6. Faj. Brachydesmu superus, L atz.
Latzel, Die Myriop.. d. .österr.-ung. Monarchie. II. p. 120
Tab. 6. Fig. 69.
Corpore gracili, angusto, nitido,pallido, brunneö-griseo
rel griseo-virenti, capite submfescente; antennis latitu-
dine corporis multo longioribus; scuto primo dorsali sub-
reniformi, transverse profundeque impresso, angulis ro-
tundatis, antice mediöque oblitei'atim, postice distincte
tuberculato; scutis ceteris evidenter sculptis, angulis anti-
cis partim rotundatis vel subrectis, posticis subi’ectis vél
plus-minusve productis rostratisque, rostris parum intror-
sum versus inflexis, marginibus laterahbus ubique distincte
denticulatis; penibus breviuscidis, albidis; pedibus
copulatoriis maris valde falciformibus, basi apiceque atte-
nuatis, in concavitate dentibus pluribus minoribus duo-
busque majoribus, tubermlmn piligerum inter se habenti-
bus instructie.
Longit. corp. 7*5—9*5 mm.; latit. corp. 1—1*1 mm.
Habit.: Kesztbely.
Haziinkból nntr L atzel emlffci, még pedig Felsö- és
Nyugat-Magyarorszégból, nem különben a Magas-Tiltrd-
ból. Ezek szerint teliat bazankban meglehetpsen elter-
jedt faj.
7. Faj. Brachydesmus Chyzeri, n sp.
2. Tab. 15.- 16. äbrt
Corpore sat gracili subangusto, parum nitido, rufo-
brunneo, antennis latitiidine corporis multo longioribus,
brunneo-fuscis, subclavatis; vertice sulco profunde exa-
rato; scuto primo dorsali subreniformi, transverse-bisid-
cato, tubercidis obliteratis, inmarginibus lateralibus obtuse-
rotundato; scutis ceteris tubercidis sat distinctis, setigeris
setis parvis, in angulis antids rectangularibus vel parum
obtuse-angulatis, in angulis posticis subrectis vel in se-
gmentis posterioribus parum productis, in marginibus la-
teralibus dentatis, denticulis 4—5 ; pedibus copidatoriis
validiusculis, bipartitis, parte superiore geniculata in
apice acuta parum cwrvata, in margins superiore biden-
tata praeterea seta robusta arrnata, parte inferiore in
dentem validiuscidum, acuminatum curvatumque exeunti,
pulviUum setigerum setaque laterali vestiia.
Longit. corp. 10—-f 2 mm.; latit. corp. 1*8—2 mm.
Habit.: Fiume vallis Recsina.
Elöforduläsa utén itélve, hatarozottan déli alaknak lebet
tekintenünk.
Csaléd. G lom e rid a e , L each.
Glomeridse, L each, Trans. Linn. Soc. of London Tom. 11.
p. 376. —; L atzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie.
Bd» II. p. 81*'“*- H aase Er., Schlesiens Diplop. 1.- H. —
Onisciformes, L atreille, Families nat. dn Bègne anim.
par Cuvièr. Tom. 4. p. 562. — Pentazonia, Brandt, Bulletin
d. 1. Soc. Natural, de Moscou. Tom. 6. p. 194. ; Recueil
p. 38. — Oniscoidea (exp.) Gervais, Ann. d. sei. nat. 2. Sér.
Tom. 7. p. 41. — Glomerida et Sphærotherida, G. Koch,
Syst. d; Myriop. p. 30. 36. etc.
Corpore ovato, valde convexo, subtus subpiano vel distincte
concavo, sempei' in globulum convolubili ; segmen-
tibus 11—14 sirictura transversa non paUitis, 4 anterio-
ribus et pemdtimo vel antepenidtimo pedum paribus unicis
instructis ; scutis pleuralibus valde magnis, liberis, in planifie
ventris sitis ; laminispedigeris liberis; scuto dorsali
secundo caeteris multo majore ; oculis distinctis ; labro
unidentato ; stipitibus mandibularibus cardinibus destituas
; foraminibus repugnatoriis in medio doi’si sitis, obte-
ctis, uniseriatis, in segmento quarto incipientibus ; pedibus
sat compressis articulo ultimo valde longo ; pene nullo ;
pedibus copulatoriis maHs in segmento penultimo acces-
sorio coüocatis.
E csalâd képviseloi Amerika kivételével az egész földön
el vannak terjedve és két alcsalâdba oszthaték, a melyek-
nek jellemei a következökbe foglalhatôk össze :
1. A test a fejen kivül 11—12 szelvénybôl âll; a szemek
mindkét oldalon egysorosak; a pleuralis lemezek szâma
mindkét oldalon tlz; a lâbpârak szâma 17 (Ç ) v. 21 (d1).
Aies. Glomeridia, Br.
2. A test a fejen kivül ,13 szelvénybôl âll ; a szemek mindkét
oldalon. osoportosàk; a pleuralis lemezek szâma
mindkét oldalon 11—12 ; a lâbpârak szâma 21 ( f ) vagy
23. (d1).. , Aies. Sphaerotheria, Br.
Eme két alcsalâd kôzül azonban csak a Glomeridia-
alcsalâdnak vannak bazânkban képviseloi, ellenben a
Sphaerotheria-alcsalâd alakjai csak Azsiâban, Afrikâban
és Ausztrâliâban honosak.
Aies. Glomeridia, Brandt.
Glomeridia, Brandt, Bulletin de la Societ. d. Natur, d;
Moscou. Tom. 6. p. 194. — Glomeridia, Latzel, Die Myriop.
d. österr.-ung. Monarchie. H. Bp. p. 83.
Corpore praeter caput e segmentis 11—12 composito ;
capite lato, foveis singulis latetalibus magnis, subcircu-
laribus velferrum equinum imitantibus; scutis pleuralibus
utrinque 10, transverso-ovalibus vel subquadratis ; oculis
utrvnque uniseriatis, in margine laterali capitis positis ;
antennis brevïbus, basi approximatis, fractis vel subfi'a-
ctis, a/rticulo sexto maximo, compresso ; labro sinuato unidentato
; stipitibus gnathochilarii séjunctis, cardinibus
maximis; laminis lingvalibus magnis concretis, postice
dilatatis, lobis minimis vel nullis ; scuto primo dorsali
minimo, secundo maximo; pedum paribus maris paris
17. et 18. praecedentibus multo minoribus, paribus 19.
magnis, in orgemum copulatorium commuta/ntibusforci-
patis, plerumque Ô-articulatia, articulo teHio maximo.
Meglehetôsen elterjedt alcsalâd ugyan, mindazâltal
az eddigi irodalmi adatokbél az tûnik ki, hogy csupân
a palæarkti regio a bazâja.
Hazânkban ez alcsalâd mindkét nemébol, a Ger-
vaisia Waga és Glomeris L atr. nemekbôl élnek képvi-
selôk. E két nemet egymâstôl a kôvetkezô bélyegek alap-
jân lebet megkülönböztetni :
1. A test pânczélja foltil érdes, a gyürük szâma 12, a hâtpajzsoké
11 és hâtsô szegélyük bordaszerôleg kiemel-
kedett, szömörcsös. Nem. Gervaisia, Waga.
2. A test pânczélja fölül sima, a gyüruk és hâtpajzsok
szâma 12 s hâtsô szegélyük egyenes, sima.
Nem. Glomeris, Latr.
1. Nem. Gervaisia, Waga.
Gervaisia, Waga, Annal, d. 1. Soc. entom. de France
3. Sér. T. 5. p. 829. — Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung.
Monarchie. Bd. II. p. 84. ^ 9 H aase Er., Schlesiens Diplop.
1. H. — Trachysphæra, H eller, Sitzungsber. d. k. Akad.
d. Wiss. Wien. math.-naturw. Cl. Bd. 26. p. 315. — Tömös-
väry Ö., Orv. term. tud. Ért. V. köt. p. 30 —32.
Corpore supra aspero, liaud nitido ; mandibulis pecti-
nibus 5 vel 6 armatis ; mento non diviso, promento nullo ;
segmentibus 12, scutis vero 11 ; scuto primo dorsali transverse
striolato, secundo in laterïbus fovea profunda impresso,
ponefoveam sinuato ; marginibus posticis scuto-
rum costarum instar valde elevatis, tuberculatis.
E nemnek âltalâban és hazânk faunâjâban is csupân
egy faj a ismeretes, mely az eddigi adatok szerint csupân
Kôzép-Eurépât lakja.
Faj. Gervaisia costata, W aga.
3. tâbla, 33. âbra.
Gervaisia costata, Waga, Annal, d. 1. Soc. entom. de France.
3. Sér. Tom. 5. p. 829. PI. 14. Nr. 4. Fig. 2—4. — Latzel
R., Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. H. B. p. 86. —
Haase Er., Schlesiens Diplop. l | H. — Trachysphæra
Schmidtii, Heller, Sitzungsber. d. Akad. d. Wiss. Wien,
math, naturw. Cl. Bd. 26. p. 317. Fig. 1—6.— Trachysphæra
Hrytlii, Wankel, Ibid. Bd. 43. p. 251. Taf. 1. Fig. 1—3. —•
Trachysphæra transylvanica, TömösvXry Ö., Orv. term. tud.
Ért. V. köt. p. 31. Tâb. 1. Fig. 1—8.
Parvula, scabra, sine ullo nitore, griseo-alba vel cre-
tacea ; segmento primo semilunari, subtilissime et bre-
vissime cnnito, striolis 6 transversis subarcuatis et sub-
tilissinie undulatis vel crenulatis; segmento secundo in
margine anteriore elevato, in medio valde depresso, late-
ribus valde productis, rotundatis, fovea magna instructis,
dorso sxdco transverso exarato, superficie granulis vel
tuberculis densissime positis scabrata, margine posteriore
costulatim elevato, scabra ; marginibus segmentorum cae- ■.
terorum costis tuberculis subpeniciUatis et transverse !
seriatis ; segmento ultimo linea transversa bipartito, parte
posteriore tuberculis subseriatis scabrosa, interdum gib-
Daday : Myriopod&lc.
bosa, in maribus parum sinuata; oculis utrinque ex
ocellis 4—6, parvis, nigris compositis ; lamina intercoxali
pedum copulatoriorum obtusa, bicorni, cornibus longis,
acutis, porrectis ; articulo secundo intra sub apicem pro-
cessu styliformi longissimo, setam longam-gerenti in-
structo ; articulo tertio in processum breviorem similem
et in dentem magnum triangulärem prod/ucto ; articulo
quarto dentem minorem, recurvatum gerenti; articulo
ultimo subtenui, subliamato.
Longit. corp. 2’5—5 mm. ; latit. corp. l -2—1*7 mm.
Habit. : Bârtfa, Déva, Oncsâszai barlang, Szinnaiko.
Eme belyeken nébai Tömösväry Ö. gydjtôtte s az oncsâszai
példânyokat Trachyspkaera transylvanica név alatt
uj faj gyanânt irta le. Bebatôbb vizsgâlatok utân azonban
én aiTÔl gyôzô'dtem meg, bogy eme példânyok lényegesen
semmiben sem különböznek a LATZEL-tôl adott leirâstôl,
sot egészen azonosak a LATZEL-féle Gervaisia costata
Waga var. acutula L atz, alakokkal. A többi helyekrôl
valô példânyok mâr a typicus Gervaisia costata alak-
sorozatâba tartoznak. Az acutula yarietâst bazânkbôl különben
mâr L atzel is emlïti, de nem jegyzi fel, bogy bol
talâlbatô, hanem megelégszik a «Nordungam» adattal.
Nem. Glomeris, L each.
Glomeris, Leach, Edinb. Encycl. Tom. 7. 1. Ed. Article
Crustaceology, Zool. Mise. Tom. 3. p. 32. — Brandt, Bullet,
d. 1. Soc. d. Natur, d. Moscou. Tom. 6. p. 195. — O. Koch,
Syst. d. Myriop. p. 35. etc. — Gervais, Hist. nat. d. Ins.
Apt. Tom. 4. p. 67. — Meinert, Naturh. Tidsskr. 3. R. T. 5.
p. 29. HjglpRosiCKY, Arch. d. natur. Landesdurchf. v. Böhmen.
HI. 4. Abth. p. 42. H Tömösväry, Orv. term. tud.
ért. 1878. évf. etc. — Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung.
Monarchie. H. p. 89. — (exp.) Latreille, Hist. nat. d.
Crust. Tom. IH. p. 44. Tom. 7. p. 63. ; Genera Crust, etc.
Tom. I. p. 73. — H aase Er., Schlesiens Diplop. 1. H.
Glomeris and Lamisca, Gray and J ones, Cyclop, of Anat.
and Phys. Tom. 3. p. 546. — Oniscus (exp.) Panzer, P oda, '
Rossius, Scopoli, Villers, etc. — Armadillo (exp.) Cuvier,
etc. S Julus (exp.) Olivier.
Corpore supra glabro, laevigato nitidoque ; capite lato,
foveis singulis lateralibus magnis ; mandibulis 9-pectina-
tis ; mento bipartito, utrinque producto, promento nullo ;
segmentis scutisque excepto capite 12 ; scuto primo dorsali
plerumque transverse bistriato, secundo in lateribus
profunde inciso, pone marginem anteriorem transverse
multistriato vel sulcato ; scutis omnibus ubique planatim
marginatis ; pedibus Ultimi paris maris plerumque 6-arti-
culatis ; articulo tertio maximo.
E nem a palæarkti regio mindenik alterületén ottbonos
kisebb-nagyobb fajszâmban. A bazânk faunâjâban élo
fajokat a következö bélyegek alapjân lebet felismerni.
A. Az érett ivaru âllat teste csak 2—5 mm. hosszû, 1—2 mm.
széles, hâtoldala baraâs, vörhenyes, vilâgos foltocskâk
3 hosszsorâval. Glom. minima, L atz.