nat. sc. Philad. Tom. 5. p. 15. — Dolicodon F anzago, Atti
d. Soc. Ven. Trent. Vol. 3. Fase. 1. p. 44.
Corpore subdepresso; capite subcordiformi vel parum
rotundato; ocidis utrinque ex ocellis pauci, pluribus vel
midtis eon,regatis; labro libero, medio proßmde sinuato
tridentato, partibus lateralibus setis ramosis saepissime
longiter fimbriatis; mandibulis lamella dentata setisque
validis cremdatis pectinativi seiieque setarum minorum
bipectinataram vel ramosarum armatis; mala externa
maxiltarum biarticidata, articido idtimo majore setis-
penicillatis instructo; mala interna angusta, subacuta
setisque penicillatis et simplicibus armata, a stipitibus
non coalitis discreta; coxis coalitis pedum maxillarium
breviter dentatis vel inermibus; laminis dorsalibus 2. 4.
6. 9.11.13. ceteris mvlto brevioribus; pedibus analibus
corpore brevioribus.
Fajokbän igen gazdag s az egész földön mindenütt
honos. A Lithobius-fajokkal foglalkozó buvdrok közül
néMnyan, a könnyebb itttekinthetés kedvéért bizonyos
bélyegek alapjdn esoportokat dllitottak fel. Az elsd kisér-
letet ez iranyban L. Koch tette, a ki az ältala ismert fa-
jokat két esoportba oszta a szerint, a mint a hdtpdnczél
lemezkéinek hdtsó csücsai kerekitettek vagy pedig fog-
szeruen megnyültak. Ennél jellemzöbb a Wood beosztdsa,
ki a esipölikaeskak szäma és elrendezése alapjdn külön-
bözteti meg a Bothropolgs és Oligobothrus esoportokat.
Az elsd esoportba az oly fajokat sorolta, a melyeken a
csipölikacskdk kisebb-nagyobb szdmüak, többsorosak, vagy
szabdlytalan fekvésüek, ellenben a masoclikba azokat, a
melyeken a esipölikaeskak csekély szdmuak és egysorosak.
Legkimeritöbb mégis az a csoportosltds, a melyet S tux-
berg allapitott meg a liatpanczél lemezkéi hatsó szegé-
lyének csücsai s illetöleg ezeknek szerkezete alapjdn.
E csoportosltdst követte nagy miinkajaban L atzel is s
ezt tartom meg magam is a hazai fajok loirdsdndl.
Stüxberg sz e rin t a I/iihobiusók&t a következö esopor-
to k b a oszthatjuk.
1. A liatpanczél lemezeinek hatsó csücsai csaknem defékszögüek
vagy kerekitettek. Archüithobius, StüXB.
2. A 11., 13-ik hatpanczéllemez hatsó csücsai fognyüjtvanyban
végzödnek. H em ilith o b iu s , Stuxb.
3. A 9., 11., 13-ik hdtpdnczéllemez hatsó csücsai fognyüjtvanyban
végzödnek, az 5 utolsó labparon csipö-
likacskakkal. Pseudolithobius,* Stuxb.
4. A 9., 11., 13-ik hatpanczéllemez hatsó csücsai fognyüjtvanyban
végzödnek, a 4 utolsó ldbparon csipö-
likacskakkal. L ith ó b iu s , Stuxb.
5. A 7., 9., 11., 13-ik hatpdnczellemez hatsó csücsai fognyüjtvänyban
végzödnek. Neolithobius, Stuxb.
6. A 6., 7., 9., 11., 13-ik hatpanczél-lemez hatsó csücsai
fognyüjtvdnyban végzödnek. Eulithobius, Stuxb.
A Lithóbius-fajok meghatarozasdndl a legtöbb buvartól
k ö v e te tt és LxTZEL-töl h a td ro z o tta n körv o n a lo zo tt követ-
kezo iran y e lv ek et keil szem e lö tt ta rta n u n k .
* A Paai olithobiusok hazankból még eddig ismeretlenek.
1. A test hosszdt min dig a homlok csücsdtól az uszdly-
ldbakat viseld utolsó szelvény hatsó szegélyéig keil mér-
nünk, még pedig a hdtoldalon.
2. A test szélességét a 10-dik gyürfi tdjdn keil mérnünk.
3. A esdpokat és uszdlyldbdkat akkor mondjuk hosszü-
aknak, ha oly hosszüak, mint a test félhossza, ellenben
akkor mondjuk nagyon hosszüaknak ha hosszabbak, s
akkor rövideknek, vagy nagyon rövideknek ha rövidebbek.
4. A szemék dlldsdt min dig hosszirdnyból keil megltélni
s a sorokat fölülrdl lefelé szdmldlni.
5. A Idbak sarkantyüinak szdmdt közönségesen törtek
alakjdban keil kifejezni s a törtek szdmldlói az egyes Izek
hdtoldaldn, — nevezdi pedig a hasoldaldn emelkedö sar-
kantyük szdmdt adjdk. A sarkantyük szdmldldsdt termé-
szetesen mindig az illetd bib csipöjén kezdjük.
6. A csipdlikacskdk szdmdnak jelzését mindig a 12-dik
ldbpdron keil kezdenünk s ügy haladnunk hdtrafelé.
Eme irdnyelvek szem eldtt tartdsdval a hazdnk faund-
jdban ezideig megfigyelt Lithóbius-fajokat az aldbbiak
szerint lehet felismerni és megkülönböztetni.
A. A hégy utolsó ldbpdr csipölikacsai egy sorba rendezödöttek,
hosszükdsak, vagy kerekek és szamuk 13-nal nem
nagyobb.
a. A liatpanczél valamennyi lemezének hatsó csücsai
derékszögüek vagy kerekitettek.
1. A csapok 18—22-izüek.
*A szemecskék egyetlen hossz-sorba rendezödöttek,
szamuk mindkét oldalon 4—6.
Lith. aeruginosus, L. E.
** A szemecskék 2—3 hossz-sorba rendezödöttek,
szdmuk mindkét oldalon 8-rll.
Lith. crassipes, L. E.
2. A csapok 25—60-izüek.
* A him 2 utolsó ldbpdijdnak 5-ik ize hosszbarazda
nélkül; a test a fej mögött nines élesen befüzödve
a. Az uszalyldbakon mellékkarom nines.
•j-Az uszalylabak csipöjén oldaltüske van; az
allkapcsi labak csipöjének fogacskai csenevé-
szek, a tapogatók 26—30-izüek; az allkapcsi
labak csipöjén 3 -f 3 kis fogaeska van.
Lith. eximius, Mein.
f f Az uszalylabak csipöjén oldaltüske nines;
az dllkapcsi Idbak csipöjének fogacskdi jó
erösek.
• A him 2 utolsó labpdrjdnak 5-dik ize
egyszerü.
? A esdpok 39—50-izüek; a homlok csaknem
narancssdrga vagy rozsdasdrga.
Lith. lucifugus, L. E.
? ? A esdpok 46—52-izüek; a fej egészen
egyszinü, gesztenyebama.
lAth. Dadayi, Töm.
•• A him 14-ik ldbpdijdnak 5-ik izén fölül
kis sdrga dudor van; a esdpok 35—45-
izüek. Lith. muticus, C. E.
g. Az uszdlyldbakon mellékkarom van.
\ Az uszdlyldbak csipöjén oldaltüske emelke-
dik; a fej sdrgdsvörös, a homlok feketés.
Lith. et'ythrocephalus, C. E.
ff Az uszdlyldbak csipöje oldaltüske ndlkül.
• Az uszdlyldbakon alöl 0 .1 .3 .3 .3 sar-
kantyü van. Lith. dubius, Töm.
•• Az uszdlyldbakon alöl 0.1.3.1.0—0.1.4.3.0
sarkantyü van; a him uszdlyldbdnak 4-ik
ize egyszerü.
! A szemecskdk szdma miudket oldalon
5—6; az uszdlyldbak ^,3-ik izön alül
3 sarkantyü van. Lith. pusillus, Latz.
!! A szemeeskök szdma inindköt oldalon
9—12; az uszdlyldbak 3-ik izen alül
4 sarkantyü van.
Lith. lapidicola, Mein.
mttm Az uszdlyldbak alül 0.1.1.0—0.1.2.1.0
sarkantyüval; a him uszdlyldbdnak 4-ik
izön befelö irdnyulö sörtös nyüjtvdnyka
emelkedik. Lith. calcaratns, G. E.
•••• Az uszdlyldbakon alül’1^0.0.0—1 .3 .2 .0
sarkantyü van. Lith. microps, Mein.
**A him uszdlyldbdnak 5-ik ize fölül hossz-bardz-
dds; a test a fej mögött kissd be van füzödve.
a. A test alapszine sötöt; a him uszdlyldbdnak
3., 4. ize egyszerü.
f A esdpok 30—33-izüek; az % uszdlyldbakon
melMkkarom nines. Lith. latro, Mein.
ff A esdpok 36—43-izüek; az uszdlyldbakon
melldkkarom van. Lith. mutabilis, L. E.
ß. A test alapszine vildgos; a him uszdlyldbdnak
3-ik ize belsö csücsanak közeleben kerekdeden
duzzadt, vagy erös sarkantyüt alkot, 4-ik
ize fölül a csücsa elött szörözött duzzaddst
formdl.
f Az uszdlyldbakon mellökkarom nines; a
himndl a 3-ik izen sarkantyü nines.
Lith. pelidnus, H aase.
ff Az uszdlyldbakon mellökkarom van; a him-
nöl a 3-ik izen sarkantyü van.
Lith. egrtopus, Latz.
b. A hdtpdnczöl 11—13-ik lemezdnek hatsö csücsai fogban
vegzödnek.
* A csapok 19—24-izüek; az dllkapcsi labak csi-
pöjen 8 fogaeska v a n ; az uszdlyldbak karmai
egyszerüek. Lith. Entzvi, n. sp.
** A esdpok 32—33-izüek; az dllkapcsi ldbak csi-
pöjen 4 fogaeska v a n ; az uszdlyldbakon melMk-
karoni van. Lith. borealis, Mein.
c. A hatpdnczel 9., 11., 13-ik lemezönek hatsö csücsai
fogban vögzödnek.
1. Az dllkapcsi ldbak csipöjön 4 fogaeska van.
*Az uszdlyldbakon mellökkarom van.
a. Az uszdlyldbak csipöjön nines oldaltüske ös a
nöi ivamyildsndl 2—2 tüske van.
f Az dllkapcsi ldbak csipöjönek fogacskdi
erösek.
• A him uszdlyldbai fölül bardzda nölkül;
a esdpok izeinek szdma 40-nöl keve-
sebb. Lith. glabratus, C. E#
•• A him uszdlyldbainak bizonyos izei fölül
hossz-bardzddsak; a esdpok izeinek szdma
40-nöl több.
! A him uszdlyldbainak 4. ös 5-ik ize
fölül hosszbardzdds; a hdtoldal egyszinü.
Lith. aulacopus, Latz.
!! A him uszdlyldbainak csak 5. ize hosszd
ban bardzdds; a hdtoldal közepén sötét
szalag fut végig. Lith. dentatus, C. E.
ff Az dllkapcsi labak csipöjének fogacskdi ese-
nevészek. Lith. anodus, L atz.
ß. Az uszdlyldbak csipöjén oldaltüske van.
f A nöi ivamyildsndl 2—2 tüske van.
Lith. agilis, C. E.
ff A nöi ivamyildsndl 3—3 tüske van.
lÄth. tricuspis, Mein.
** Az uszdlyldbakon nines mellékkarom; a him
uszdlyldbainak 5-ik ize egyszerü; a fej csücsa
sötétszinü, a 2 utolsó ldbpdr 5-ik ize vildgos-
szinü. Lith. nigrifrons, L atz.
^ 2. Az allkapcsi ldbak csipöjén 6—8 fogaeska van.
* Az dllkapcsi labak csipöjén 6 fogaeska van; a
fej egyszinü barna. Lith. hungaricus, n. sp.
**Az dllkapcsi ldbak csipöjén 8 fogaeska van; a
fej feltünöen szurokfekete, fénylö.
Lith. piceus, L. E.
3. Az dllkapcsi ldbak csipöjén 10 — 14 fogaeska van.
* A 2—3 utolsó ldbpdr csipöjén oldaltüske van; az
uszdlyldbak mellékkarmosak.
a. Az dllkapcsi ldbak csipöjén 8—10 egyenlö fogaeska
van. Lith. peregrimis, L atz.
ß. Az dllkapcsi ldbak csipöjén 11 egyenlö fogaeska
van. Lith. dalmaticus, Latz.
**A 3 utolsó ldbpdr csipöje oldaltüske nélkül; az
uszdlyldbak karmai egyszerüek.
a. A szemecskék szdma mindkét oldalon 24—40
s a szemecskék 5—8 sorban dllanak.
Lith. forficatus, auct.
ß, A szemecskék szdma mindkét oldalon 15—21,
4—5 sorban dllanak. Lith. bonensis, Mein.
d. A liatpanczél 6., 7.» 9., 11., 13-ik lemezének hdtsó
csücsai fogasak. Lith. validvs, Mein*
B. A esipölikaeskak két sorban dllanak.
Lith. tridentinus, F anz.
C. A négy utolsó labpdr nagyobb szdmü, kerek, szabdlyta-
lanul -elszórt, vagy soksorü csipölikacskdval.
a. A hdtpdnczél 7., 9., 11., 13-ik lemezének hdtsó csücsai
foggal végzödnek, a 6-iknak lemezfogai csene-
vészek.
1. Az uszdlyldbak csipöjén nines oldaltüske; az dllkapcsi
ldbak csipöje 16—20 fogacskdval.
Lith. leptopus, Latz.
2. Az uszdlyldbak csipöjén oldaltüske van; az dllkapcsi
ldbak csipöje 16 fogacskdval.
Lith. transtflvanicus, Latz,
b. A hdtpdnczél 6., 7., 9., 11.. 13-ik lemezének hdtsó
csücsai foggal végzödnek.
1. Az uszdlyldbak karmai egyszerüek, csipöjük oldaltüskével.
Lith. brevicomis, n. sp.
2. Az uszdlyldbak karmai mellékkarommal, csipöjü-
kön nines oldaltüske.
*A csipö likacskdi különbözö nagysagüak, csekély
szamüak, szabdlytalanul elszórtak.
Lith. tenuipes, n. sp.
. ** A csipölikacskdk egyformdk, nagyszdmüak, sok-
sorüak. Lith. grossipes, G. E.