Catal. Brit. Mus. p. 86. — Rosicky, Myriop. Böhmens, p. 23. — I
Linotsenia rotulans, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 188.; Die
Myriop. I. Bd. p. 81. Fig. 70. — Geophilus sangvineus,
Gervais, Hist. nat. d. Ins. Apt. 4. p. 316. — Scolioplanes
acuminatus, Bergsoe og Meineet, Naturh. Tidsskr. 4. Bd.
p. 101. S Meineet, Ibid. 7. Bd. p. 51. — F ickert, Myriop.
u. Arachn. v. Kamme d. Biesengeb. 1875. p. 8.— L atzel,
Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 192. —
H aase Er., Schlesiens Chilop. 2. H . p. 23.
Coipore ferrugineo, antice saepe fulvo, infra flavo;
antennis longiuscvlis; laminis ventralis uni -vel trisulca-
tis ; pleuris posticis crassis poi'isque utrinque 10—18 instructie;
peduvn paribus in femina 41 -4 7 -, in mare 89.
Longit. corp. 20—34 mm.; lat. 1*2—1*7 mm.
Habit.: Czéke, Grdboltó, Kazän, Kolozsvär, Körtvélyes,
Märamaros, Mezöhavas, Mezö-Laborcz, Olyka-Béla, Piet-
rósz, Sätoraljaujhely, Szinnaiko, Szinyér-Ydralja, Szo-
motor, Yadé, Yihorlät, Ylegyäsza, Zägräb, Zilah, Zircz.
Az elöbbinél gyakoribb. A négy utolsó helyröl való
példdnyok az erd. orsz. Muzeum-egylet ällattäränak birto-
käban vannak.
8. Nem. Mecistocephalus, Newp.
Mecistocephalus, Newport, Proceed. zool. Soc. of London.
1842. p. 178., Trans. Linn. soc. of London. 19. Bd. p. 276. —
Newpórt, Catal. Brit. Mus. p. 3. 81. ||ij Wood, Trans. Am.
phil. Soc. Philad. 13. Bd. p. 179. — Meineet, Naturh.
Tidsskr. 7. Bd. p. 92. Taf. 4. Fig. 17—24. — L atzel, Die
Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 160. Taf. 6. és 7.
Fig. 53—62. — Oinopodes (exp.) C. Koch, System, d.
Myriop. p. 184.
Corpore subdepresso; lamina cephalica elongata, tro-
phos ex parte minore obtegenti; antennis crassiusculis,
mbfilif&rmibus; labro libero, tripartito, parte media m -
gustissima; stipite mandibularum lameUis pluribus den-
tatis instructo; mala maxillarum externa integra, producta,
simplici; mala interna a stipitibus haud coalitis
simplicibusque discreta; coxis coalitis pedum maxiUa-
rium magnis, lineis chitineis nullis; laminis dorsalibus
distincte bisulcatis; poris ventralibus inconspicuis; scu-
teüis spiracudiferis praescuteUo pluries minoribus; scu-
tellis praescuteUisque mediis et internis nullis; pleuris
posticis magnis, valde porosis; poris a/nalibus duobus;
pedibus analibus 6-articulatis, elongatis, gracilibus iner-,
mibusque.
Igen nagy földrajzi elterjedéssel b ir ; otthonos Európft-
ban, Äzsiäban és Amerikäban. Hazänk faunäjäban csak
egy faja él.
Faj. Mecistocephalus carniolensis, C. K.
Clinopodes carniolensis, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 185. —
Mecistocephalus carniolensis, Meineet, Naturh. Tidsskr.
7. B. p. 94. —■ Latzel, Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie.
I.Bd. p. 162. —Tömösvary, Zool. Anz. 1880. Jahrg. p. 618. -WË
Mecistocephalus hungaricus, Tömösväry, Zool. Anz. 1880.
Jahrg. p. 619.
Corpore sat robusto, ochraceo vel ferrugineo ; capite
trophisque brunneis vel fulms; pedibus maxillaribus
flexis marginem frontalem volde superantibus ; coxis basique
ungium inermibus ; laminis ventralibus, praesertim
anticis sulco longitudinali, fulvescente, abbreviato, postice
impressis, ultima subtriangulari ; pleuris posticis pilosis,
poris numerosis, distinctis, in superficie dispositis ; poris
analibus valde parvis; pedibus analibus pedibus paris
antecedentis pluries longioribus, in femina tenuibus, in
mare m'assis ; pedum paribus in femina mareque 43.
Longit. corp. 48—60 mm. ; latit. corp. 2*2—2*3 mm.
Habit. : Balla, Buzamezö, Kolozsvär Mehädia, Retye-
zdt, Szinnaiko, Szinyér- Väralj a, Yihorlät, Ylegyäsza.
A härom utolsó helyröl való példânyok az erd. orsz.
Muzeum-egylet birtokäban vannak. Ugyan itt taläl-
tam meg a TôMôsvÂRY-tôl Mecistocephalus hu/ngaricus -
nak nevezett Myriopoda härom példânyât, melyeknek
vizsgälata azonban arról gyözött meg, hogv e faj azonos
a Mecistocephalus carniolensis, C. K. fajjal.
2. Csal. S co lo p en d rid a e , Newp.
Scolopondridæ, Newport, Trans. Linn. Soc. of London.
19. B. p. 275. 374.; Catal. Brit. Mus. p. 2. 24. |g | Latzel,
Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 135. —
Scolopendriden, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 71. 152. —
Kohlrausch, Beiträge zur Kenntn. d. Scolop. 1878. Marburg.
— Scolopendrides, Gervais, Hist. nat. des Ins. Apt.
4. p. 240. — Seolopendræ, Meinert, Naturh. Tidsskr. 5. Bd.
pag. 241.
Corpore elongato, Taeniae-formi vel subvermiformi ;
oculis utrinque ocellis 4, vel tantum uno aut nullis ; an-
tmnis 17—33 articulatis ; palpis labialibus 3-articulatis,
ungve armatis ; spiraculis in pleuris positis, numero
pedum paucioribus ; pedibus tarsis 2—3 articulatis; pedibus
analibus validis, coxis trochanteribusque semper minus
distincte evolutis; pleuris posticis scutellifoi'mibus, magnis,
segmentis 21.
Hazäja föleg a forró öv, hol aränylag ôriâsi alakot ölt.
A mérsékelt öv alatt mär ritkäbbak fajai, melyek az'
elôbbeniekhez képest ugy szôlvân törpék. Hazänkban ez
ideig csupän härom nem képviseli, melyeket az aläbbi
bélyegek alapjän különböztethetünk meg :
a. Szemek nélkül.
1. A felsö ajak 3—5 fogacskäval fegyverzett; az utolsó
haslemez nyujtvâny nélküli. Cryptops, Leach.
2. A felsö ajak egy fogacskäval fegyverzett; az utolsó
haslemez tompa nyûjtvânnyal. Opisthemega, Wood.
b. A fej két oldalän 4 szemmel ; a felsö ajak egy fogacskäval.
Scolopendrd, Newp.
a. Oculi nulli vel inconspicui; antennae 17-articulatae
setosae; lab'um liberum integrum; mandibularum stipes
antice pectinibus junta et pone . lamellam dentatam
coartabis instructus.
1. Nem. Cryptops, L each.
Cryptops, L each, Trans. Linn. Soc. of London. 11. B.
p. 384. ; Zool. Mise. 3. p. 42. — Newport, Trans. Linn.
Soc. of London. 19. B. 276. 407. ; Cat. Brit. Mus. p. 3. 58. —
Gervais, Hist. nat. des Ins. Apt. 4. p. 291. — 0. Koch,
Syst. d. Myriop. p. 78. 172. — Meinert, Naturh. Tidsskr.
5. Bd. p. 242. — Latzel, Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie.
I. B. p. 149. Taf. 6. Fig. 47—52.
C&rpore elongato, angustato ; labro in medio profunde
sinuato 3—5 dentato, marginibus lateralibus setis ramosis
vestitis ; stipite mandibularum processu conico sat parvo ;
mala maxillarum externa biarticidata, articvlo secundo
magno setisque simplicibiis vel leviter uncinatis vestito ;
mala interna parva, subinermi, a stipitibus haud coalitis
discreta ; coxis pedum maxillarivim coalitis sine lamellis
dentigeris ; pleuris posticis infra qtorosis, processu nvllo ;
pedibus analibus elongatis, valde fragilibus, ö-articulatis,
articulo 1, 2, setosis vel spinosis, articulo 3, 4 infra saepe
dentatis.
Aränylag nagy földrajzi elterjedésü ; Euröpäban, Afri-
käban és Auszträliäban egyarânt vannak képviseloi. Hazänkban
eddig csupän két fajät talältam meg, melyeket a
következö bélyegekrôl lehet felismemi :
a. A fejlemez finoinan szemcsézett; az uszâlylâbak har-
madik ize alôl 7—9 fogacskäval fegyverzett.
Cryptops hortensis, Leach.
b. A fejlemez tömötten és durvân szemcsézett ; az uszâlylâbak
3-dik ize alül 10—12 fogacskäval fegyverzett.
Cryptops punctatus, C. K.
E két fajon kivül Koch C. a Bânâtbôl a Cryptops
cultratus fajt is emliti. Ezt azonban még eddig nem tud-
tam megtalâlni, azért leirâsât sem adhatom.
1. Faj. Cryptops hortensis, L each.
Arachn. H. 40. Taf. 2.; Die Myriop. I. B. p. 79. Fig. 68. —
Cryptops pallens, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 174.; Die
Myriop. I. B. p. 50. Fig. 69. — Cryptops agilis, Meinert,
Naturh. Tidsskr. 5. Bd. p. 244. — Stuxberg, Oefvers.
Vetensk. Akad. Förh. 1871. p. 504. — Plateau, Bull. d.
1’Acad. de Belg. 2. Sér. Tom. 33. — Scolopendra germanica,
Cryptops hortensis, Leach, Trans. Linn. Soc. of London.
11. B. p. 384.; Edinb. Encycl. 7. B. p. 408.; Zool. Mise.
3. B. p. 42. Tab. 139. — Gervais, Hist. nat. dès Ins. Apt.
4. B. p. 291. — Newport, Cat. Brit. Mus. p. 59. — Plateau,
Bull. d. l’Acad. d. Belg. 2. sér. Tom. 33. — L atzel, Die
Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 154. — Cryptops
Savignyi, Leach, Zool. Mise. 3. fed. p. 42. — Gervais, Hist.
Nat. des Ins. Apt. 4. B. p. 292. — C. Koch, Die Myriop.
IL Bd. p. 35. Fig. 157. — Newport, Çatal. Brit. Mus.
p. 59. — Pt.atf.att, Bull. d. l’Acad. de Belg. 2. Sér. Tom. 33. —
Cryptops ochraceus, C. Koch, Deutschl. Crust., Myriop. u.
Arachn. H. 40. Taf. 18. ; Die Myriop. I. B. p. 21. Fig. 19.^ffl
Rosicky, Die Myriop. Böhmens. 1876. p.- 19. — Latzel,
Jahrb. d. nat. Landesmus. v. Kärnten, 1876. p. 96. —
Cryptops sylvaticus, 0. Koch, Deutschl. Crust., Myriop. u.
C. Koch, Deutschl. Crust., Myriop. u. Arachn. H. 9.
Taf. 2.
Corpore sat gracili, ochraceo vel paüide ferrugineo;
lamina cephalica leviter punctata; lamina basali omnino
obtecta; laminis dorsalibus praeter duas anteriores duas-
que ultimas sulcis 4—5, partim arcuatis et abbreviatie
exaratis; laminis ventralibus praeter duas ultimas cru-
ciatim sulcatis ; spiraculis anticis ovalibus, ceteris rotun-
datis; pleuris posticis poris numerosis minutis; articulo
primo secundoque pedum analium praesertim infra et
supra setis rigidis permultis vestitis. articulo secundo
infra dentieidis T—9, quarto infra dentieulis 3—6 seriatim
vel serratim armato.
Longit. corp. 15—25 mm.; latit. corp. 1*2—1*8 mm.
Habit.: Bärtfa, Berzäszka, Buzamezö, Csertés, Déva,
Fehértemplom, Fiume, Kolozsvär, Kosova, Martinsicza,
Märamaros, Mehädia, Mezöhavas, Orehovicza, Orsova,
Pele, Plavisevicza, Sikevicza, Sätoraljaujhely, Szamosujvär,
Sz.-Helena, Szöllöske, Szvinicza, Varannó, Vadé, Yelen-
cze, ZirCz.
A fenti adatok szerint hazänkban igen közönséges.
Mär Tömösvary Ö. is feljegyzi, mint hazänk faunäjänak
egyik alakjät. (Zool. Anz. 1880. p. 617.)
2. Faj. Cryptops punctatus, C. K.
Cryptops punctatus, C. Koch, Syst. d. Myriop. p. 173.;
Die Myriop. H . B. p. 98. Fig. 220. — L atzel, Die Myriop.
d. österr.-ung. Monarchie. I. B. p. 151.
Corpore sat robusto, subglabro, ochraceo vel ferrugineo ;
lamina cephalica sat dense grosseque punctata; lamina
\ basali partim obtecta; laminis dorsalibus punctatis, praeter
primam ultimamque sulcis 4—6, partim arcuatis
abbreviatisque exaratis; lamina dorsali prima antice
\mpressa; laminis ventralibus punctatis et praeter primam
duasque ultimas cruciatim sulcatis; spiraculis ovalibus;
pleuris posticis poris permultis imparibus posticeque spi-
nis non nullis instructis; articulo primo secundoque pedum
analium eubtuspraesertim infraque spinis multis brevibus
distincte armatis, articulo tertio subtus dentibus 10—12,
quarto vero 4—6 seriatim vel serratim instructo.
Longit. corp. 40 mm.; latit. corp. 3 mm.
Habit.: Budapest, Farkasd, Fiume, K.-Azar, Kolozsvär,
Marosväsärhely, Orsova, Szamosujvär, Szucsägh, Tolcsva.
Az elöbbeninél jóval ritkäbb, a mit elöforduläsa helyei-
nek aränylag csekély szäma is bizonylt. Hazänkböl
különben mär Tömösvary Ö. is feljegyzi. (Zool. Anz.
1880. p. 617.)