B. Az érett ivaru allat teste 5 mm.-nél rendesen nagyobb és
megfelelöleg szélesebb.
a. A hatoldal barna, fekete vagy vörhenyes alapszlnü
vilégosabb foltok 2—7 hosszsoréval.
1. A fekete vagy sötétbarna Mtoldalon 2 hosszsorban
sarga vagy vörhenyes foltok vannak.
* A sérga vagy narancsvörös foltok kölönbözö
nagyok, tojésdadok vagy kerekek és önéllóak. I
Glom., pustulata, Latr.
** A négy narancsvörös folt a mellpanczél hatsó
szegélyén ivelten kimetszett harantszalagga folyik
össze, a többi foltok önéllók.
Glom. pulchra, C. K.
2. A fekete vagy sötétbarna Mtoldalon 4—5 hosszsorban
sérga vagy vörhenyes foltok vannak.
* A két középsö foltsor mellül és hatul gyakran
egymóshoz közeledö hossz-szalagot alkot.
Glom. connexa, C. K.
** A foltsorok szalagokat nem alkotnak, mindig.
önéllóak. Glom. ornata, G. K
3. A fekete vagy barna Mtoldalon 6—7 vilégos foltsor
van.
* A mellpénczélnak mindkét oldalón 8—13 finom
harantbarézda van, melyek közül f2—3 a Mt-
oldalon érintkezik. Glom. multistnata, C. K.
** A mellpanczél mindkét oldaian 3—7 liarant-
barazda van.
f A mellpanczél harantbarazd&i közül 1—2 a
Mtoldal közepén érintkezik.
Glom. hexasticha, Br.
■f-j- A mellpanczél barazdai a Mtoldal közepén
nem érintkeznek. Glom. tridmbina, Latz.
b. A Mtoldal alapszine vörös, sargasvörös, sarga vagy
sargés-szürke, kisebb-nagyobb, elszórt fekete foltokkal,
a nagyobbak hosszsorokba rendezödöttek.
Glom. conspersa, C. K.
c. A Mtoldal alapszine sötét, leggyakrabban fekete vagy
barna, foltok nélkül,
1. A Mtoldal szennyes szürkés-bama, vörhenyesbe
jatszó, a szelvényeken nincs feltünö szinü szegély.
* A m&sodik hatpajzson csak egy barazda van.
Glom. simplex, Töm.
** A masodik hatpajzson 2—4 barazda van.
Glom. tyrolensis, L atz.
2. A Mtoldal sötétfekete, a szelvények keskeny, fehér,
sarga vagy vörös szinü szegélylyel.
Glom. marginata (Villers). 1
1. Faj. Glomeris minima, Latz.
Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. H. p. 94.
Taf. 4. Fig. 49.
Corpore perparvo, nitido, fusco-vél rufo-bm/nneo, inter-
dum subnigro, seriebus tribus macularum fiavidarum vel
albidarv/m ornato; segmento primo obsolete vel disti/ncte
bimaculato, secundo bi- vél trimaculato, segmentis ceteris
trimaculatis, macvlis seriei medianae subtriancfularibus,
lateralibus transversis, segmento ultimo immaculato vel
unimacidato, ventre pedibusque pattidis ; oeulis utrinque
ex océllis 5—9 minimis, sat inconspicuis compositis;
scuto primo dorsali transverse bisulcato, secu/ndo tra/ns-
verse subtiliterque 5—7-striato striis 2—3 non interrup-
tis, segmentis ceteris in lateribus vix striatis; scuto dorsali
penultimo subevanescentij ultimo maris postice emar-
ginato impressoque.
Lóngit. corp. 2—5 mm. ; latit. corp. 1—2*2 mm.
Habit. : Podsused.
Még eddig csak Felsö-Ausztridból s az osztrdk tenger-
partról volt ismeretes. Haz&nkban az emlitett hely-
röl Dr. H orvâth G. gyüjtötte 2 példânyban.
2. Faj. Glomens pustidata, Latr.
Glomeris pustnlata, Latreille, Hist. nat. d. Cmst. et d.
Ins. V. 7. p. 65. ; Genera crust. V. 1, p. 74. —- Brandt,
Buil. Soc. nat. d. Moscou. T. 6. p. 197. — 0. Koch, Deutschl.
Crust. Myriop. Arachn. H. 40. Taf. 9. ; Die Myriop. I. p. 83.
Fig. 72. — Rosicky, Arch. d. naturw. Landesdurchf. v. Böh-
men. UI. Abth. p. 44. — F edrizzi, Ann. d. Soc. dei Natu-
ral. in Modena. T. 11. p. 88. — Latzel, Die Myriop. d.
österr.-ung. Monarchie. II. p. 104. — Oniscus pustulatus,
Rossius, Fauna etrusca. T. 2. p. 668. — Glomeris pustulata
v. vulgaris, Brandt, Recueil, p. 147. — Glomeris rufoguttata,
0. K och, Deutschl. Crust. Myr. etc. H. 40. Taf. 10. ; Die
Myriop. I. p. 82. Fig. 71. -HGlomeris concinna, C. Koch,
Syst. d. Myriop. p. 96. ; Die Myriop. I. p. 69. Fig. 59. —
Glomeris proximata, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 96.; Die
Myriop. I. p. 121. Fig. 109. 110. — Glomeris subterranea,
C. Koch, Die Myriop, I. p. 1237 Fig. 112. — Glomeris bi-
maculata, F edrizzi, Ann. d. Soc. dei Natur. in Modena.
T. 10. p. 130. ; T. 11. p. 88. — Glomeris sexpunctata, F edrizzi,
Ibid. Tom. 10. p. 126. —Glomeris guttulata, Taschen-
berg, Brehm’s Hlustr. Thierl. T. 9. 629.
Corpore sat pdrvo, subnitido, nigro, marginibus se-
gmentorum angustissime albidis vél jlavescentibus; scuto
primo dorsali immaculato, secu/ndo 4-maculato, ceteris
2, 3 vél 4 penultimis exceptie 2-maculatis, macvlis sub-
rotu/ndis biseriatis,Jlavis, aurantiacis vél miniatis, inter -
dam albidis, inter maculis segmenti 3 et 4 saepius minus
distinctie vél mdlis, maculis duabus scati ultimi discretie,
magnis, subcircularibus vel ovalibus ; ventre pedibusque
Jlavescentibus vél subfuscis ; oeulis utrinque ex ocettis
6—10 compositis ; scuto primo dorsali tramsverse uni- vel
bisulcato, secundo 2—Ö sulcato, sulcis angustissimis 1—2
integris, ra/rius omnibus interruptie.
Longit. corp. 3*8—13 mm. ; latit. corp. 2*2—5 mm.
Habit. : Beszkidhegy, Buccari, Fiume, Kolozsv&r,
Ostaria.
Az dtvizsgdlt péld&nyok között két varietàst is
tal<am :
1. Glomeris pustiduta var. rufoguttata C. K. Forma typica si-
mülima, maculis rufescentibus.— Habit.: Buccari, Fiume.
2. Glomeris pustulata v. albocincta C. K. Maculis flavis*
pattidis, scutis dorsalibus onguste albo-margi/natis. —
Habit. ; Beszkidhegy.
3. Faj. Glomeris pulchra, C. K.
Glomeris pulchra, C. Koch, Syst. d. Myriop, p. 93.; Die
Myriop. I. p. 28, Fig. 24. 25. — P regl, Programm d. Ginnas.
superiore in Zara, 26. p. 4. — L atzel, Die. Myriop. d.
österr.-ung. Monarchie. II. p. 102. — Glomeris transalpina,
Brandt, Recueil, p. 146. — Glomeris hispanica, C. Koch,
Syst. d. Myriop. p, 94. ; Die Myriop. II. p. 15. Fig. 138. —
Glomeris dalmatina, Stein, Berlin, entom. Zeitschr. III.
p. 267. Vin. p. 385—86.
Corpore sat magno, nitidissimo laevigatoque, nigro vél
nigro-fusco, in marginibus scutorum subtiliter pallide-
flavo, scuto secundo a/nte marginem posticumfascia auran-
tiaca undulata vél sinuata ; scutis 5 ,6 et 7 bimaculatis,
maculis aurwntiacis vél miniatis, subconfluentibus, maculis
scuti 7 plerumque minoribus ; scuto postremo eodem
colore bimaculato, maculis permagnis, omnino fere con-
fluentibus ; ventre pedibusque plerumque paüidis vél pal-
lide-flavis ; octdis utrinque ex océllis 6—10 compositis ;
scuto primo tra/nsverse bisulcato, secundo 3—6 striato,
striis transversis, 1—2 integris, ceteris interruptis ; scutis
réliquis in lateribus 1—2 striatis.
Longit. corp. 6—14 mm. ; latit. corp. 3*5—6-8 mm.
Habit. : Déva, Trànyis, Comit. Hunyad.
E fajt Tömösväry Ö. gyüjtötte s ama nehàny példâny,
a melyrôl emlitést tesz (làsd : Orv. term. tud. Ertes. 1880.
évf. 33. 1.), az erd. orsz. Müzeum-egylet dllattàrànak
tulajdona.
4. Faj. Glomeris connexa, C. K.
Glomeris connexa, C. Koch, System d. Myriop. p. 97.;
Die Myriop. I. p. 95. Fig. 85. — F edrizzi, Annuario d. soc.
dei Natur. in Modena. 11. p. 89. — Kartjnski, Sprawozd.
Komisyi fizyogr. 17. p. 90. 237. — L atzel, Die Myriop. d-
österr.-ung. Monarchie. IL p. 108. Taf. 4. Fig. 47. — Glomeris
quadrifasciata, C. Koch, System der Myriop. p. 91. ;
Die Myriop. I. p. 108. Fig. 98. — L atzel, Jahrb. d. naturh.
Landesmus. v. Kärnten. 12. p. 101. — Glomeris tetrasticha,
Rosicky, Arch. d. naturw. Landesdurchf. v. Böhmen. UE.
4. Abth. p. 44. — Karlinski, Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17.
p. 257. — Glomeris carpathica, Latzel. Verhandl. d. zool.
bot. Gesellsch. in Wien. 32. Bd. p. 281. — Karlinski,
Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17. p. 90. 238.
Corpore sat robusto, plus-minusve pumetato, plerumque
laevissime nitidoque, nigro vél nigro-jusco, interdum etiam
brunneo, vél rufo-bru/nneo, dorso seriebus 4 macularum,
antice posbieeque convergentibus omato, maculis magnis,
flavis, aurantiacis vél miniatis, in seriebus superioribus
longitudinaliter quadrangularibus, vittas duos fere for-
mantibus, in seriebus inferioribus transverse triangulari-
bus vél subovalibus ; scuto primo immaculato, rarius bimaculato,
maculis parvis ; scuto ultimo bimaculato, maculis
permagnis plerumque discretis ; ventre pedibusque
pattidis vel pattide-flavis ; oeulis utrinque ex océllis 7—10
compositis; scuto primo dorsali tramsverse bisulcato,
secundo 4—10-striato, striis transversis, praeter secundam
interruptis, aut omnibus interruptis ; scutis ceteris in
lateribus 2—4-striatis.
Longit. corp. 6—17 mm. ; latit. corp. 3—8 mm.
Habit. : Beszkidhegy, Galambos, Javorina, Mflramaros,
Nagyhagymàs, Szâdelld, Tàtra, Trânyis, Visâg, Ylegyâsza.
L atzel nagy müvében e fajnak 4 varietâsât különböz-
teti meg: 1. Glom. connexa genuina, 2. Glom. connexa v.
alpina, 3. Glom. connexa v. carphatica és 4. Glom. connexa
v. tenebrosa. Ezek közül a typicus alak mellett én a
carpathica varietàst megtalàltam, tovàbbâ még egy dj
varietàst is.
1. Glom. connexa v. carpathica, Latz. Scuto primo dorsali
bimaculato, secundo 7—10-striato. — Habit. : Javorina.
2. Glom. connexa v. hungarica, mihi. Colore b'un/neo-flava,
maculis flavescenbibus ; capite antennisque nigrescentibus ;
oculis utrinque ex océllis 8 compositis ; scuto secundo
8-striato, striis 2 i/nbegris ; scuto ultimo immaculato,
omnino flavescenti. — Longit. corp. 13 mm. ; latit. 7 mm.
Habit. : Mâramaros.
5. Faj. Glomeris ornata, C. K.
Glomeris ornata, C. Koch, System d. Myriop. p. 97. ; Die
Myriop. I. p. 126. Fig. 116. — Latzel, Die Myriop. d.
österr.-ung. Monarchie. II. p. 114. ; ^ Tömösväry, Hazânk
erdélyi részében talélt Glomeris-fajok. L. c. p. 33.
Corpore mediocri, laevigato nitidoque, bru/nneo vél
brunneo-nigro, marginibus segmentonm pallide-limbatis,
dorso seriebus 4 macularum Jlavescentium vél rubescen-
tiu/m, saepe linea vél vitta longitudinali mediana ; scuto
primo dorsali in medio pcdlescenti, secundo 6—7 macu-
lato ; Inaculis superioribus scutorum ceterorum majoribus,
aut transversis, aut longitudinalibus, maculis inferioribus
tramsversis, saepe subevanescentibus, maculis duabus scuti
ultimi magnis, discretis; ventre pedibusque pattidis ; oculis
utrinque ex ocettis 7—8 compositis ; scuto primo trams-
verse bistriato, secundo 6—7 striato, striis transversis,
subtilibus, duabus integris, ceteris interruptis, scutis reli-
quis in lateribus 2—3-striatis.
Longit. corp. 7—11 mm. ; latit. corp. 3*5—5 mm.
Habit. : Vlegyâsza.
Hazânkban a ritka fajok egyike ; az erd. orsz. Muzeum-
egylet âllattdrdban taldlhato példânyokat Tömösväry Ö.
gyüjtötte.
6. Faj. Glomeris multistriata, 0. K.
Glomeris multistriata, C. Koch, Deutschl. Crust. Myriop.
Arachn. H. 40. Taf. 5. ; Die Myriop. I. p. 94. Fig. 82—
84. — Latzel, Jährb. d. naturh. Landesmus. v. Kärnten. 12.
p. 101. ; Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. IL p. 115.
Taf. 5. Fig. 50.
Corpore sat robusto, laevissimo nitidissimoque, retror-
sum versus parum angustato ; colore variabili, plerumque
nigro, etiam fusco, brunneo, ferrugineo, ochraceo vélpal-
10* '