Longit. córp. 5—14 mm.; latit. corp. 1-1—2 mm.
Habitat: Bdnszka, Bereczki, Boregszüsz, Beszikdhegy,
BüzamezÖ, Czeke, Kolozsvür, Körtrvélyes, Margitsziget,
Nagyszeben, Sfttoraljaüjhely, Semesnye, Skrad, Szamos-
üjvür, Szinyérvüralja, Szomotor, Torna, Zlaticza.
Haziink faunüjüból mür igen rég idö óta ismeretes faj,
melyet legelöször Sil l V. emli't. Utóna Tömösvary Ö.
jegyzi fel, nemkülönben L atzel is, a ki Délmagyarorszü-
got és Horv&törsz&got emlfti tartózkodésa helyéül.
2. Air. CkilognathaT L atr.
Chilognatha, L atreille, Hist. nat. d. Crust, et. d. Jus.
HE. p. 44. VH. p. 61.; Genera Crust, etc. I. p. 73. —
Leach, Zool. Misc. 3. p; -32. ^ B randt, Bull. d. 1. Soc. d.
Nat. de Moscau. 6. p. 194. Newport, Trans. Linn. soc.
London.. 19. p. 276. — C., Koch, Syst. d. Myriop. p. 27. —
Meinert, Naturh. T idsskr.. 3. R. V. p. 5. — L atzel. Die
Myriop. d. östrr. ung. Monarchie H. p. 80.
Corpore crustaceo, maxima ex parte e segmentis dupli-
cibus composito, pleuris liberis vel cum scutis dorsalibus
adjacentibus coalitis laminisque pedigeris vidnis concre-
tis; segmento primo, secundo-quarioque pedum pare anico
instructo; tertio ultimoqüe vél duobus ultimis apodis, ceteris
vero pedum paribus birds instructis; labro sinuato, tri-
dentato, interdum unidentato vél inermi, cum clypeo
connato mandibulis maxima ex parte obtectis; malis
mandibularum derde molari magno, lamella 5-dentata,
interdum 4-lóbata, numero diverso pectinum manducan-
tium laminaque tritoria plerumque triangula magna ar-
matis; stipitibus mandibularum pèrmagnis, cr assis, pro-
minentibus sacpiusque cardine instructis; gnathochilario
volde evidénti stipitibus duobus elongatis magnopere sejun-
ctis, antice malis binis denticulatis, postice cardinibus se-
pissime singulis palpis nullis; mento aut integro, .aut bi-vel
tripartito, ante hypostomaposito; lammis duobus lingvali-
bus plerumque distinctis anticeque lobo brevi armatis vél
ineimibus, postice mentum vel promentum attingentibus;
pedibus copulatoriis maris in segmento septimo vél raro in
pemdtimo positis; glandvlis dorsalibus odoriferis saepis-
sime inforaminibus binis repugnatoriis evidèntibus seri-
atis dpertis; ano in segmento ultimo posito valvulis dua-
bus lateralibus anticeque ad ventrem versus squama saepis-
sime manifesto triangulaque circumdato.
Ez az alrend a Diplopoddk rendjében, alakokban a
léggazdagabb és képviselöi az egész földön el vannak
terjedve. Legtekintélyesebb alakjai azonban a forró ég-
öv alatt laknak, de egy-két nagyobb hazdnk faunajat is
gazdagitja. Hazünkban éld képviselöi a következö csaM-
dokba tartoznak: 1. Julidae, 2. Lysiopetalidae, 3. Ghbr-
deumidae, 4. Polydesmidae, 5. Glomeridae, a melyek egy-
méstól az al&bbiak szerint különböztethetök meg:
A. A test megnyült, leggyakrabban hengeres, vagy kissé
lapitott, 13-nal több gyürüböl a l l ; a him kapcsolólabai a
7-ik gyürün vannak.
a. A teljesen fejlett test 20-nfil tobb gyttrubfil a ll; leggyakrabban
szemeik is van n ak.
1. A test gyuruinek szama 30-nal tobb, altal&ban
viiltozo; a luitpajzs nedvnyilasai jol latliatok, a
sortek szama hatarozatlan, a sortek nem iilnek
szemolcsdkon.
* A h^tpajzsok meglehetfis mblyen rovatko-
sak, vagy sim&k, ritkan erdesek, a has-
lemezek a 2—3 els6ig rendesen 6sszen6t-
tek a szelvenyoldal reszeivel; a labak es
. csapok aranylag rovidek; a himcknel kct
kapcsololabpar van. Julidae, Leach.
** A liatpajzsok erosen hosszrovatkasak; a
haslemezek mind szabadok; a labak bs
csapok igen hosszuk; a himeknek csak
egy kapcsololabparjuk van.
Lysiopetalidae, Wood.
2. A teljesen fejlett test 611and6an 30 gyunibol
d ll; a liatpajzsok nedvnyilasai nem ld>that6k, e
helyett kisebb-nagyobb szemolcsokon 6 sorte van.
Chordeumidae, C. K.
b. A teljesen kifejlett test dllanddan 20, ritkabban 19
gyurubSl a l l ; szemek nincsenek; a hdtpajzsokon ol-
dalt kiallo parkanyok vannak. Polydesmidae, Leach.
B. A test rovid, felhengeres, 11—1 § gyurubfil d ll; a him
kapcsol61d>bai a test vegdn v an n a k ; gombbe huzddnak
ossze. Glomeridae, Leach.
1. Csal. Julida e, L eaoh.
Julidse, Leach, Trans. L in. Soc. London. 11. p. 376.; — Meinert,
Naturhist. Tidsskr. 3. R. Y. p. 6.; — Porath, Öfvers.
Vetensk. Akad. Förhn. p. 1 3 .;— Berlese, Atti r. Istit. vé-
neto, 6. ser. H . Tav. 1. 2 .; — Latzel, Die Myriop. d. österr.-
tmg. Monarchie. H . p. 238. —- H aase Er., Schlesiens Diplop*
2. H. p. 1;-----Angviformes, Latreille, Fam. nat. du Régne
anim. de. Cuvier. p. 327. — Trizonia Brandt, Buil. el. 1. soc.
d. Natur. d. Moscou. 6. p. 200. — Julidea et Spirosterptidëa,
BranDt, Ibid. — Bizonia, Fam. Julidae,' Subfam. Sympo-
dopetalinae, Newport, Trans. Lin. soc. Londón. 19. p. 277—
278. -T- Juliden und Blaniuliden, C. Koch, Syst. d. Myriop.
p. 39.48. 9 J u l id e s , SAUSSURE .et Humb., Miss. scientif. au
Mexico. Zool. VI. 2. sect. p. 61. — Juliden, Karsch, Zeit-
schr. f. d. gesammt. Naturw. ‘3.' Folge, VI. p. 1.
Corpore elongatp, cylindrico, in spiram vel turbinem
convolubili, numero segmentorum valde indistincto, scutis
pleuralibus cum dorsalibus coalitis, lammis pedigeris a/ut
omnibus liberis aut maxima ex parte cum scutis conna-
tis; oculis distinctis vel nullis; labro tridentato; man-
dibulys 4 vél 7-10-pectinatis, stipitibus cardinibusque
saepissime magnis; stipitibus gnathochilarii saepe con-
junctis; foraminibus repugnatoriis distinctis, obtectis in
seriesque duas continuo» laterales dispositie; scuto dor-
sali sequentibus majore; pene distincto; pedibus copulatoriis
paribus duobus obtectis vél subobtectis in segmento
septimo sitis; segmento tertio, quarto ante organa copula-
toria sito, vel nullo apodo.
Az egész földön elterjedt csaldd; több neme közül ha-
zank faunajdban csak a Julus, Blaniulus és Isóbates
genusoknak vannak képviselöi. Eme hârom nemet aztân
egymâstôl a következöleg lehet megkülonböztetni :
a. A hâtpajzsok fölül és oldalt m ajdnem min dig hosszrovât-
kósok ; a himek elsô labpâra horogpârrâ môdosult ; a test
véggyürüjén vagy van faroknyiijtvâny, vagy nines.
Julus, Brandt.
b. A hâtpajzsok fölül dllandóan simdk s csak oldalaik rovât-
kâsok ; a himek elsô lâbpârja fogôalakü ; a test véggyü-
rüje faroknyûjtvâny nélkül.
1. A lâbakat hordozé haslemezek a legmellsok kivételével
szorosan összeforrtak a pânczélokkal ; a szemek vagy
teljesen hiânyoznak, vagy 1—2 sor szemecskébôl âlla-
' nak. Blaniulus, Gerv.
2. A haslemezek valamennyien szabadok, meglehetôs
mozgékonyak ; a szemek több sor szemecskékbôl dlla-
nak. Isolates, Menge.
1. Nem. Julus, Brandt.
Ju lu s (exp.), L inné, F abricius, Geoffroy, De Geer, Latreille,
Gervais etc. — Julus, Leach, Zool. Misc. HE.
p. 32. — Brandt, Bull. d. 1. Soc. d. Naturh. d. Moscou.
6. p. 201. 9 Newport, Ann. and Mag. of Nat. hist. 13. p.
267. — C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 46. 106. — Saussure,
Mém. Soc. d. phys. et d’hist. nat. de- Genève. 15. p. 345.
350. — Porath, Bidrag till kànned. om Sveriges Myr. Stockholm.
p. 20. .— Meinert, Naturh. Tidsskr. 3. R. V. p. 7. —
Saussure et Humb., Miss, scientif. au Mexico, Zool. 6. 2. sect,
p. 91. — Karsch, Giebel’s Zeitschrf. f. d. gesammten Naturw..
3. Folge, VI. p. 10. 15. — Berlese, Acari, Myriop.
etc. fascic. VIH. Nr. 1 ; Atti R. Istit. veneto. 6. ser. H. —
Latzel, Die Myriop. d. ôsterr.-ung. Monar. H . p. 253. —
Haase Er., Schlesiens Diplop. 2. H. p. 10.
Corpore cylindrico e segmentis 30—70 composito, segmentis
in lateribus dgrsoque scuto parcius vel densius
longitudinaliter striato vel sulcato ; laminis pedigeris dua-
bus anterioribus liberis ceteris cum scutis coalitis ; scuto
dorsali ultimo postice obtuso vel plus minusve elongato ;
squama anali triangulari ; oculis aut nullis, aut indistin-
ctis aut ex ocellis multistriatis compositis ; antennis sub-
filiformibus, subclavatis, articulo secundo maximo ; man-
dibulis 4-pectinatis ; gnathochilario stipitibus in basi dila-
tatis, conjunçtis ; mento bipartito, pone stipites gnathochilarii
conjuhctos rémoto ; promento sat parvo, ante sti-
pitum gnathochilarii partes conjunctas posito, laminas
linguales modice sejungenti ; lobis lingualibus inermibus ;
pedibus brevibus vel parum elongatis ; in maribus saepe
pulvillis tarsalibus praeditis ; segmento tertio apodo ; pedibus
primiparis maris 2—3 articulatis, articulo primo
maximo, yltimo majusculo plerumque unciformi, interdum
conico ; pedibus copulatoriis parum compositis plus
minusve obtectis.
Az egész fö ldön ig en e lte rje d t n em , m ely n ek h az ân k
fa u n â jâb a n is ig en sok képviselôje v an. A LATZEL-féle cso-
p o rto sitâ s s z e rin t a h a z ân k b a n tald lt Julus-fajok a k ö v etkezö
alnemekbe oszthatôk.
1. a. A szemek csenevészek, vagy csak kevés szemecskébôl
âllanak vagy egészèn hiânyzanak. 2
b. A szemek jé l fejlettek, szâmos jó l megkülônbôztethetô,
5—9 sorba rendezôdôtt szemecskékbôl âllanak.
Ommatojulus, Latz.
2. a. A szemecskék összefolytak, elmosódottak s a kisimult
szemtér fekete. ‘ Allujulus, C. K.
b. A szemecskék teljesen hiânyzanak s a szemtér vi-
lâgos. Typldojulus, L atz.
A hazai Julus-fajok meghatârozâsâra szolgàlo tàblâzat.
A. A szemek teljesen hiânyoznak s még festékjük sines
meg.
a. A test oldalt összenyomott, 60-nâl több gyürüböl âll ;
a végsô gyürü farknyuj tvânj'a gyengén alâ fêlé haj-
lott. Jul. strictus, L atz.
b. A test hengeres, 56 gyürübôl âll ; a végsô gyürü
farknyüjtvânya egyenes, rövid. J. Töniösvdryi, n. sp.
B. A szemecskék meg vannak, de lapitott fekete mezôvé
folytak össze s igy megszâmlâlhatatlanok.
a. A test végsô gyürüjének farknyüjtvânÿa horogszerülèg
folfelé görbült. J. occultas, G. K.
b. A test végsô gyürüjének farknyüjtvânya hosszü, he-
gyes, tôbbé-kevésbbé élesen alâfelé liajlott.
1. A végbélnyilâs hasoldali lemezkéje széles, hârom-
szôgalakü, lesimult.
* A test nyulânk, vékony, legfellebb l ‘l mm.
vastag, 43—62 gyürübôl âll ; a him kapcsolé-
lâbânak mellsÔ lemezei majdnem oly hosszüak
és szélesek, m in t a hâtsék. J. nanus, Latz.
** A test zömök, legalâbb is 1*1 mm. vastag,
44—53 gyürübôl âll ; a him kapcsolélâbânak
mellsô lemezei igen kicsinyek, a liâtséknâl rô-
videbbek és keskenyebbek. J. pelidnus, Latz.
2. A végbélnyilâs hasoldali lemezkéje hâtrafelé hosz-
szan megnyult, folfelé ivelt. J. dicentrus, Latz.
C. A szemek jé l fejlettek, sok, könnyen megszâmlâlliatô,
harântsorokban fekvô szemecskékbôl âllanak.
a. A test végsô gyürüje ' fölül vagy teljesen kerekitett
vagy tompa szögben végzôdik.
1. A végbélnyilâs hasoldali lemezkéje egyszerüen lapitott,
végén kerekitett, nyûjtvâny nélkül, a gyürük
szegélye gyéren szörözött vagy csupasz.
* Az igen kicsiny büzmirigy-nyilâsok a hâtsé gyürü-
részlet alapjân nyilnak, a harântvarratot érintve ;
a felsö ajak fölött egy harântsorban négy sör-
tés bemélyedés v a n ; a test legfeljebb 3 mm.
vastag.
aa. A homlokon egymâs mellett k ét sôrtés bemélyedés
v an ; a sôtétbarna test hâtoldalân
fehérszinü, kettôs hossz-szalag fu t végig,
J. pusdlus, Leaoh.
. bb. A homlokon sôrtés bemélyedések nincsenek,
a test alapszine leggyakrabban vilâgos, sâr-
gâs vagy b am a hossz-szalagok nélkül.
a. A test 10—15 mm. hosszü, szine min-
denütt egyenlô, oldalain sôtéten foltozott ;