tincta, angulis rotundatis ; sentis ceteris obliteratis in
lateribus valde mflatis laevigatisque, angulis posticis scu-
torum 6 anteriorum subrolundatis, ceterorum productis,
pedibus longis, fulvis ; pedibus copidatoriis in mare kama-
tis, in parte concava unidentatis pulvilloque pïligero in-
stnictis, in parte convexa tridentatis, dente apicali lato,
car iniformi, ceteris mvlto minoribus, angustis in latere
exteriore processu spiniformi aimatis.
Longit. corp. 15—17 mm.; latit. corp. 1*8—2*2 mm.
Habit. : Deés, Kazän, Mehädia, Orsova, Segesvär.
E fajt L atzel, bär kérdés alatt, mégis a Polydesmus \
edentulus synonymje gyanânt emlfti s megjegyzi. «Es ist j
sehr möglich, das Polydesmus macileutus und testaceus
C. K. mit Polyd. edentulus zusammenfallen und es sollte '
dann dieselbe den älteren Namen Polyd. macilentus tragen
; doch gebietet die Vorsicht, eine solche Vereinigung :
und Bennenung bis zum Bekanntwerden der Copulations-
organe des echten um Begensburg (Abhang des Keilsteins)
lebenden Polyd. macilentus zu vertragen.*
Magam sem ismerem ugyan a regensburgi Polydesmus
macilentus kapcsolö läbainak szerkezetét, de mivel az
én példânyarm a mig egyfelöl e tekintetben eltémek a
Polydesmus edentvlus-töl, mäsfelol egyebekben hasonlfta-
nak a C. Koch Polydesmus macüentus-éhoz. Ez indftott
engemet a P. macilentus fajnév megtartäsära.
4. Faj. Polydesmus tatramis, L atz.
Polydesmus tatranus, Latzel, Verhandl. d. zool.-botan.
Gesellsch. in Wien. 32. Bd. p. 281. — Die Myriop. d.
österr.-ung Monarchie. II. p. 156. Taf. 6. Fig. 66. — Kab-
l in sk i, Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17. p. 90. 236.
Corpore graeüi, angusto, subglabro nitidoque, brumneo,
subtus pallidiore in carinis segmentorum 2. 3. 4. 6. 8.
11.14. pallido vel luteo; scuto primo dorsali subreniformi,
sidco transversali exarato, angulis rotundatis sculpturaque
distincta segmentis sequentibus superne distincte tubercu-
latis, tuberculis vix setigeris lateralibus inflatis, pedibus
copulatoriis maris breviusculis, suberassis, formam cal-
ceoli imitantibus, in parte concava bidentatis pulvilloque
pïligero instructis.
Longit. corp. 11—15 mm. ; latit. corp. 1*5—2 mm.
Habit. : Kabolapolyäna, Szinnaiko.
E fajt Latzel feljegyzése utän is ismerem, a ki a ma-
gas Täträböl emlfti, a honnan neki Kablinski küldötte.
Eddigi eloforduläsai utän itélve hazänk északi részeinek
egyik jellemzö alakja.
5. Faj. Polydesmus coUa/ris, C. K.
Polydesmus collaris, C. Koch, System, d. Myriop. p. 133. ;
Die Myriop. I. p. 6. Fig. 7. — H umbert et Saussure, Verhandl.
d. zoöl. bot. Gesellsch. in Wien. 19. p. 692. — L atzel,
Jahrb. d. naturh. Landes mus, von Kärnten. 12. p. 99. ; I
! Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. II. p. 157. Taf. 5.
I Fig. 56. 57. — Beklese, Acari, Myriop. et Scorp. ital. fase.
HI. No. 9. Fig. 1—7.
Corpore robusto, elongato, antice posticeque parum
attenuato, subglabro nitidissimoque, brunneo-rufo vel
fusco-rufo, subtus pallidiore ; scuto primo dorsali toto
carinisque segmentorum 4.6.8.11.14 laete ßavescentilms;
scuto primo dorsali subelliptico, indistincte tuherculato,
transverse biimpresso, angidis omnino rotundatis ; seutis
sequentibus sat distincte sculptis, laevigatis, tuberculis la
teralibus valde afflatis, pedibus longis, plus-minusve rufo-
brunneis.
Longit. corp. 26—35 mm. ; latit. corp. 3‘8—5 mm.
Habit. : Abaligeti barlang, Coronini, Kujnick, Orsova,
Pécs, Zägräb.
L atzel Horvätorszägböl emlfti.
B. Scuti dorsales angulis anterionbus rectis oel subrectis, posticis
productis in marginibus lateralibus distincte denticulati
; antennae ladtudine cotporis multo longiores.
6. Faj. Polydesmus complanatus, L.
2. Tâb. 1—5. 7. abr.
Juins complanatus, Linné, Fauna suecica. Edit. H. p. 502.
— Juins scolopendricus, Poda, Insecta Mussei Grsec. p. 127. —
Scolopendra julacea, Scopojj, Entom. cam. p. 419. — Julus
complanatus, L inné, Syst. nat. Edit. 12. 2. p. 1065. —
F abricius, Species insect. I. p. 529. — Polydesmus complanatus,
Latreille, Hist. nat. d. Crust, etc. 7. p. 79. ; —
Leach, Zool. Mise. HI. p. 37. Tab. 135. — Branbt, Recueil,
1841. p. 128. — C. Koch, Deutschl. Crust. Myr. Arachn.
etc. H. 40. Taf. 11.; Die Myriop. I, p. 60. Fig. 52. —
Gervais, Hist. nat. d. Ins. Apt. IV. p. 96. — Sill, Verh.
u. Mitt. d. siebenb. Vereins f. Naturw. in Hermannstadt. 12.
p. 199. .^ ^ Porath, -Sveriges Myriop. p. 17. — Meinert,
Naturh. Tidsskr. 3. R. V. p. 24. — Stuxberg, Oefvers,
Vetensk. Akad. Förh. p. 906.B Rosicky, Arch. d. naturw.
Landesdurchf. v. Böhmen. HI. 4. Abth. p. 38. Fig. 19. 20. || | j
Latzel, Jahrb. d. Naturh. Landesmus. von Kärnten. 12.
p. 99.; Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. H. p. 150.
Taf. 5. Fig. 54. 55. Taf. 6. Fig 67. — F ederizzi, Annuar.
d. Soc. dei. Natur, in Modena. 11. p. 106. — Taschenberg,
Brehm’s Ulustr. Thierleb. p. 627. — Karlinski, Sprawozd.
komisyi fizyogr. 17. p. 90. 236. — T ömösväry, etc. etc. —
Haase Er., Schlesiens Diplop. 1. H.
Corpore robusto, dilatato depressoque, antice posticeque
parum attenuato, subnitenti vel subopaco, colore terreo vel
rufo-brunneo, subtus pallidiore ; scuto primo dorsali lato,
angulis productis transverse biimpresso seriebusque tribus
tromversalibus tuberculorum setigerorum praedito ; sentis
sequentibus biimpressis, evidenter sculptis, tuberculis
a/nterioribus interdum sat deplanatis, dentibus tubercu-
lisque saepe setigeris ; pedibus longis; pedibus copulatoriis
maris longis, gracilibus, hamatis, succineis, in apice
furculatis, in parte concava basali dentibus binis proces-
suque acuto pulvill/um piligerum a latere subobtegente instructis,
Longit. corp. 15—28*5 mm. ; latit. corp. 2‘5—5 mm.
Habit. : Bänszka, Borzäszka, Budapest (Margitsziget),
Debreczen, Déva, Fehértemplom, Feketehegy-fürdö,
Fiume, Gäboltö, Kazän, K.-Azar, Kolozsvär, Koritnyicza,
Kosovo, Körtvólyes, Luoski, Marosväsärhely, Märamaros,
Mehädia, Mezöhavas, Nagy-Szeben, O-Moldova, Olyka-
Béla, Orsova, Peér, Pele, Puj, Betyezät, Bézbânyai hava-
sok, Sätoraljaüjhely, Sikevicza, Szamosujvär, Szädellö,
Szeged, Sz.-Helena, Sz.-Istvän, Szilägysomlyö, Szucsägh,
Tapolcsâny, Tätrafüred, Tokaj, Ujpesti sziget, Vadé, Vi-
horlät, Villäny, Zilah, Zircz.
Hazänkban mär Sil l V. több helyrol jegyozte fel e
fajt az erdélyi részokböl. Utäna Tömösväry O. so-
rolja fel «mindenütt bóven» megjegyzés kiséretóben.
L atzel hazänk minden részébôl emlfti, Erdélyt kivéve, a
honnan nem voltak példânyai. Altaläban közönségesnek
mondható, mit bizonyft a felsorolt helyek hosszu jegy-
zéke is. Az Alföld térségeitöl kezdve a Tätra, Betyezät
és Bézbânyai havasokig mindenütt megél, a hideg és
mei eg nem nagyon korlätozza elterjedését.
7. Faj. Polydesmus montanus, n. sp.
2. Tab. 6. âbr.
Corpore sat robusto, deplanato, antice posticeque parum
attenuato sparsim breviterque setoso, subopaco; colore terreo
vel rufo-brunneo, subtus pallidiore; vertice sulco pro-
fundo exarato; scuto primo dorsali parum angustato
angulis anticis rotundatis, posticis rectangularibus superficie
biimpressa seriebusque tribus transoersalïbus tuberculorum
perparvorum setigerorum signata ; scutis ceteris
obsolete tuberculatis, tuberculis setigeris, deplanatis, marginibus
lateralibus parum sursum versus vergentibus ; pedibus
latitudine corporis parum longioribus; pedibus
copulatoriis maris longis, gracilibus, in apice distincte
bifidis, in parte concava apicali latiusculo-carinatis, in
parte concava basali unidentatis processuque parum cur-
vato pulvillum piligerum non obtegente instructis in
parte convexa basali fere ad invicem pulvilli piligeri unidentatis.
Habit. : Transylvania, mons Vlegyäsza.
E leiräs alapjäul szolgälö példânyokat néhai Tömösväry
Ö. gyujtötte. E faj nagyon közel äll a Polydesmus compla-
nalus-hoz, de egyebek mellett föleg kapcsolöläbainak
szerkezetével mégis annyira eltér tôle, hogy jogosftott-
nak lättam elkülönftését.
8. Faj. Polydesmus transylvaniens, n. sp.
2. T&b. 13. âbr.
Corpore gracillimo, deplanato, dilute fiavo-bmnneo ;
scuto primo dorsali subsemicirculari ; scutis ceteris evidenter
tuberculatis, tuberculis seriei postcrioris longius-
culis sat acutisque, pedibus longis, albidis ; pedibus copulatoriis
maris in apice parum bifurcatis, in parte concava
bidentatis, dente anteriore majore parum bifurcato, posteriore
vero minore simplici, pulvilloque setigero parvo,
in parte convexa unindentatis, dente parvo acuminato
armatis.
Longit. corp. 7—15 mm. ; latit. corp. 0*9—1*3 mm.
Habit. : Déva.
Altalänossägban nagyon hasonlft a Polydesmus tridenti-
nus L atz fajra, a melytôl azonban a kapcsolöläbainak szer-
kezetében lényegesen különbözik. A rendelkezésre ällö
példânyokat, hfmeket és nôsténÿeket egyaränt, néhai
Tömösväry O. gyüjtötte. Az egyetlen eloforduläs utän arra
lehet következtetni, hogy e faj délkeleti, vagy talân ha-
tärozottan déli alak. E kérdést természetesen csak tovâbbi
gyüjtések sikeres eredménye dôntheti el és fogja eldön-
teni. Mint üj faj, ez ideig jellemzô alakja hazänk délkeleti
részének.
9. Faj. Polydesmus denticulatus, C. K.
2. Tâb. 11. 12. âbr.
Polydesmus denticulatus, C. Koch, Syst. d. Myriop, p.
135. ; Die Myriop. n. p. 2. Fig. 127. — Karlinski, Sprawozd.
Komisyi fizyogr. 17. p. 236. — Latzel, Die Myriop.
d. österr.-ung. Monarchie. H. p. 141. Taf. 5. Fig, 59—60. B
H aase Er., Schlesiens Diplop. 1. H. -B Polydesmus Fanza-
goi, F e d r iz z i, Annuario d. Soc. dei Natural, in Modena 11.
p. 107.
Corpore gracili angustoque, subnitenti vel subopaco,
aspervlo, rufo-brunneo ; scuto primo dorsali subelliptico,
tuberculis 10 margini antico parallelis, setigeris, tuberculis
ceteris iransverse biseriatis, setigeris, angulis vix vel
parum productis ; scutis segmentorum distincte sculptis
tuberculis setigeris, sat acutis, tuberculis lateralibus afflatis
laevigatisque ; pedibus copulatoriis maris valde arcua-
lis bipartitis, parte superiore parum longiore in ramum
validum lateralem incisa, inferiore vero arcuata, subun-
cinata pulvilloque piligero praedita.
Longit. corp. 10—16 mm. ; lat. corp. 1*5—2*5 mm.
Habit. : Baziäs, Déva, Ekérge, Erdôbénye, Farkasd,
Fiume, Hadhäz, Kabolapolyäna,Kazän, Kolozsvär, Kosovo,
Nagy-Kanizsa, Orsova, Semesnye, Simonfa, Székelyudvar-
hely, Szvinicza, Zlaticza.
Valôszfnüleg majdnem oly kôzônséges mint a Polydesmus
complanatus, bär legnagyobbrészt hazänk déli részébôl
valö ; e kôrülmény mintegy megerosfteni lätszik
LATZEL-nek azt a kôvetkeztetését, hogy a Dunätöl délre
gyakoribb, mint attôl északra. L atzel különben Dél-
Magyarorszägban gyakoribbnak mondja.
10. Faj. Polydesmus banaticus, n. sp.
2. Tâb. 8. 9. âbr.
Corpore gracili, angusto antice-posticeqne attenuato,
deplanato, modice nitenti vel subopaco, rufo-brunneo