parum striato, ceteris supra in lateribusque striatis;
foraminibus repugnatoriis parvis procud pone suturam
integram positis; segmento ultimo longe crinito in spinam
brevem acutam producto, valvulis anguste marginatis
squamaque anali obtusa tecto; pedum paribus 106—113;
pedibus longiusculis tenuibusque; mare ignoto.
Longit. corp. 20 mm.; latit. corp. 1 mm.
Tlabit.: Hungaria meridionalis, loco strictiore incerto.
Nemileg a Julus strictus, L atz, fa jra emleke ztet, de
szemb e tü n ö en különbözik töle ab b an , bogy te s te h e n geres
ös n em o ld a lt összenyomott, m in t amazö.
2. Alnem. AUajulus, G. K.
Allajulus, Koch C., System d. Myriop. p. 117. etc. i | |
Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. II . p. 234»
Oculis ex ocellis planatis, conßuentibus, parumque di-
stinctis compositis, pigmentoque nigro praeditis; vertice
tenuissime sulcato, foveis setigeris nullis; antennis latitu-
dine corporis multo brevioribus; foraminibus repugnatoriis
in sutura transversa positis, eamque tangentibus,
perparvis.
3. Faj. Julus occultus, C. K.
Allajulus occultus, G. Koch, System d. Myriop. p. 117.;
Die Myriop. p. 107. Fig. 230. — Allajulus molybdenus, Koch
C., Syst. d. M yriop. p. 118.; Die Myriop. II. p. 108. Fig. 231. —
Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie, H . p. 272.
Tab. 14. Fig. 184—185.
Corpore sat gracili, subglabro, pallide lurido etfusce
cingulato vel subfusco et luride consperso aut marmorato,
in latenbus serie macularum fuscarum plerumque diluta,
7