nalban erintkeznek egymdssal, mely a lencse tengelyenek
folytatdsa gyanJlnt tekmthetd. A Scolopendra-f6\ekne\ a
cornea lencse 6s a retinulasejtek kozott, egyesekn61 m6g
a p61czik6k 6s a cornea lencse kozott is tobbnyire p&lczika-
alaku, j61 kiveheto sejtmaggal elMtott sejtr6teg van, mely
nem egy6b, mint a hypodermis folytat&sa. A szemek
festoanyaga az eg6sz szemkelybet korfUveszi s azonkivul
legnagyobb mennyis6gu ott, hoi a p61czik6k a retinula-
sejtekbdl erednek, sot n6melyekn61 m6g az egyes retinnla-
sejtek kozott is.
A Scutigera-f616kn61 osszetett szemekkel taMlkozunk.
Ezekn61 ngyanis a 180—200 kis, 5—6 szogletu egyszerfl
szemecske szorosan egymds mell6 tapadt. Az egyes szemek
cornea lencs6je folul domboru, alul pedig tobb6-
emelkeddsen sz6mos, a k6katerm6sbez basonld csavaro-
san vonalozott szdrbol 611, melyek az alsd 611kapocsnak
kidomborodott rdszdt tdmotten boritjdk.
kev6sbb6 egyenes es egymdssal egybefiigg. Mindenik
cornea lencse mogott kristdlykdp van, melynek alapja
a lencsen fekszik, oldala pedig a rbabdommal erintke-
zik. A kristillykup erosen fenytord, tiszta, epen mint az
Insect6k osszetett szemei6 6s ott, hoi a rhabdom a reti-
nuMval 6s a retinnla kristdlykupjflval 6rintkezik, a Myrio-
podak szemeire jellemzdszfnfi festdanyag veszi korul.
A kristsUykupot 6s a rbabdomot korulvevo retinulasejtek
oszlopalakuak es egy rendben elbelyezve, szorosan egy-
m.lson fekszenek s a Mtdideg rostjai velok osszekottetes-
ben dilanak.
2. S a jd lsa g o s erzo k e sziild fc e /c . A Myriopod6k
nebdny csal6dj6n61 a fejen vagy a cs6pokon saj6ts6gos
6rzokeszul6keket talalnnk. Hyenek vannak a I/ithobiidae-,
Glomeridae-, Polyxenidae- 6s Pauropodidae -csal6dokn61. j
A Lithobiusielek saj6ts6gos 6rzdk6sztil6ke a szemek
eldtt a fej oldalszeg61yen fekszik. Itt kr6teralaku, finom
h6rty6val elMtott m61yed6sben kis tolcs6ralakot tal6-
lunk, melynek fenek6n igen kis kerek ny£l6s van.
Ennek belso foliilete idegduczsejtekkel van Hb61elve, me-
lyekhez az ideg6g a szembez vezetd hatalmas idegfonat-
bdl vezet.
A Polyxenus lagurus-n&l a saj6ts6gos 6rzdkesziilek afej
k6t oldalan, a szemektdl befel6 esik. Ennek h6rom, szin-
t6n krftterszerden kiemelkedd oldallal elMtott kerek nyi-
Msa van, melyeknek mindenik6ben egy, ar6nylag igen
hosszu, finom, alsd v6gen idegduczczal kozlekedd szdr
van. E szdrocsk6ket az 611at a legkiilbnbbzdbb ir&nyban
mozgathatja.
A Pauropus-f616kn61 a saj6ts6gos 6rzok6szul6kek a
csdpokon, m6g pedig azoknak v6gein vannak; koes6nyon
tild kis gdmbocsk6k vagy kelyhecsk6k ezek, melyeket k6t,
felholdalaku, ki- es bez6rulhatd lemez vesz kdrdl.
A Glomeris-ieUk saj6ts6gos 6rzok6sziil6ke szint6n a fe-
jukon, a cs6pok fziil6se mogott van s egy p6r bem61yedt,
finom sugaras vonalakkal elMtott h6rty6val bird szervbdl
611, melynek alapj6n az agybdl eredo erds ideg fut v6gig
A Scutigera-n&l a saj6ts6gos erzdk6szul6k az alsd 611-
kapocs belsd reszdnek tov6n van elbelyezve s egy kis ki- I
Az emésztôkészülék.
A Myriopod6k em6sztdk6sziil6ke az dsszts rendekndl 6s
csal6dokn61 majdnem egy typus szerint fejlddott, az egdsz
test hossz6ban vdgig vonul, leggyakrabban egyenes le-
fut6su 6s csak a nagyon megrdvidult testu Glomeriddk-n61
van kisse felburkolva. Eajtn altaMban a kdvetkezd r6sz-
letek külônbôztethetok meg :
1. a sz6jbél,
2. a kôzépbél,
3. a v6gb61.
A szdjbél a sz6jnyil6sn61 kezdddik, mely minden eset-
ben a fej hasoldal6n fekszik s a külônbôzo rendekn61, csa-
16dokn61, sdt m6g a nemekn61 is tobb6-kev6?bb6 elt6ro
sz6jszervekkel van felfegyverezve.
A Diplopoddk-n61 61tal6ban a kdvetkezd sz6jszervek
vannak kifejlddve :
1. a felsd ajak (labrum) (I. T6b., 5. 6bra l),
2. a felsd 611kapcsok (mandibulæ) (I. T6b., 5. 6bra sti,
6. 6bra),
3. az alsd 611kapcsok (maxillæ) (I. T6b., 4., 5. 6bra),
4. az alsd ajak — 611kapcsi kdsziildk — (gnathochila-
rinm Br.) (I. T6b., 4., 5. 6bra).
A felsd—ajak v labrum — bar6nt fekvdsfi, p6ratlan,
függelék ndlküli lemez, mely a homloklémezzel
dszrevehetetlenul dssze forrt. Kdzepdn rendesen bemd-
lyedett 6s h6rom fogacsk6val fegyverzett. E szab61y-
szeru szerkezettdl csak a Polyxeniddk 6s Polyzonidak
felsd ajka t 6r el, mert az elsdkndl a felsd ajak szabad 6s
fogazatlan, az utdbbiakn61 v6gre csenevdsz -(I. T6b.,
5. 6bra Z).
A felsd dllkapcsok — mandibulæ — leggyakrabban k6t
reszletbdl 611anak, nevezetesen a torzsbdl 6s csucsbol, a
melyek kôz6 n6ha m6g egy sarokrészlet is dkelddbetik be.
Mind erne rdszletek kozfil legbatalmasabb a torzs, mely
k6t oldalt duzzad6sszerfien ki611, fôlületdn gyakran sok-
szdgletesen terecskdzett, gazdag izomzattal bb, a mely
az 6tellenes tdrzszsel szalag utj6n kozlekedik. A felsd
611kapcsok csucsrészlete pecsdtgyMalakû test, a melyen
hatalmas, mozgathatd fog, fogazott vagy csipkdzett sz6-
les lemez, r6gdcsûcs 6s rabldlemez van. A r6gdcsucson
ismét n6gy, vagy tdbb finoman fogazott 6s tobb6-
kev6sbb6 chitines fdsfilemez emelkedik egym6sut6n iv-
alakban s mint ilyen a csaMdok 6s nemëk jellemz6s6n61
fontos belyeg. A Diplopoddk felsd 611kapcsainak erne
typicus szerkezetdtdl feltfinden elüt a Polyxeniddk 6s
Polyzonidak felsd 611kapcsainak alkot6sa, amelyekndl a
r6gdk egdszen a sz6jüregbe vonûltak (I. ïdb., 5. 6bra sti,
6. 6bra).
Az alsd dllkapcsok — maxil]® — bonyolddottabb I
szerkezetfiek; alakjuk u tfa inkibb alsd ajaknak lebetne
tekinteni 8k e t; dk aJkotjdk az ligynevezett alsd ajak-
illkapcsi kdsziildket — gnathoobflmum -n.‘,v Az ajak-
Allkapcsi kdszuldk, a fej hasoldalitt hatrtrold, sokosztatu,
szdles lemez, a Polysoniddk es Polyxeniddk kiveteldvel
a tobbi osalildokmtl a kovetkezd rdszletekbdl dll (L Tdb,,
4. 6bra):
1. A garat folott har6ntir6nyban p6ratlan, koteg-
szerfi lemezke, a garatlemezke — hypostoma — van
(I. T6b., 4. 6bra % • :
2. A garatlemez eldtt az dll — mentum — foglal belyet,
a mely vagy egyetlen, b6romszogletfi lemezt alkot, ha k6t
oldalrdsze osszendtt, vagy pedig ket, egym6s mellett fekvd
lemezbol 611, ha oldalreszei nem nottek dssze. Az 611 eldtt
igen gyakran m6g egy kisebb, p6ratlan, b6romszogletu
lemezke is eldfordul, ez az elodU — promentum
(I. T6b., 4. 6bra a, b).
3. Az 611 k6t oldalan izesul az 611kapcsok tulajdon-
kdpeni v6gtagr6szlete, meg pedig egy sarok vagy kdnyok
— cardo — kozvetit6s6vel, a mely a csiponek felel meg.
Erre az eroteljes czombiz vagy a torzs — stipes gnatho-
cbilarii — kovetkezik, a mely megnyult, kiilso szegdlyevel
a r6gdk torzsdt 6rinto, b6trafel6 igen gyakran elkeske-
nyedo lemezt alkot. E torzsnek mellsd tompitott v6g6n
ket rovid, elmosddottan ketizd, fogcsucsban -vegzddd
csucsrdszlet izesul, melyek kozul a kiilso rendesen vala-
mivel gyengdbb a belsonel (X. T6b., 4. 6bra c, 5. 6bra c).
4. Az 611 eldtt es az 611kapcsi kesziilek tdrzsein belol
lemezp6r van, a mely ndmileg az Insect6knyelv6nek felel
ineg s erne, csak ritk6n egybeforrt lemezek sz6jfeldli r6sz-
letehez meg egy-egy tagozatlan lebenyke is j6rul, melyek
kozott egy m6sik p6ratlan is elofordulbat (I. T6b.,
4. 6bra k).
A Polyzoniddk-n61 az 6llkapcsi kesziilek hi6nyzik, bo-
lyette a fej hasoldal6n egy h6romszogletu lemezke fordul
eld, a mely valoszinuleg a megnagyobbodott garatlemez-
kcnek if? hypostoma — felel meg.
A D)lyxeniddk-nil az 611kapcsi k6sziilek teljesen
hi6nyzik.
A Fauropoddk-n&l sem felsd ajak, sem 611kapcsi r6szlet
nines s a sz'6jiiregben egy felsd 6s egy also attkapocspdr
van. A felsd 611kapcsok ar6nylag erdsek 6s k6t hosz-
szuk6s, mellfil ferden metszett s itt ket ferde sorban 6 6
fogacsk6val fegyverzett lemezk6t alkotnak, b6tul torszeru
nyulv6nnyal. Az alsd 611kapcsok gyeng6k, kupalakulag
kihegyzettek. Erne k6t p6r sz6jszerv kozott finom garat-
v6z van.
A Symphylak sz6jszervei felso ajakbol, p6r felsd 6s p6r
also allkapocsbol 611nak, de ez utdbbi a kozte 6s felette
fekvd nyelvszeru r6szlettel a Diplopoddk 611kapcsi
roszletere eml6keztetd k6plette ndtt dssze (HI. T6b.,
1. 6bra)..
A Chilopoddk-n61 a sz6jszervek sz6mosabbak s n61uk
a kdvetkezd reszeket taMljuk meg :
1. -, a felsd ajkat (III. T6b., 16. 6bra b),
2. a felsd 611kapcsokat (HI. T6b., 17. 6bra),
3. az elsd alsd 611kapocsp6rt (HI. T6b., 16. 6bra c),
4. a mdsodik alsd 611kapocsp6rt (HI. T6b., 16. 6bra d),
5. az 611kapcsi 16bp6rt (HI. T6b., 10., 15. 6bra).
A felsd ajak kis har6nt fekvdsu lemez vagy tobbe-
kevdsbbd szabad, vagy pedig a homlokpajzs basoldali
rdszletdvel osszendtt. Leggyakrabban k6t oldal- 6s egy
kozepr6szletbdl 611, a melyek azonban n6ha eggy6 ol-
vadhatnak. H6tsd szabadszeg61ye fogazott, dbldzott, szab-
dalt vagy szdrozott. 01ykor,b6r ritk6n, az eg6sz felsd ajak
csenev6sz (3. T6b., 7. 6bra).
A felsd dllkapcsok ar6nylag kicsinyek, a fejbe erdsen
bem61yedtek, belsejiiket hatalmas izomzat tolti ki es
torzs- 6s kdnydkreszletre oszthatdk. A torzsreszlet mellul
igen gyakran egy foglemezzel 6s ezenkivul merev sort6k-
kel pamat- vagy f6sfiszerdleg fegyverzett; de ha a torzs-
r6szleten nines meg a foglemez, a mi a Geophilidak-
n61 igen gyakori, akkor egy vagy tobb finom, puha fesu-
lemez fordul eld rajta. A konyokreszlet rendesen csucsba
v6gzodik (111. T6b., 8. 6bra).
A ket also dllkapocspdr egym6s mogott fekszik es igen
kiilonbozden fejlett, a mennyiben az elsd majdnem csak
torzs- 6s csucsreszletbdl, a m6sodik torzs- 6s tapinto-
r6szletbol 611. Az elsd alsd dllkapocspdr torzsreszlete igen
osszendtt s rajta nem ritk6n kiilso nagyobb 6s belsd
kisebb r6szt lebet megkiildnboztetni, a melyeknek ha-
t 6rai majd 61esek, majd eg6szen elmosddottak, minek
kovetkezt6ben kettosnek is tiinhetik fel. A torzsr6szletnek
mindk6t resz6bez egy-egy, leggyakrabban Mgy vagy bor-
nemfi, bajlekony, csucs6n spongy6s csucsr6szletp6r rogzid.
A belsd csucsreszlet mindig egyizu s a torzsr6szlettel osz-
szendhet, a kiilsd 1—3 izu, leggyakrabban joval nagyobb,
illetdleg szelesebb az elobbindl s a torzsreszlettel nem no
ossze. A mdsodik also dllkapocspdr-nak torzse rendesen
gyenge, osszendtt, a csucsr6szlet vagy nyelvkeplet nyomai
n61kiil, ellenben 3—4 izfi eros tapintop6rral, melynek veg-
ize nem ritk6n karommal fegyverzett (3.T6b., 11., 16.6br.).
Az allkapcsi labpdr tulajdonkepen nem tartozik a valodi
sz6jszervek koz6, mert ez az elsd tor-16bp6r mddosul6sa ko-
vetkezt6ben 611ott eld. E 16bp6r bat6rozottan rabid, sarlo-
alaku 6s igen erds. Csipdje koz6pvonalban rendesen ossze-
ndtt es mellsd szeg61y6n igen gyakran jellemzden fogazott,
kiilonosen a I/ithobiiddk-n61. A csipo ut6n negy
Mbiz kovetkezik. Erne 16bp6r belsejeben a hatalmas izomzat
kozott meregmirigy fekszik, melynek vezeteke a
sarldalaku utolsd iz csucs6n nyilik a sz6j feldl (HI. T6b.,
10., 14. 6bra).
A szdjnyilds a majd keskenyebb, majd t6gasabb garatba
vezet. A garatba k6t bosszabb vagy rovidebb, egyszeru
vagy fiirtalaku nnrigy, a ny61mirigy nyibk.