Corpore valde gracili, prasertim antice, fulvo velßavo,
capite, antennis tropkisque ferrugineis ; lamine cepkâUca
latiore quam longiore ; antennis perbrevibus; pedibus
maxillaribus flexis marginem frontalem non attingenti-
btts, coxis emarginatis, inermibus, lineis chitineis duabus
distinctis, integris; laminis dorsalibus praescutellisque
distincte granulosis, anticis praeterea subcarinatis ; laminis
ventralibus longioribus quam latioribus, anticis uni-,
ceteris trisulcatis ; pleuris posticis hirsutis, foveis duabus
semiobtectis porigeris ; spiracidis minimis, rotundis ; pedibus
analibus pedibus paris antecedentis brevioribus,
5-artiadatis, interdum etiam indistincte 6 articulatis, in
utroque sexu crassissimis ; pedum paribus in femina 69—
89-, in mare 67— 85.
Longit. corp. 26—50 mm. ; latit. corp. 0-8—1-2 mm.
Habit: Fiume, Kôrtvélyes, Szamosujvdr, Tersato.
Hazdnkböl mdr L atzel emh'ti, még pedig Nyugat-
Magyarorszflgböl. Hatdrozottan déli faj s igen valöszmu,
hogy hazdnkban éri el elterjedésének legészakibb hatdrait.
3. Nem. Chaetechelyne, Mein.
Ckætechelyne, Meinert, Naturh. Tidsskr; 7. Bd. p. 44.
Tab. Ht. Fig. 20—26. — L atzel, Die Myriop. d. österr.-ung.
Monarchie. I. Bd. p. 200. Tab. 9. Fig. 80—82.
Corpore subdepresso ; lamina cephalica parva, trophos
fere obtegenti; antennis ßliformibus ; labro evanescenti
pilis longissimis ornato ; stipite mandibularum lamina
unica pectinata instructo, setoso ; mala externa mandibularum
parva biarticvlata simplici ; interna magna, a
stipitibus coalitis simplicibus non discreta ; coxis pedum
maxiUarium coalitis, lineis chitineis duabus instructis
ungve inermi; lamina basali lata, transversali, lateribus
fere parallelis ; scutellis spiraculiferis praescuteUo mvlto
minoribus, scutellis praescutellisque mediis et internis
evanescentibus ; pleuris posticis sat parvis, peris ple-
rumque in fovea basale dispositis; poris ventralibus in
aream mediain coarctatis; poris analibus minimis vel
mdlis; pedibus analibus inermibus vel ungve perparo
armatis, 6 articulatis, in femina tenuibus, in mare crassissimis.
E nem inkdbb a mediterrdni alterület faundjdhoz tar-
tozik. L atzel nagy muvében két faj v a n emlftve az osz-
trâk tartomdnyokbél ; hazdnkban azonban még ez ideig
csak az egyik fajt talâltam meg.
Faj. Chaetechelyne vesuviama, Newp.
Geophilus vesuvianus, Newport, Trans. Linn. Soc. of
London. 19. Bd. p. 435. ; Catal. Brit. Mus. p. 87. — Gervais,
Hist. nat. d. Ins. Apt. IV. p. 319. — Ckætechelyne vesu-
viana, Meinert, Naturh. Tidsskr. 7. Bd. p. 46. — Latzel,
Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. I. Bd. p. 201. _
Geophilus Canestrini, FedrizZi, Atti d. Soc. Veneto-Trent.
Vol. V. p. 96.
Coipore sat rolusto, antice valde, postice parum atte-
nuato, p alii de flavo; dor so fuscescente linea intermedia
pallida notato, antice fulvescenti; lamina cephalica aeque
longa ac lata; pedibus maxillaribus flexis marginem
frontalem non attingentibus, coxis emarginatis, inermibus,
lineis chitineis duabus integris; laminis ventralibus praeter
ultimam bicarinatis areaque media, transversali, im-
pressa, porosa notatis; pleuris posticis siibglabris, in disco
poro singulo, magno porisque pluribus in fovea antica
dispositis instructis; poris analibus duobus parvis ; spiracidis
majusculis, rotundis; pedibus analibus pedibus
paris antecedentis brevioribus, in feinina tenuibus,. in
mari crassissimis; pedum paribus in femina 68—75-, in
mare 61—77.
Longit. oorp. 4-1—52 mm.; latit. corp. 2*5 mm.
Habit.: Budapest, Coronini, Deés, Kosova, Mdramaros,
O-Moldova, Peer, Tapolcsdny, Torna.
Az emlitett helyekröl több példdny dllott rendelke-
zésemre, a melyek a budapestiek és a mdramarosiak kive-
telével a m. nemzeti Muzeum dllattdrdnak gyüjteményé-
ben vannak elhelyezve. A kót kivótelesen emlitett
helyröl valók az erd. orsz. Muzeum-egylet dllattdrdnak
vannak birtokdban, a hova a Tömösväry gyujtései ütjdn
jutottak.
4. Nem. Scotophilus, Mein.
Scotophilus, Meinert, Naturh. Tidsskr. 7. Bd. p. 40. Tab.
HI. Fig. 7 11. — Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie.
I. Bd. p. 204. Taf. 9. Fig. 83. — Haase Er., Schlesiens
Diplop. 2. H. p. 25.
Corpore subdepresso, antice posticeque plus-minus atte-
nuato; lamina cephalica trophos obtegenti; antennis gra-
cilibus, subflliformibus; labro libero, tripartito, jparte
media dentata, partibus lateralibus subevanescentibus;
stipite mandibularum lamina singula pectinata instructo,
mala maxillarum externa parva, integra, simplici; interna
a stipitibus coalitis simplicibusque minime discreta;
coxis pedum maxiUarium coalitis lineis chitineis duabus,
ungve inermi; lamina basali lata, transversali, lateribus
fere parallelis; laminis dorsalibus bisulcatis; scutellis
spiraculiferis praescutelo multo minoribus; scuteUis prae-
scuteUisque mediis et intemis evanescentibus; pleuris
posticis majusculis, poris plerumque in fovea transversa
basali dispositis; poris ventralibus in our earn mediam
coarctatis; poris analibus nullis; pedibus analibus inermibus,
5-articulatis, in femina tenuibus, in mare crassissimis.
Afrikaban és Európdban egyardnt honos. Hazdnkból
még eddig csak két faja ismeretes, a melyeket a követ-
kezö jellemek alapjdn lehet felismemi.
a. A haslemezek közepén hosszudad, likacsos terecske
van* Scotophilus bicarinatus, Mein,
b. A haslemezek közepén kerekded, likacsos terecske
van'.................... . Scotophilus illyricus, Mein,
f. Scotophilus bicarinatus, Mein.
Scotophilus bicarinatus,. Meinert, Naturh. Tidsskr. 7. Bd.
p. 41. — Latzel, Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. I. Bd.
p. 207. — TömösvXry,-Z oo1. Anz. 1880. p. 617.
Coipore subgraóiliy uniice magis quam postice atte-
nuato, flavo, dorso interdum subfusco-fasciato; lamina
cephalica multo longiore quam latiore; pedibus maxillaribus
flexis marginém frontalém non attingentibus, coxis
latis, emarginatis, inermibus, lineis chitineis duabus integris
; laminis ventralibus bisulcatis areaque media, lon-
gitudinali, porosa notatis; pleuris posticis in disco unico
magno lamina ventrali semiobtecto, basi fovea transversali
pong era instructis; spiraculis majusculis, rotundis; pedibus
analibus pedibus pa/ris antecedentis parum brevioribus,
in femina tenuibus, in mari crassisimis; pedum
paribus in femina 73—81-, in mare 67—73.
Longit. corp. 31—50 mm.; latit. corp. 1*6—1*7 mm.
Habit.: Budapest, Farkasd, Ó-Moldova, Sikevicza,
Torna, Veszprém.
A két utolsó helyró'1 való pólddnyok az erd. orsz.
Muzeum-egylet dllattdrdban vannak, s ide a TömösvAry
gyujtései utdn jutottak.
2. Faj. Scotophilus illyricus, Mein.
Scotophilus illyricus, Meinert, Naturh. Tidsskr. 7. Bd.
p. 43. — L atzel, Die Myriopoden d. öst.-ung. Monarchie.
I. Bd. p. 205. — Haase Er., Schlesiens Chilop. 2. H . p. 26.
Corpore gracili, antice volde attenuato, flavo, capite
cum trophis paulo obscurioribus; lamina cephalica multo
latiore quam longiore; pedibus maxillaribus flexis marginem
frontalém fere attingentibus; laminis ventralibus
area media rotunda, porosa notatis; pleuris posticis basi
fovea singula transversali porigera plerumque obtecta instructis
; spiraculis magnis, rotundis; pedibus analibus
pedibus paris antecedentis longitudine aequalibus; pedum
paribus in femina 77-85-, in mare 71—77.
Longit. corp. 44—46 mm.; latit. corp. 2*2 mm.
Habit.: Bazids, Buccari, Budapest, Deés, Farkasd,
Fehértemplom, Füzes-Abony, Mocsoldd, Negotin, Orsova,
Pele, Plavisevicza, Simontomya, Sz. Helena, Szerèncs,
Szvinicza, Tokaj, Vadé.
Hazdnk faundjdban közönségesnek mondható, a mit
elöforduldsa helyeinek tekintólyes nóvsora is igazol.
5. Nem. Geophilus, Leagh.
Scolopendra (ex p.) L inné, F abrioius, De Geer, etc. _
Geophilus (ex p.) Leagh, Trans. Linn. Soc. of London.
Vol. 11. part. 2. p. 384. — Zool. Misc. Hl. p. 43. — Newport,
Trans. Linn. Soc. of London. 19. p. 276, 434.; Catal.
brit. Mus. p. 3, 86. — Geophilus C. Koch, System, d-
Myriop. p. 85, 186. — Berösoe og Meinert, Naturh. Tidsskr.
4. Bd. p. 86. — Meinert, Soc. cit. 7. Bd. p. 58. Tab. 4.
Fig. 2—16. — Saussure et H umbert, Mission soientif. an
I Mexico, p. 140. — Latzel, Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie.
I. Bd. p. 166. Taf. 7, 8. Fig. 63—70.— H aase Er.,
Schlesiens Chilop. 2. H. p. 9. — Strigamia Gray, Todd’s.
Cyclop of Anat. and Phys. vol. 3. — Wood, Trans. Am.
phil. Soc. Philad. 13. p. 181. — Necroplceophagus Newport,
Proceed. Zool. Soc. p. 180. 1842. — Artkronomalus Newport,
Trans. Linn. Soc. of London. 19. p. 276, 430.Eg
Pachymerium C. Koch, System, d. Myriop. p. 85, 187. —
Stenotsenia (exp.), C. Koch, Soc. cit. p. 85. 187. — Clino-
podes (exp.), C. Koch, Soc. cit. p. 184. — Poabius (exp.).
C. Koch, Soc. cit. p. 182.
Corpore depresso vel svbdepresso; lamina cephalica
trophos non obtegenti; antennis flliformibus vel subflliformibus
; labro libero, tripartito, in dentes vel lacinias
inciso; stipite mandibularum lamina unica pectinata instructo
; mala externa maxillarum biarticulata, articuto
primo processu palpiformi longo, articulo secundo setis
vel spinulis paucioribus armaio; mala interna a stipitibus
coalitis, ad latera etiam palpigeris, discreta; coxis
I coalitis pedum maxiUarium lineis chitineis duabus, mar-
qine antico inermi vel dentibus duobus parvis armato;
lamina basali lateribus antice convergentibus; laminis
dorsalibus bisulcatis; scutellis spiraculiferis praescuteUo
pluries minoribus; scuteUis praescutellisque mediis et internis
nullis; pleuris posticis majusculis, plus-minusve
porosis; poris ventralibus plus-minusve distinctis, plerumque
in fascia transversa postica positis; poris analibus
duobus vel inconspicuis; pedibus analibus 6-articu-
latis aut inermibus, out ungve armatis in femina graci-
libus, in mare parum crassioribus.
Igen nagy földrajzi elterjedéssel biró nem, melynek leg-
több faja Európdban, Afrikdban és Amerikdban él. A hazdnkból
ez ideig ismeretes fajokat a következö bólyegek
alapjdn lehet felismemi és megkülönböztetni.
A. Az utolsó haslemez széles.
a. Az alfelnyilds likacsai észrevehetetlenek.
1. Az utolsó haslemezen 9—10 kis likacska van.
Geophilus linearis, C. K.
2. Az utolsó haslemezen 5—7 kis likacska van.
Geophilus sodalis, Mein.
b. Az alfelnyilds likacsai jól ldthatók.
* Az allkapcsi ldbak csipöjének szegélyè fogazatlan.
1. Az utolsó haslemezen 7—9 kis likacska van; a
labparak szdma 65—71. Geophilus electricus, Mein.
2. Az utolsó haslemezen 8—9 kis likacska v a n ; a
labparak szama 55—69 Geophilus arenarius Mein.
3. Az utolsó haslemezen 6—11 kis likacska van;
a labparak szama 49—55.
Geophilus longicornis, Tikach.
4. Az utolsó haslemezen 4—8 kis likacska van; alab-
pdrak szdma 45—53. Geophilus proximus, C. K.
5. Az utolsó haslemezen 4—5 Ms likacska van; a
labpdrak szdma 41—43.
Geophilus pygmaeus, Latz.
** Az dllkapesi ldbak csipöjének szegélyén két erös
fogacska van; az utolsó haslemezen sok Ms lika^ak».
van; a ldbpdrak szdma 61—75.
Geophilus flavidus, C. K.