ELÖSZÓ.
A kordbbi hazai zoologiai müvekben egyältalän
nem taldlunk olyan feljegyzéseket, a melyek a Myrio-
podäkra vonatkozó specialis vizsgdlatokról tanuskod-
nanak. A tudomd-nyos értékti megbizható legelsö ada-
tokat C. L . K och nagyobbszabd.su mtiveiben taldljuk,
a melyeknek nyomd-n aztd-n a 60-as évek elején
S il l Y. szolgdltatott kevés toväbbi, hazänk erdélyi
részére vonatkozó feljegyzést. Sil l Y. feljegyzéseinek
megjelenése óta közel két évtized tünt el anélkül,
hogy ez ird-nyban a legcsekélyebb lépés történt volna,
mlg aztän 1878-ban T ömösvAry Odön idevonatkozó
elsö dolgozataval ujolag felkölti ez allatkak irant az
érdeklödést. Az ismeretek gyarapodasdra igenjelen-
tékenyen hatottak T ömö&vAry többrendbeli érteke-
zései és L atzel R. nagy munkdja. A hazai irodal-
munkban e téren még mindig szembetünö hézag arra
birta T ömösvAryt, hogy a kir. m. Természettudo-
mänyi Tdrsulat 1879. évi nyilt pälyäzatän a hazai
Myriopodäk maganrajzänak megira.sa.ra ajanlkozzék.
De a sajd-t maga, Dr. Chyzer K., Dr. H orvAth G. s
masok gyüjtötte gazdag anyag feldolgozasaban és a
magänrajz megira.sd.ban kora lialala meggatolta.
A kir. m. Természettudomd.nyi Tdrsulat, hogy a
T ömösvAry Ö. hagyatékdban maradt gazdag gyüjte-
mény és feljegyzések nyomtalanül el ne vesszenek,
a magänrajz megiratäsät hatärozta el. A Välaszt-
mäny bizalma e feladat végrehajtasèval engem tisz-
telt meg s e munka létrejötte ebben leli magyarä-
zatät.
E munkähoz legtekintélyesebb anyagot a T ömösväry
O. hagyatékóban maradt s a kir. m. Természet-
tudomänyi Tärsulattol a magyar nemzeti Muzeum
ällattäränak ajóndékozott gazdag gyüjtemény szolgäl-
tatta. E mellett azonban a mult 1888. év nyarän
egyfelöl magam a m. tud. Akadémia s a m. nemz.
Muzeum anyagi tämogatäsäval személyesen is szerez-
tem be anyagot, még pedig Erdély oly pontjairól, a
melyek a TöMösvARY-féle hagyatékban képviselve
nem voltak, mäsfelöl pedig Dr. Chyzer K . és P ävel
J änos urak is gyüjtöttek szämomra. Igen gazdagitotta
adataimat az erdelyi orsz. Muzeum-egylet
allatt^rdnak T omosvAry O.-tdl ossze&llitott gyfijte-
menye, a melyet a mult 1888. ev deczember hava-
ban szinten attanulm^nyoztam. Ezekhez jaraltak
T omosvAry 0 . feljegyzesei, az '6 dolgozatainak, vala-
mint L atzel R. nagy munkajanak es C hyzer K., a
zemplenmegyei Myriopod^kra vonatkozo kozlemenye-
nek adatai.
Munk^m megiras^nal a kir. m. Termeszettudo-
manj'i Tdrsulat allattani szakbizottsd.gd.nak kovet-
kezd utaslta.sa.t tartottam szem eldtt: «A meg-
irando munka dltald.ban olyan alapmunka legyen,
melybdl a Myriopodd.k termeszetrajza megtanul-
hato s kesdbbi tanulmdnyokra es kutatdsokra
vezerfonalul szolgd-ljon s olelje fel kiilonosen a
magyar faundra vonatkozo teljes literatura.t; tartal-
mazza a tald.lt fajok diagnosisdt latinul es meg-
hatd,rozd.sukra valo analytikus tdbldzatokat magya-
rul, hogy a fajok meghatd.rozd.sd.ba e teren kezddket
is bevezessen; legyenek benne a synonymd-k, a fold-
raj zi elterjedesre vonatkozo adatok es a biologia.ra
vonatkozo megfigyelesek. Az anatomiabol es embry-
ologid-bol csak epen annyit karoljon fel, a mennyi
ez allatok helyes termeszetrajzi ismeretere sziikse-
ges; ellenben az orismologia, a fajok meghatdrozd.sa
szempontjd-bol, a megfeleld mertekben targyalando.»
Hogy e feladatomnak mily mertekben feleltem meg,
azt megallapitani a szakemberek vannak hivatva; en
magam reszerdl tehetsegemhez merten mindent el-
kovettem arra nezve, hogy munkd.m a kivd-nalmaknak
eleget tegyen.
Meg csak a koszonet es hdlanyilvdnitds kedves
kotelessege marad szamomra azok iranyaban, a kik
e munka letrejohetesehez bd.rmily modon hozzajdrul-
tak. Els6 sorban es mindenek eldtt dszinte koszonete-
met nyilvd.nitom a kir. m.Termeszettudomdnyi Tarsulat
Ydlasztmd.nyd.nak a bennem helyezett megtiszteld
bizalmaert, hogy e munka megird.sd.val megbizva,
egyebek mellett alkalmat nyujtott arra is, hogy ez
uton nehai Dr. T omosvAry Odon baratom, a kolozs