integris, ungve dente basait minuto vel parvo instrueto ;
lamïnis ventralïbus fovea mediana, partim sulco longi-
tudinali exaratié ; pleuris posticis poris sat numerosis,
saepissime infoveis obtectis vel semiobtectis exorientibus.;
pedibus a/nalïbus pedibus paris antecedents plus duplo
longioribus, ineiinibus ; pedum paribus infemina 63—75-,
in mare 61—73.
Longit. corp. 58—65 mm. ; latit. corp. 2’1—2*5 mm.
Habit.: Budapest, Deés, Déva, Farkasd, Fehértemplom,
Fel-Csuth, Gàlszécs, K.-Tapolcsdny, Marosväsähely,
Medgyes, Mezohavas, N.-Kanizsa, Nagy-Mihâly, Oreho-
vicza, Orsova, Peér, Pele, Plavisevicza, Botyezât, Kussor,
Sikevicza, Simontornya, Szamosujvâr, Sz. Helena, Sze-
rencs, SzinnaikÔ, Szvinyicza, Tasndd, Tokaj, Toma, Yadé,
Zilah, Zlaticza.
Hazankban egyike a legközönségesebb Geophilus fa-
joknak, melyet TöMösvlRY-n kivûl L atzel is feljegyezett.
B. Lamina ventralis ultima angusta; pedes maxillares mar-
[ginein frontalem superantes ; pleurae postieae poris numerosis
instructor ; pori anales duo.
9. Faj. Geophilus ferrugineus, C. Koch.
Geophilus ferrugineus, O. Koch, Deutscbl., Crust. Myr. u.
Araclm. H. 8. Taf. 2. — Beegsoe og Meineet, Naturb.
Tidsskr. 4. Bd. p. 88. — Meineet, Naturb. Tidsskr. 7. Bd.
p. 88. — Stuxbekg, Oefvers. Yetensk. Akad. Förb. 1871.
p. 506. — Rosicky, Die Myriop. Böhmens, p. 23. — L atzel,
Die Myr. d. ôst.-ung. Mon. I. Bd. p. 171. 'rr- H aase Ek.,
Schlesiens Chilop. 2. H. p. 11.; # - Geopbilus paradoxus,
T ömösvary, Zool. Anz. 1880. Jahrg. p. 619. — Pachymerium
ferrugineum, C. K och, System d. Myriop. p. 187. — Latzel,
Jahrb. d. nat. Landesm. von Kärnten, p. 98.
Corpore sat gracili, fe/rrugineo vel ochraceo, infra pal-
lidiore ; capite trophisque brunneis vel flavis; lamina
cephalica mvlto longiore quam latiore ; antennis sat lon-
gis ; coxis pedum maxillarium dentibus duobus parvis
armatis lineisque duobus chitineis abbreviatis, wngve dente
basali sat magno ; laminis ventralïbus foveola mediana
vél sulco ; spiraculis rotwndatis ; pedibus analibus pedibus
paris amtecedentis longioribus, ungve sat pârvo armatis ;
pedum paribus infemina 43—57-, in mare 41—55.
Longit. corp. 32— 44 mm. ; latit. corp. 1*5 mm.
Habit. : Alsé-Bàkos, Budapest, Fiume, Kazän, Kolozs-
vâr, Puj, Sàtoraljaujhely, Semesnye, Susâk, Szamosujvâr,
Sz.-Helena, Szomötor, Tâtra, Trânyis, Yargyas.
Hazânkbôl még eddig csak TömösvI ey Ö. emlftette.
L atzel szerint hazankban a ritkâbb fajok kôzé tarto-
zik, a fentebb emlitett helyek tekintélyes szâma azon-
ban az ellenkezöröl tanuskodik.
10. Faj. Geophilus mediterraneus, Mein.
Geopbilus mediterraneus, Meineet, Naturb. Tidsskr. 7. B.
p. 87. —- L atzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie.
I. Bd. p. 169.
Corpore sat robusto, flavo vél ochraceo; capite trophisque
dilute Imi/nneis; lamina cephalica tarn longa quam
lata; antennis brevibus; coxis unguiumque bast pedum
maxillarium inermibus; lineis chitiiieis duabus integris;
laminis ventralibus leviter punctatis paHimque area
parva porosa pone medium notatis; spiraculis subi’otun-
datis; pedibus analibus pedibus paris antecedently plus
duplo longioribus, inermibus; pedum paribus infemina
63-69-, in mare 63.
Longit. corp. 60 mm.; latit. corp. 2 mm.
Habit: Baän.
A meditreräni alterületnek egyik alakja és Meineet
Algir partjairól, Latzel pedig Dél-Tirolból jegyzi fel.
Haziinkban a legritkabb faj.
6. Nem. Sckendyla, Bergs, og Mein.
Geopbilus (exp.) C. Koch, System, d. Myriop. etc. —
Poabius (exp.) C. Koch, System, d. Myriop. p. 182. —
Linotsenia (exp.) C. Koch, System, d. Myriop. p. 188. —
Schendyla, Bebgsoe og Meineet, Naturb. Tidsskr. 4. Bd.
p. 103. ^ Meineet, Naturb. Tidsskr. 7. Bd. p. 54. Tab. 3.
Fig. 27—34. Tab. 4. Fig. 1. — Latzel, Die Myriop. der
öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 196. Taf. 8. Fig. 76—79. —
Haase Er., Schlesiens Chilop. 2. H. p. 20.
Coipore subdepi'esso, fusiformi vel elongato, anticc pos-
ticeque attenuato; lamina cephalica trophos non obte>■
genti; antennis breviuscvlis, subfiliformibus vel attenua-
tis; labro cum lamina frontali plus-minusve coalito,
sinuato, medio dentato; stipite mandibidarum lamina
unica pectinata lamellaque dentata instructo; mala
maxillarum externa magna, biarticulata, simplici vel
processu parvo armata, interna a stipitibus coalitis, sim-
plicibus discreta; coxis pedum maxillarium lineis chitineis
carentibils; laminis dorsalibus bisulcatis; poris ventralibus
parvis, in medio lartiinarum anticarum disposi-
tis ; poris analibus nullis; scutellis spiraculiferis prae-
scutello vix duplo minoribus; scutellis praescutellisque
mediis et internis evanescentibus; pleuris posticis poris
paucissimis, permagnis instructis; pedibus analibus 5—6
articulatie, inermibus.
Hazänk faunäjäban két faj képviseli, a melyeket az
aläbbi bélyegek utän lebet megkülönböztetni.
a. Az ällkapcsi labak lesimulva alig éraek a homlok szegélyéig;
a läbpärak szäma 39—55; az uszälyläbak
6-izüek. Schendyla nemorensis, C. K.
b. Az. ällkapcsi läbak lesimulva a homlok szegélyénél
toväbb érnek; a läbpärak szäma 65—71; az uszäly-
läbak 5-izüek. Schendyla eximia, Mein.
1. Faj. Schendyla nemorensis, C. K.
Geophilus nemorensis, C. Koch, Deutscbl. Crust., .Myriop.
u. Arachn. H. 9. Taf. 4. — Geevais, Hist. nat. des Ins.
Apt. IV. p. 319. — Poabius bistriatus, C. Koch,. System, d.
Myriop. p. 183.; Die Myriop. Ilj. Bd. p. 50. Fig. 172. —
Linotsenia nemorensis, C. Koch, Die Myriop. II. Bd. p. 26.
Fig. 148. — Schendyla nemorensis, Beegsoe og Meineet,
Naturh. Tidsskr. 4. Bd. p. 105. — Meineet, Naturh. Tidsskr.
7. Bd. p. 565. Taf. 3. Fig. 31—34, Taf. 4. Fig. 1. —
Stüxbeeg, Oefvers. Vet. Akad. Förb. 1871. p. 511.-^-'Latzel,
Die Myriop. der öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 198. —
Haase E e., Schlesiens Chilop. 2. H . p. 21. — Geopbilus
tyrolensis, Meineet, Naturb. Tidsskr. 7. Bd. p. 73.
Corpore gracili, colore flavo vel cereo; capite trophisque
dilute brunneis; pedibus maxiUaribus flexis marginem
frontalem vix attingentibus, ungve simplici; laminis ventralibus
elongatis, anticis bifoveolatis, posticis obsolete
bisulcatis vel foveolatis; pleuris posticis poris duobus
permagnis, obtectis; pedibus analibus 6-articulatis; pedum
paribus in femina 39—55-, in mare 39—53.
Longit. corp. 19—28 mm.; latit. corp. 0*9 —M mm.
Habit.: Budapest, Homonna, Péczel, Podsused, Sätor-
aljaujhely, Simontomya, Szvinicza, Tokaj, Tolcsva, Ve-
lëjte.
2. Faj. Schendyla eximia, Mein.
Schendyla eximia, Meineet, Naturh. Tidsskr. 7. Bd. p. 57.
Taf. 3. Fig. 27—30. — TömösvI ey Ö., Term.-rajz. Füzetek.
3. köt. 1873. Tab. 10. Fig. 6—9.
Corpore sat gracili, colore flavo vel cereo; capite trophisque
brunneis; pedibus maxiUaribus flexis marginem
frontalem supera/ntibus; ungve sub apice pectinato; laminis
ventralibus anticis area media, porosa notatis; pedibus
analibus 5-articulatis; pleuris posticis poris duobus
magnis, obtectis instructis; pedum paribus in femina
65—71-, in mare 65—67.
Longit. corp. 34—35 mm.; latit. corp. 0*9 mm.
Habit.: Budapest (Margitsziget.)
Haziinkban igen ritka; Móg eddig csupän egy helyröl
ismertes, a honnan T ömösvI ey Ö. gyfijtötte. A leiräsnal
hasznält TöMösvARY-féle példdnyok az erd. orsz. Muzeum-
egylet ällattäränak birtokäban vannak.
7. Nem. Scoliopla/nes, Bergs, og Mein.
Geopbilus (exp.) Ant. -SStenotaenia (exp.) C. Koch,
Syst. d. Myriop. p. 85. 187. — Linotaenia (exp.) C. Koch,
Loc. cit. p. 86. 186, — Scolioplanes, Beegsoe og Meineet,
Naturh. Tidsskr. 4. Bd. p. 98. — Meinert, Naturb. Tidsskr.
7. Bd. p. 48. Tab. 3. Fig. 12—19. — Latzel, Die Myriop.
d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 191. Taf. 8. Fig. 71—75.—
H aase E r., Schlesiens Chilop. 2. H. p. 22.
Corpore depresso, amtice posticeque attenuato; lamina
cephalica trophos non omnino obtegenti; antennis filifor-
mibus ; labro libero, tripartito, parte media in dentes
multos incisa; stipite mandtbularum lamina singula
pectinata instructo; mala maxillarum externa biarticulata,
simplici; interna a stipitibus coalitis simplicibusque
discreta; coxis coalitis pedum maxillarium lineis chitineis
mdlis, v/ngve deute basali validissimo armato; laminis
dorsalibus laevibus; poris ventralibus minutis, in
fascia tramversa ante marginem posticum dispositie;
spiraculis magnis, rotu/ndatis; scutellis spiraculiferis
praescutello plus duplo minoribus; scutellis praescutellisque
mediis et internis evanescentibus; pleuris posticis
magnis, porosis; poris analibus duobus, magnis; pedibus
analibus 6-articulatis, ungve parvo vel minuto armatis,
feminae gracilibus, maris crassis.
Haziinkból még eddig csupän két faja ismeretes, melyeket
a következó' bélyegek utän lehet felismemi.
a. Az utolsó baslemezen sok likacska van; a tapogatók
rövidek; a läbpärak szäma 45—59.
Scolioplanes crassipes, C. K.
b. Az utolsó baslemezen 10—18 likacska van; a tapogatók
bosszuak; a läbpärak szäma 41—47.
' Scolioplanes acuminatus, Leach.
1. Faj. Scoliopla/nes crassipes, C. K.
3. Täbla, 6—10., 12., 13. äbra,
Geopbilus crassipes, C. Koch, Deutschl. Crust., Myr. und
Arachn. H. 3. Taf. 3. — Sill V., Verh. d. siebenb. Vereins
f. Naturw. in Hermannstadt. 13. Bd. p. 29. — Geopbilus
acuminatus, C.Koch, Deutscbl. Crust., Myrop. und Arachn.
H. 9. Taf. 6. — Geopbilus subtilis, C. Koch, Deutscbl.
Crust., Myr. u. Arachn. H. 22. Taf. 2. — Geophüus brevi-
pes, Newport, Trans. Linn. Soc. of London. 19. Bd. p. 435.;
Catal. Brit. Mus. p. 87. — Stenotsenia acuminata, C. Koch,
Die Myriop. 2. Bd. p. 102. Fig. 224. — Linotsenia crassipes,
C. Koch, Die Myriop. 2. Bd. p. 101. Fig. 223. _
Linotsenia subtilis, C. Koch, Die Myriop. 1. Bd. p. 133.
Fig. 123. — Geopbilus Anaunensis, F edrizzi, Atti d. Soc.
Ven.-Trent. Vol. 5. p. 97. — Geopbilus crassipes Rosicky,
Die Myriop. Böhmens, p. 24. —• _ Scolioplanes crassipes,
Beegsoe og Meineet, Naturb. Tidsskr. 4. Bd. p. 102. —
Meineet, Ibid. 7. Bd. p. 50. — Latzel, Die Myriop. d. öst.-
ung. Monarchie. I. Bd. p. 194. — H aase Er., Schlesiens
Chilop. 2. H. p. 24.
Corpore fulvo vel flavo, dorso anguste infuscato, laminis
ventralïbus albidis; antennis brevibus; laminis ventralibus
foveis duabus latis lineaque media fulva et im-
pressa notatis; pleuris posticis poris numerosis parvis,
interdum minus numerosis majoribus instructis; pedum
paribus in femina 47—59-, in mare 45—57.
Longit. corp. 22—56 mm.; latit. corp. 2—2*6 mm.
Habit.: Czéke, Deés, Déva, Javorina, Kis-Disznód,
Kolozsvär, Körtvélyes, Marosväsärhely, Märamaros, Nagy-
Hagymäs, Parajd, Eetyiczel, Szamosujvär, Sz.-Helena,
Szerencs, Szucsägh, Torna, Vlegyäsza, Zilah.
A hat utolsó helyrdl való példdnyok az erd. orsz.
Muzeum-egylet ällattäränak birtokäban vannak s ide
TömösvIey Ö. gyujtései utjän jutottak.
2. Faj. Scolioplanes acuminatus, Leach.
3. Täbla, 3. äbra.
Geopbilus acuminatus, Leach, Trans. Linn. Soc. of Lon-
jdon. 11. B, p. 386. —1- Zool. Mise. 3. p. 45. — Newport