osszesen csak hdrom ldbpdr van, tehdt kozhlok egyen
nincsenek Mbak. Le'ggyakrabban a harmadik gyuru a
ldbatlan, de neha az elso, vagy a negyedik is. A Polyzo-
nium-on mdr a negyedik, a tobbi Diplopodd-n pedig az
btodik gydrutol kezdve mindeniken' kdt ldbpdr van s ez
alol csak az 1—3 utolso es az ivar-drett hlmeknek hete-
dik labparja a kivetel, a melyeken vagy csak Ggy-egy
ldbpdr van, vagy egy sines. A ldbpdrak szdma mindig
a testet alkoto gyurufe szdmdtol fiigg, legnagyobb az
ardnylag hosszura nyiilt testu Juliddk-on, Lysiopetaly-
ddk-on es a Polyzonium-on, legesekelyebb a Pblyxmus-on
es a Glomeriddk-on; amazokon ugyanis leggyakrabban
megkozelfti, neha meg meg is haladja a 100-at, emezek-
nel ellenben 25-nel kevesebb. Erdekes az, bogy a nostd-
nyeknel a ldbpdrak szdma mindig pdratlan, a himekndl
ellenben pdros, minek magyardzata eppen abban kere-
sendo, hogy a 3—4 mellso gyurfin vagy nines jdrd Idb-
pdr, vagy csak egy pdr van s a him hetedik gyurujenek
ldbpdrai kapcsold szervekke mddosultak. A Mbak Izeinek
rendes szdma 6—7 s a fentebb emlltett alkoto reszek
kozdl a tompor csenevesz, neha egeszen elthnt s a kdt
elso ldbpdron esupdn ket tarsus-lz van. Az utolsd, es ren-
desen a tdbbinel hosssabb Iz eros karomban vegzodik.
A Idbak az osszes Diplopoddk-n&l egyenlo hosszuak es
egyenlo szerkezettfek s csak az elso, vagy a ket elso Idb-
pdr tesz kivefcelt, a melyek Valamivel rovidebbek es gyeii-
gdbbek a tdbbinel; a Jidus-oik hlmeinel pedig az ivar-
erettseg idejen az elso ldbpdr kapcsold szerwe idomul;
de valamennyi ldbpdr az osszes Diplopoddk- on a has-
lemezzel Izesul, meg pedig legtdbbszor egymds kozvetetlen
kozeleben, annyira, hogy csfpoik erintkeznek egymdssal.
A Pauropodak- on, a test gyuruinek csekdly szdmdval
pdrhuzamban a ldbpdrak szdma is csekely, mert mindeniken
csak egy-egy pdr van s ezek egymdstol egyenld td-
volsdgban Izesulnek. A Idbak vagy meglehetds hossziiak
ds fokozatosan hdtrafele hosszabbodnak, vagy pedig ro-
videk es egyenlo hosszuak. Az elso ldbpdr ot Izbol dll,
a tobbi ellenben hatbol, mdg pedig cslpobol, czomb-
b61, Idbszdrbdl es kdt- vagy hdromlzu tarsusbdl, melyek
koziil a ldbszdr es a kozdpso tarsus-lz a legrovidebb. —
A cslpon es a czombon rendesen kis fuggeldkek vannak
s ezek majd egyszeruek, majd dgazottak; a veglzen pedig
tobbosztatu karom van.
A Sympkylak- on tizenhet ldbpdr van, minthogy a gyd-
rukon itt is csak egy-egy ldbpdrt taldlunk, s ezek egymdstol
egyenlo tdvolsdgban izesulnek. Az elso' ldbpdr a
tobbindl rovidebb, negyizfl, a tobbi ot fzbo'l dll. A Mb
izei kozul a csfpo meglehetos kicsiny, a mdsodik nagy,
a harmadik nem sokkal nagyobb az elsondl, a negyedik
es otodik majdnem oly hosszti, mint a mdsodik, de ennel
joval vekonyabbak. A Mbak karmai erdsek, kettdsekv
A Mbak csfpoje mellett, s illetoleg ennek belso oldalan
ferden fokvo vekony nyujtvdny ered s ezt Idbcsonkdnak
te k in th e tjü k ; szdmuk 10 pdr, d e hogy m ily fe la d ato t
vegeznek, biztosan meg ez id eig n in e s megdllapitva.
Menge velemenye sz e rin t ezek a p etd k czipelesere szol-
gdlnak.
A Chilopodak-on dppen mint a Pauropodak-on ds a
Symphyldk-on, minden fogyurdn csak egy-egy ldbpdr
van, melyek a testhez eppen olyan viszonyban vannak,
mint a csdpok, azaz min el hosszabb a test, anadl rovidebbek
a Mbak ds megfordftva. Jellemzo a Chilopoddk-r&
az, a mit mdr Meinert is kiemelt, hogy a ldbpdrak szdma
dllanddan pdratlan ; a Scutigeriddk-on es Lithobiiddk-on
ugyanis kivetel ndlkiil 15, a Scolopendridak-on 21—23,
a Geophiliddk-on pedig 31, 33, 49, 51, egdsz 173 ldbpdr
van. A Mbakat alkoto izek rendes szdma hdt s ezeket igen
könnyu az Insectdk ldbainak megfelelo l'zeire vissza-
vezetni, azaz a Chilopoddk Mbai is csipobol, tomporbdl,
czombböl, ldbszdrböl ds hdromlzu tarsusböl dllanak. —
A cslpo minden fajndl kdt rdszletbol dll, egy hdtoldali
kisebb, ds egy hasoldali nagyobb fdlgyurubol, melyeket
egy chitines varrat kapcsol össze. A tompor rendesen
kicsiny, neha csenevdsz. A czomb ds ldbszdr a legero-
sebb, de nem sokban különbözik a tarsus-izektol.
Az olso tarsus-lz mindig egyszeru, a red következo ketto
pedig a Scutigeriddk-on többizu. Mindenik ldbpdr a test
oldallemezein Izesul, minek következtdben egymdstöl
tdvol fekszenek. Az utolsd tarsus-lz esuesdn egy-egy karom
s neha mdg mellekkarom is van. Az utolsd ldbpdr
a többineErendesen hosszabb, erdsebb, hdtrafeld ird-
nyul; ezt uszdlyldb-nak nevezzük. A Lithobiidae, Scolo-
pend/ridae esalddokndl a Idbakon ügy fölül, mint alul
tüskek es fogak vannak, a melyek a fajok meghatdrozd-
sdndl irdnyaddk.
Mint igen fontos, jdllehet negativ belyeget, fei kell emll-
tenem itt azt, hogy a hdtoldali vdgtagoknak, függelekek-
nek, illetoleg szdmyaknak es szdmyfedoknek a Myriopo-
ddkndl semmi nyoma sines.
A köztakarö.
A Myriopoddk testdt epen oly szerkezetu köztakard
fedi, mint altalaban az Arthropoddk többi osztdlyaidt, bdr
chemiai összetetel tekinteteben dtmenetet taldlunk az
Arachnoidedk-hoz ds Insectdk-hoz egyfeldl, ds a Crusta-
ceak-hoz mdsfelol. A mlg ugyanis a Diplopoddk a mdsz-
sdk lerakdddsdtdl feltdnö'en elkemenyedett köztakard-
jukkal a Crustaceak-ra emldkeztetnek, addig a Pav/ropo-
ddk, Symphyldk ds Chilopoddk majdnem tisztdn ehitin-
dllomdnyu, többd-kevdsbbd hajldkony köztakardjukkal az
Aracknoideak-hoz ds Insectdk-hoz hasonlltanak.
Szövettani tekintetben a Myriopoddk köztakardjdnak
semmi jellemzdbb sajdtsdga sines s rajta kdt diesen el-
különult rdteget különböztethetünk meg, nevezetesen
a külsö, merev chitinrdteget, az epidermist, ds az alatta
fekvo protoplosmaszerd rdteget, az ügynevezett chitino-
gén rdteget vagy hypodermist, mely az eldbbit vdlasztja
ki. Az epidermis-rdteg azonban a testnek nem minden
rdszdn egyenlo vastag, a kdt oldalon ds a hasoldalon mindig
vdkonyabb, hajldkonyabb, mint a hdtoldalon s e mellett
nemesak a test f^lületdt fedi, hanem a test belsejdbe
is benyomül, hogy az izmoknak tapadó tdmasztópontókül
szolgdljon.
Hogy a Diplopoddk köztakarója mdszsókat tartalmaz,
az mdr rdgen tudva volt, de hogy egyik-mdsik fajndl
mekkora szdzaldkot tesz ki a mdsztartalom, tudtommal
mdg senki sem mdltatta figyelmdre s èzdrt helydn való-
nak ldtom azoknak a szdmadatoknak kozldsdt, a melyeket
Dr. Koch F erencz kolozsvdri egy. m. tandr 1879. dv
folyamdban vegzett vizsgdlataival rendelkezdsemre boesd-
tott volt. A mely fajokról szdmadatokat közlök, azoknak
pdlddnyai mind ivar-drettek voltak, pdnczdljukat meg-
eldzoleg langyos vlzzel megmostdk s azutdn napfdnyen
megszdrltottdk. Az elemzds eredmdnye a következo
volt:
,1. k Glameris marginata pdnczdlja 100 sülyrdszben
tartalmaz 17*18% CaO-t, 30*67% Ca C08-at.
2. A Jvlus sabidosus pdnczdlja 100 sülyrdszben tartalmaz
21*80% CaO-t, 37*14% Ca C0«-t.
Ezenklvül mindkettó'nek pdnczdlja aluminiumot ds
vasat is tartalmaz s különösen a Julus $abulosus-è sokat.
Az osszes Myriopoddk köztakarója, a Symphyldk kivd-
teldvel, a mêlyeknek pdnczdlja majdnem teljesen szintelen
s a Diplopoddk között a Polyxenus, meg Gervaisia, vala-
mint nehdny Geophilida kivdteldvel az összes Chilopóddké,
igen sok festdket tartalmaz, a melynek szine meg ugyan-
azon fajndl is oly tdg korldtok között vdltpzik, hogy a ki
ennek alapjdn akarnd a fajokat megdllapitani, az teljesen
tdvütra jutna. Legvdltozatosabb különben a Diplopoddk
között a Jvliddk ds Glomeriddk szine.
A köztakaró felülete a rendek, csalddok ds nemek, de
sot a fajok szerint is igen különbözö.
A Diplopoddk között a Polyzonium-nèl s a Gervaisia
kivdteldvel az összes Glomeriddk-nél a köztakaró fölülete
egdszen slma ds csupasz, ellenben a többi esalddokndl s
illetöleg nemekndl a pdnczdl fölülete vagy hossz- vagy
kardnt-irdnyban rovdtkdzott ds. finomabb vagy vastagabb
szörökkel fedett. Igen jellemzö a Dysiopetaliddk köztaka-
rójdnak fölülete, melyekndl a pdnczdl erósen hosszdban
rovdtkdzott. A Polydesmiddk köztakarójdn 3—5 hardnt-
sorban kis emelkeddsek sorakoznak, csücsukon egy-egy rö-
vid szöröcskdvel, minek következtdben testük felszine sze-
mölcsösnek ldtszik. A rend hatdrain bélül legfeltünöbb dp
együttal legjellemzöbb a Polyxenus lagurus testdnek
fölülete, minthogy e fajndl az egyes szelvdnyeken s a fejen
osöves, fogazott szörkdpzödmdnyek pamatai emelkednek,
(2. Tdb., 24. dbra).
A Pauropodak között a Pauropus-i&jók köztakarójdnak
felülete egdszèn sima, ndhdny meglehetôs hosszu
szôrrel ; az Eurypauropusok-ê mdr szemôlcsôs, drdes,
külônbôzô alakû, kiemélkedo chitinkdpletekkel, mint
pl. az Eurypauropus cycliger kôztakârôja is.
A Symphyldk ds Chilopoddk kôztakarôja dtaldban
sfma, igen ritkdn finoman pontozott ds kivdtel ndlkül
finom, egyszerû szôrôkkel gydren fedett, vagy pedig teljesen
szôrtelen.
Az izmok.
A mily homonom alakülatuak a Myriopoddk testdnek
gyÜrfii, dpen oly egyszerû alkotdsû az izomzat is, mely
az egyes gyürükôn dllandôan egyforma ds valamennyi
Myriopoddndl ugyanazon alakû.
A Myriopoddk izomzata ûgy a hdt-, valamint a hasoldalon
az egyes gyürükben hdrom izomrdtegbol dll s a
gyûruket ôsszekôto szalagocskdk alatt vonûl el az egyik
gyurutol a mdsikig. Az egyes izomrdtegek kôzvetetlenül
egymds felett feküsznek ds dlldsuk szerint egy belso, egy
kôzdpsô ds egy külso rdteget alkotnak.
A belso ferde izomrdteg a test ldgyrdszeihez legkôze-
lebb fekszik s az illeto gyurü belsô-hdtsô szegdlydhez ta-
padva, a megeloizô gyürûnekszintdn belsô-hdtsô szegdlyeig
teijed s itt kiszdlesedve megrôgzül.
A kôzbülsô egyenes izomrdteg mindkdt oldâlon a test
kôzdpvonaldban van elhelyezvé s .nem a gyürü pdrkd-
nydra, hanem tôle bizonyos tdvolsdgra tapad oda.
A külso fe rde . izom rd teg az elôbbihez. h a so n lô an a
g y u rü mellsô szegdlydn ered, de szôget kepezve, a kôvët-
kezô g y û rû oldaldn, a p drkdnytôl bizonyos tdvolsdgra
ta p a d oda. Min d k d t fe rd e izomrdtdg lefutdsa a h d ti
rdsz en ugyanegy ird n y ü s. az egyènes- izomrdtegge l alko-
to t t keresztezds kôvetke ztdben egy, a h d ted d n y elfoga-
ddsdra szolgdlô izom tô l m e n te s h e ly m a ra d fen n .
A hasi oldalon is ugyanezen izomrdtegek vannak azzal
a külônbsdggel, hogy a gyûrû hdtsô szegdlydrôl eredô
izmok a kôvetkezônék hdtsô szegdlydre tapadnàk, sôt
a melyek mellsô szegdlydrôl erednek, azok is a kôvetke-
zônek mellsô szegdlydre tapadnak. Tovdbbd mlg a hdti
rdsz kdt felsô izomrdtege egymdssal keresztezôdik, addig
a bs-Hi rdszd pdrhuzamosan fekszik s a belso izomrdteggel
alkot szôget.
A Diplopoddk izomrdtege egdszen sajdtos lefutâsû ds
kdsôbb tdrgyalandô büzmirigyôk az izomrdtegbe van be-
dgyazva, E mirigyek kômyezetdben az izmok elkeske-
nyednek s a külso izomrdteg alulrôl, a kôzbülsô pedig
fôlülrôl parathesis. alakjdban fogja azokat kôrül, mlg a
belsô izomrdteg. fôlül fedi el ôket.
A v. emütett izomrdtegen. klvül vdgre vannak a testben
hardntül futô izmok is, a melyek szdlesebb belsô vdgeik-
kel az egyes gyûrük hdti ds hasi kôzdp rdszdre tapadnak
ds keskenyebb vdgükkel a gyûrû oldaldn rôgzülnek. Ezek