Valamennyi Diplopodà-nak fején külonben a fentebb
jelzett hdrom részletet lehet megkülônbôztetni. (Ldsd a
munka végén levé' I. Tdb., 1. 2. dbrdjdt.)
A Pauropoddk feje lapftott, a test hossztengelyével
pdrhuzamosan fekszik és két, j61 külônvdlt gyûrübôl dll ;
egy mellsô, vagy tulajdonképeni fejgyüriibÔl és egy ren-
desen rôvidebb hdtsô vagy alapgyûrübol. A fej gyürü bi-
zonydra hdrom ôsgyürübôl nott ôssze, csakhogy az
ôsszenôvés oly nyomtalanul tôrtént, bogy sem a hom-
loktdjat, sent a nyakszirttdjdt tôbbé megkülôiibôztetiii
nem lehet. (II. Tdb., 24. dbra.)
A Symphylàk feje a test hossztengelyével pdrhüzamos,
majd tojdsdad-, majd szfvalakû, lapftott, rajta az al-
koté hdrom ôsgyürût még meglehetosen fel lehet ismemi.
Az epicranium — nyakszirt — két oldalfélbôl dll (m . Tdb.,
4. dbra.)
A Chilopodâk fejének alakja emlékeztet a Symphyldk-é-
ra ; épen ügy lapftott, a hossztengellyel pdrhüzamos, tojdsdad,
vagy szfvalakü, mint amazoké, csahogy mdr négy
gyürübôl nô'tt ôssze. Ezt külsôleg mdr maga a fejpdnczél
is eldrnlja, a melynek legmellsôbb részletét bardzda
vdlasztja el a tôbbitô'l s a tapogatôpdrt magdn hordô
homloklemezt alkotja. A fej mds hdrom gyürüje azonban
teljesen egybeolvadt és szdmukrél osak a hdrom pdr szdj-
szerv ad felvildgosftdst. (m . Tdb., 6. dbra.)
A meUkas — thorax — az ôsszes Myriopoddkndl egyenlô
mértékben van kifejlô'dve, vagy helyesebben szolva, egyet-
len alakndl sines oly élesén külônvdlva, hogy. apotrohtôl
mdr külalakjautdn meg lehessen külônbôztetni.A Myrio-
poddk mellkasdt ugyanis a fej utdn kôzvetetlenül kôvet-
kezô' hdrom testgyüru alkotja. A mellkast alkoté eme hdrom
gyürü kôzül a Diplopoddk-ndl rendesen csak a két
elson vannak végtagok, ellenben a Pauropoddk-nÜ,
Symphylak-nél és Chilopodâk-ndl mind a hdrman, awal
a kfilônbséggel, hogy a Chilopodâk-ndl az elsô pdr mell-
kasi ldb dükapcsi Idbbd alakult dt s csak a két red kô-
vetkezô pdr valôsdgos jdrô ldb.
A testnek a mellkasra kôvetkezô gyürüi együtt a pot-
voht abdomen — alkotjdk, mely a Myriopoddk külôn-
bôzô rendjeinek csalddjaindl igen külônbôzo szdmû gyü-
rukbôl dll. Legtôbb gyürübôl dll a Chilopodâk Geophili-
dae csalddjdnak potrohja, legkevesebbôl a Symphylàk,
Pauropoddk rendjéé s a Diplopodà-rend Glomeridae-
csalddjdé. Erdekes az a kôrülmény, hogy tôbb Myriopoda-
fajndl a példdnyok szerint is vdltozik a potroh gyürüinek
szdma, mit külônôsen a Julidae-csaldd Julus-fajaindl,
valamint a Chilopoda-rend Geophilidae-caa,lé.àjà,nak alak-
jaindl a Mecistocephalus nemet kivéve, taldlunk.
A Diplopoddk potrohja egymdsba toit gyuru-, félkôr-,
vagy felgyûru-alaku szelvenyekbôl dll ; ez az oka ann^k,
hogy testôk hengeres, vagy félhengeres, illetô'leg a hasol-
dalon, vagy homorû és lapftott, vagy pedig domboru ; a
ket elsô esetre a Glomeriddk és a Polyzonium, az utôbbira
pedig a Julidak a legszebb példdk. De a gyürüalak
a hdtpdnczélnak oldalpdrkdnyai miatt néha annyira mô-
dosûlhat, hogy a test lapftottnak Idtszik, bdrha belsô
lumenje gyürüalakû, a mire külônôsen a Polydesmidàk
teste szép példa. Külonben ügy Idtszik, mintha. a gyürük
eme rendnél a 3—4 elsônek kivételével valamennyien
két-két egyszerû gyürünek ôsszeolvaddsdbôl keletkeztek
volna. Es nem tekintve a Idbszdrak szamdt, az ôsszeolva-
dds nvornait leggyakrabban mdr magukon a gyürükôn is
fôlismerhetjük, még pedig abban a hardnt-, vagy gyûrüs-
bardzddban, a mely utdn a gyürüt egy mellsô és hdtsô
részletre oszthatjuk. A mellsô részlet dltaldban mindig
nagyobb a hdtsôndl, a megelôzô gyürübe mintegy be van
tolva és sfma fôlületu ; a hdtsô ellenben valamivel kisebb
és fôlületén külônféle sculpturdval ékftett. Minden
egy es testgyûrû leggyakrabban hdrom, erôsen elchitine-
sült elemi részletbôl, nevezetesen a hàtpaizsbôl, a két
oldaüemezbol és egy, vagy két. egymdsutdn kôvetkezô
has-lemezpdrbol, vagy meü-lemezpàrbol dll. Ez elemi
részletek azonban egybetartozô szildrd gyürüvé nôhet-
nek ôssze, sot arra is van eset, hogy az ôsszenôvés csak
részlegesen megy végbe, vagy pedig valamennyi meg-
tartja ôndllôsdgdt. Bbandt valôban erre alapftotta a Myriopoddk
beosztdsdt, a mennyiben Monozonidk-nak nevezte
az olyanokat, a melyeken az emlftett részletek egy
gyuruvé nôttek ôssze ; Bizonidk-n&k nevezte az olyanokat,
a melyeken a haslemezek csak egymdssal nôttek
ôssze \ Trjoeonidk-Tiük az olyanokat, a melyeken a haslemezek
egymdssal nem nôttek ôssze, és végre Pentazonidk-
nak az olyanokat, a melyeken a haslemezeken kfvül az
oldallemezek is szabadok maradtak. E beosztds ugyan
nem vihetô keresztûl, mindazdltal a csalddok és nemek
jeUemzésénél irdnyadô bélyegek gyandnt szerepelhet. Az
utolsô gyuru azonban mdr egészen mds szerkezetü s dll
a hàtpaizsbôl, a pdratlan végbéllemezbôl és két végbél-
jedobol, a melyek a végbélnyildst zdrjdk kôrül. (I. Tdbl.,
2. 3. ; n . Tdb., 2. 3. dbr.)
A Pauropoddk potrohja, vagy tôrzse csak tiz gyürübôl
dll, melyeknek hdtoldala tôbbé-kevésbbé fvelt, hasoldala
pedig lapftott ; e tekintetben külônôsen érdekes az Eury-
pmropus cydiger Latz, melynek tôrzse feltünôen hason-
lft a Glomeriddké-hoz. A tôrzset külonben mindig hét-
tiz hdtpaizs fedi s ezeket hajlékony lemezek kôtik ôssze
a haslemezekkel. A Pauropoddk tôrzsgyürüi, épen mint a
Symphyla- és Chilopoda-venàèkéi is, egyszerû gyürük, a
mire egyebek mellett abbôl is lehet kôvetkeztetni, hogy
mindenik gyurun csak egy-egy Idbpdr van. (II. Tdbla,
24. dbra.)
A Symphylàk rendjében a potroh gyôrüi lapftottak,
egyszerûek s mintegy a Geophiliddk-hoz valô dtmenet
gyandnt a ldbpdrokat viselô gyurük kôzé egy-egy Idbnél-
küli gyürü is ékelôdik be. Eme gyürük kôzûl azonban
csak a fôgyürükôn van hdtpaizs, mely aztdn a mollékgyürüket
is részben, vagy egészen fedi. Jellemzô e rendre
az utolsô gyürü, melynek végcsucsdrôl két levélalaku
függelókered s vfzszintesen irdnyul hdtra (II. Tdbla,
33. dbra.)
A Chilopodâk potrohja szintén egyszerû és egy ldbpdrt
viselô gyürükbol dll, melyek lapftottak, rendesen négy-
szôgletüek s a hdtoldalon csak gyengén fveltek. A ldb-
pdrakat viselô gyürük kôzé azonban e rendnél is ldbat-
lan mellékgyürük ékelodnek be, külônôsen a hosszûra-
nyült testü Geophiliddk-ndl, nemkülônben a Lithobiiddk-
ndl. Igen jellemzô a Chilopoddk-i’8, az, hogy az egyes
gyürük pdnczéljdnak hdt-, oldal- és hasi részletei egy-
mdstôl függetlenek s a Geophilidd-k-nél az oldal lemez
tôbb külônbôzô alaku és nagysdgü lemezkébôl dll.
(TTT. Tdb. 3.,- 6., 9., 18. dbra.) E viszony azonban nem-
csak a fô-, hanem a mellékgyürük pdnczéljdndl is
megvan. Az oldallemez kis paizsocskdi tôbbé-kevésbbé
éles hossz-sorokba rendezôdôttek ; közöttük Meinert és
L atzel utdn a kôvetkezoket külônbôztethetjük meg :
1. Ugesâi lemez (scutellum spiraculiferum) (III. Tdbla,
9. dbr. a).
2. elSlemez (præscutellum) m . Tdb., 9. dbr. ßj.
3. hdtsô lemez (postscutellum) (III. Tdb., 7. dbr. y J.
4. élomeUi elâpaizsocska (præscutellum epistemi)
(III. Tdb., 9. dbr. â).
5. az elâmell elsô része (pars anterior episterni) (III.Tdb.,
9. dbr. ep.).
6. az elomett hdtsô része (epimerum) (Ht. Tdb., 9. dbr.)
E paizsocskdk kisebb-nagyobb vdltozdsban az ôsszes
Chilopodâk-ndl megvannak, legélesebben azonban a
Geophiliddk- ndl.
A végtagok.
A Myriopoddkon épen ügy, mint a tôbbi Arthropodà-
kon hdromféle végtagot lehet megkülônbôztetni :
1. a szdjszerveket,
2. a osdpokat,
3. a ldbakat.
Ezek kôzül e helyen azonban csak a két utolsôrôl fogok
szôlani, a szdjszerveket pedig a bélcsatoma tdrgyaldsdndl
fogom ismertetni.
1. A csâpofc. Valamennyi Myriopodàndl csupdn egy
pdr csdp van kifejlôdve, mely a szemek elôtt, a homlok
két oldaldn, vagy pedig egymdshoz kôzel a homlok kôze-
pén foglal helyet s az egyes rendek szerint majd nagyobb
szdmû fzbôl dll és hosszbb, majd pedig kevesebb fzbôl dll
és rôvidebb.
A Diplopoddlc csdpjai dltaldban nagyon rôvidek, a
testnek félhosszdt soha sem érik el, sot igen sok esetben
alig teszik ki V»-ét, még az ardnylag hosszû testü Juliddk-
ndl és Polyzonium- ndl sem hosszabbak a test Vio-nél.
Majdnem kivétel nélkül a fej két oldaldn erednek a csdpok
S csak ritkdn közelednek a fej középvonaldhoz és
igy egymdshoz is. Altaldban gyengén bunkósoknak mond-
hatók, a mennyiben alaprészletükben vékonyabbak, mint
csücsuk felé és néha kisebb-nagyobb szöglet alatt hajlot-
ialfj minek következtében bizonyos fokig térdeltèknek
ldtszanak. A esdpokat alkotó fzek szdma rendesen hét s
csak a Polyzonium-nêl nyolcz, melyek közül az alapfz,
a hetedik s illetüleg nyolezadik is igen rövid, ellenben a
többi majdnem egyenlö hosszü. A legutolsó is oly rövid,
hogy majdnem a megelüzöben vész el és minden esetben
nógy kis hegyes hengerecskébe végzodik. E kepletek szm-
telenek, csücsukon likacsosak és valószfnüleg inkdbb
szaglószervekül, mintsem tapintó végkészülékekül mü-
ködnek. (I. Tdb., 1. 5.; II. Tdb., 1. 2. dbr.)
A Pauropoddk csdpjai mdr inkdbb a Edkokéra emlékez-
tetnek, mintsem a többi Myriopoddkóra. Ezeknek csdpjai
ugyanis két, élesen, különvdlt részletbol, egy törzsböl
scapus — és egy hdromosztatü ostorból — flagellum —
dllnak. A törzs négyfzü s a negyedik fzen egymés közelé-
ben eredö nyelecskét — stylum — visel. A két nyeleeske
közül az egyiken, nevezetesen a vékonyabbon egy, a vas-
tagabbon pedig két hosszü, vékony, és igen finom izeletü
ostor van. Ezen kfvül a vastagabb nyél csücsdn, tehdt a
két ostor között még egy kis körte-, vagy gömbalakü
testeeske is van — globulus, a mely vagy nyeleeskén ül,
vagy nyél nélküli. Hogy ezen kepletek milyen feladatot
végeznek, megdllapftani nem lehet. (Et. Tdb., 32. dbr.)
A Symphyldk- ós Chilopoddk csdpjai minden esetben
igen hosszüra nyültak, néha a test félhosszdval egyenlok,
de hosszasdguk a test hosszdval fordftott viszonyban
dll, miórt is e rendekben a legrövidebbek a Geophilidae
c»flrMdnd1. Egyes csalddokndl a két csdp meglehetos tdvol
dll egymdstól, mint a Scutigeriddk-né\ és Lithobiidak-nêl,
ellenben a Geophiliddk-nél egymds közelóben erednek.
Majdnem kivétel nélkül ostor-, vagy fondlalaküak s fzeik-
nek szdma igen tdg korldtok között vdltozhatik; de az
egyes fzek csaknem mindig egyenlo nagyok s egyenlo
szerkezetüek. (IL Tdb., 33.; Hl. Tdb.,3. 18. dbr.).
2. A Id b a fc. A Myriopoddkon a legutolsó s néha még az
elsö ós hetedik gyürü kivótelével valamennyi fogyürün egy,
vagy két ldbpdr fzesül, melyek mindannyian élesen tago-
zottak s rajtuk csfpot—coxa —, tomport — trochanter—,
czombot — femur —, Idbszdrt — tibia—és Idbfejet— tarsus
— különböztethetünk meg. A ldbpdrak összes szdma
akifejlett Myriopoddkon 9-nél soha sem kevesebb, de néha
jóval több a 100-ndl, ellenben az 1000-et meg sem köze-
lftheti s anndl kevósbbó a 10,000-et, a honnan Myriöpoda
nevüket vettók. Megjegyezhetem különben azt, hogy
a Myriopoddk helyvdltoztatdsdnak ólénksége fordftott
viszonyban dll ldbpdraik szdmdval, azaz minél nagyobb
a ldbpdrdk szdma, anndl lassübb a helyvdltoztatds, és
fordftva.
A Diplopoddk-on a test négy elsö gyürüjón rendesen