Corpore depresso valdeque polydesmoideo; segmentis in
lateribus carinatis, cannis maximis, magnis vel parum
productie, horizontalibus vel leinter ehvatis, interdum
parum deflexis, magno intervaUo sejunctis serramque
formantibus; scutis cum tuberculis setigeris 6 armatis
suhoque mediano, longitudinali exaratis; oculis distin-
ctis; antennis pedibusque longis; pedum paribus infe-
mina 50, in mare 48.
Aränylag korlätolt földrajzi elterjedése van, a meny-
nyiben még ez ideig csak Euröpäböl és Azsi&ból ismere-
tes. Hazänkböl ez ideig csak härom faja ismeretes;
ezeket egymastól a következö bélyegek alapjän lebet
megkülönböztetni:
a. Az oldalpärkänyok meglehetös csenevészek, hätsö csü-
csuk tompltott, ferdén liatra nyomott, a hatoldal gyen-
gén ivelt.
1. A test nyul&nk, foldes-barna; az oldalparkänyokon
kiemelkedéssel. Atract. bohemicum, Ros.
2. A test meglehetös vaskos, bamässärga, hä vom sötét-
barna, vagy fekete liossz-sävval.
Atract. athesinum, F edr.
b. Az oldalpärkänyok nagyok, elällok, hegyes hätsö csücs-
csal; a liätoldal lapltott, egyszinü barna.
Atract. carpathicum, Latz.
1. Faj. Atractosoma bohemicum, R osicky.
Craspedosoma bohemicum, Bosicky, Arch. d. naturw. Län-
desdurchf. v. Böhmen. HI. 4. Abtli. p. 36. Fig. 18. - 9
Atractosoma bohemicmn, Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung.
Monarchie.il. p. 186. Taf. 8. Fig. 101. — B aase Er., Schlesiens
Diplop. 1. H. — Craspedosoma terreum, Earlinski, Spra-
wozd. Komisyi fizyogr. 17. p. 235.
Corpore gracili, depresso, attenuato, griseo-brunneo vel
flavo-brunneo, in lateribus pallidiore; antennis latitudine
corporis plusquam duplo longioribus, tenuissimis ; oculis
nigris, triangularibus e seriebus longitudinalibus 7 ocello-
rum utrinque 24—28 compositis; scutis dorsalibus bitu-
berculatis, in lateribus parum carinatim productis, carinis
marginatis, in angulis anticis valde rotundatis unisetosis;
pari tertio setarum medium versus dorsi posito, setis
longis, albis; pedibus pallidis, longis, tenuibus.
Longit. corp. 10— 13 mm.; latit. corp. 0*9— 1 mm.
Habit.: Vlegyäsza.
Hazänkböl, még pedig Felsd-Magyarorszägból L atzel
is emlfti. Különben ritka faj, mely a magasabb hegyvidó-
keken tartózkodik.
2. Faj. Atractosoma athesinum, F edr.
Megalosoma athesinum, F edrizzi, Atti d. soc. venet. trent. V.
p. 381. — Atractosoma athesinum, Latzel, Die Myriop. d.
österr.-ung. Monarchie. II. p. 183. Taf. 8. Fig. 99—100. —
Haase Er. Schlesiens Diplop. 1. H. Craspedosoma Raw-
linsii, Fanzago, Atti d. soc. venet. trent. HL fase. 2. p. 256.;
AnnUario d. soc. dei Natural, in Modena. 10. p. 69. —
Craspedosoma marmoratum, Bosicky, Arch. d. naturw. Lan- :
desdurchf. v. Böhmen. HE. 4. Abth. p. 35. — Latzel-Cavanna,
Bull. d. Soc. entom. ital. p. 366.
Corpore sat gracili, depresso, antice posticeque parum
attenuato, pallido vel subflavo, vitta dorsali vittisque
duabus lateralibus nigro-fuscis ornato; antennis fusce-
scentibus, latitudine corporis longioribus, tenuibus ;■ oculis
triangularibus vel semicircidaribus e seriebus 7 longitudinalibus
oceüorum utrinque 26—29 compositis; scutis dorsalibus
in lateribus carinatim productis, carinis cras-
sius&ulis, marginatis, a/ngidis anticis rotundatis, posticis
abbreviatis vel subobtusis, setigeris; pari seewndo setarum
antice in angulo rotundato, pari tertio hand procul a
medio dorsi. posito.
Longit. corp. 14—16 mm.; latit. corp. 1*4—1*5 mm.
Habit.: Vlegyäsza.
Magyar- és Horvätorszägböl mär L atzel is emlfti,
még pedig Nyugat- és Dél-Magyarorszégból, Ugy lätszik,
kogy nyugat-nyugat-déli alak.
3. Faj. Atractosoma carpathicum, L atz.
Craspedosoma (Megalosoma) carpathicum, Latzel, Ver-
handl. d. zool.-bot. Gesellsch. in Wien. 22. p. 281. —
Karlinski, Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17. pag. 90. 235. —
Atractosoma carpathicum, Latzel, Die Myriop. d. österr.-
ung. Monarchie. II. p. 180. Taf. 8. Fig. 97. 98.
Corpore robusto, valde depresso, èximie polydesmoideo,
antice posticeque attenuato, nitido, fusco vel brunneo;
antennis latitudine corporis multo longioi’ibus, pertenui-
bus; oculis triangularibus vel subtrapezoidalibus e seriebus
7 longitudinalibus oceüorum utrinque 28—28 compositis
; scutis dorsalibus 6 granulatis, exceptis 4 Ultimis
in lateribus valde carinatim productis, carinis sat latis,
subacutis, parum ehvatis, angulis anticis valde arenatim
rotundatis,posticis aduncis, subobtusis; pedibus longis
tenuibusque.
Longit. corp. 15—20 mm.; latit. corp. 2—2*2 m m ,.
Habit.: Tätra.
L atzel a rendelkezésére ällott póldényokat legnagyobb
részben maga is Felsö-Magyarorszägböl s föleg a Täträböl
kapta. A rendelkezésemre ällö p01dänyok szintén a Täträböl
valók. Ez idö szerint tehät e fajt hazänk északi ró-
szére s föleg a Täträra nézve tekinthetjük jellemzönek.
Csaläd. Polydesmidae, L each.
Polydesmidse (exp.) Leach, Trans. Linn. Soc. of London.
11. p. 381.l i l ' Meinert, Naturh. Tidsskr. 3. R. V. p. 23.—:
P orath, Oefvers. Vetensk. Akad. Förh. 1872. p. 9. — Latzel,
Die Myriop. d. öst.-ung. Monarchie. II. p. 124. Taf. 5.
Fig. 51—54. Taf. 6. Fig. 67. — Haase R., Schlesiens Dipl.
1. H. — Monozonia (exp.) Brandt, Bull. d. 1. Soc. d. Natural.
de Moscou. VI. p. 205.; Recueil p. 36. (1841). — Poly-
desmiden C. K och, Syst. d. Myriop. p. 52. 128. — Poly-
desmides (exp.) Gervais, Hist. nat. d. Ins. Apt. 4. p. 89.
Saussure et H umbert, Miss, scient, au Mexico. Zool. VI.
pag. 18.
Corpore plus-minusve elongato, aut depresso dorsoque
sat plano, aut convexo, in spiram convolubili ; antennis
basin sat remotis, fllAformibus vel subclavatis; oculis
nullis ; labro tridentato ; mandibulis 6-pectinatis, stipiti-
Ims areolatis, cardinibus nullis ; stipitibus gnathochilas ii
sejunctis, cardinibus parvis; mento integro, permagno,
subtri angular i promento nullo ; laminis lingvalibus dis-
cretis, postice apice menti sejunctis, lobis edentatis vel
nullis ; segmentis interdum 21, phrumqùe vero 20; scutis
dorsalibus in lateribus aut valde productis vel lobatis,
aut magnis aut parvis, horizontalibus vel subehvatis,
interdum deßexis, serratim interruptis vel plus-minusve
continuatis ; foraminibus repugnatoriis in series duas
laterales phrumque interruptas positis, obtectis ; laminis
pedigeris segmentorum 2—8 anteriorum liberis, ceteris
inter se et cum scutis dorsalibus connatis ; pedum paribus
in femina 29—31, in mari 28—30 ; segmentis primo
duobusque ultimis apodis, 2, 3 et 14 pedum pari unico,
ceteris pedum paribus binis instructis ; pene nullo ; pedibus
copulatoriis evidentibus, ex pedum pare anteriore
segmenti septimi formatis.
Az egész földön el van terjedve s legtekintélyesebb és
legdfszesebb alakjai a forrööv alöl ismeretesek.
A szervezeti viszonyok alapjän ez idöszerint e csalädot
két alcsalädra osztjäk : 1. Sphaerodesmia, Sauss. et H umb.
2. Polydesmia Sauss. et H umb., hazänkban azonban csak
az utôbbinak vannak képviselôi.
Aies. Polydesmia, Sauss. e t H umb.
Polydesmia, Saussure et H umbert, Miss, scientif. au Mexico.
Zool. VI. p. 25. — L atzel, Die Myriop. H. p. 127.
Corpore elongato, depresso, rarius convexo, postice por-
recto ; hbis lateralibus saepissime horizontalibus, interdum
plus-minusve deflexis, rarissime ehvatis, magnitu-
dine inaequalibus.
Több nem tartozik emez alcsalädba, de azok kôzül
hazänkban csak a Strongylosoma, Paradesmus, Polydes-
mus és Brachydesmus nemeknek vannak képviselôk.
E nemoket egyinâstôl a következö bélyegek alapjän lehet
megkülönböztetni.
a. A test pânczélja sîma, fénylô.
1. A test julusszerü, igen vékony, vonalszerü, csenevész
karélyokkal; a végsô gyürû hengeres, gyengén alâ-
hajlott. „ Strongylosoma, Br.
2. A test arânylag rövid, vékony, gyengén Ivelt ; a karélyok
meglehetös élesek, a végsô gyürü csücsa elmet-
szett és kissé bemetszett. Paradesmus, Sauss.
b. A test pânczélja érdes, szömörcsös, alig fénylô.
1. Az érett ivanx âllat teste âllandôan 19 gyürübôl éll 28
vagy 29 lâbpârral. Brachydesmus, H ell.
2i Az érett ivarü âllat teste âllandôan 20 gyürübôl âll
30—31 lâbpârral Polydesmus, Latr.
1. Nem. Strongylosoma, Br.
Strongylosoma Brandt, BuU. d. 1. Soc. Natur, d. Moscou.
VI. p. 205. — Rosicky, Arch. d. Lan desdurchf. v. Böhmen.
III. 4. Abth. p. 38.— L atzel, Die Myriop. d. österr.-uhg.
Monarchie. II. p. 165. Taf. 71. etc. — Haase Er. Schlesiens
Diplop. 1. H. — Polydesmus iuloides, Gervais, Ann. d. sei.
nat. 2. ser. VH. p. 45. — Stosatea Gray aud J ones, Cyclop,
of Anat. and Phys. HE. p. 546. — Tropisoma, C. Koch.
Deutschl. Crust. Myr. Arach. H. 40. Taf. 13.; Syst. d.
Myriop. p. 57., 129. — Tömösvary Ö. Term. rajz. füz. 1879.
HI. p. 153.
Corpore iuliformi, antennis articulo secumdo tertioque
maximis ; segmentis 20, laevigatis, non tvberculatis,
transverse subtilissimeque unisulcatis, lobis minimis,
linearibus minime vel parum prominentibus ; foraminibus
repugnatoriis disti/nctis, in lobis segmentorum 6, 7,
9, 10,12,13, 15 ad 19 positis ; segmento anali acumi-
nato, apice obtuso; pedum paribus in femina 31 in
mari 30.
Az egész földön elterjedt nem és igen sok faja ismeretes,
hazänkban azonban csak egy fordül elo.
Faj. Strongylosoma pallipes, Oliv.
Julus pallipes, Olivier, Encyclop. method. Insect. 7. p. 414.
Julus stigmatosus, E ichwald, Zool. special. II. p. 124. —
Strongylosoma iuloides Brandt, Bull. d. 1. Soc. d. NaturaL
d. Moscou. VI. p. 205. — Polydesmus pallipes, Gervais, Magas,
d. zool. cl. VIII. Nr. 133. — Tropisoma pallipes, C. Koch.
Deutschl. Crust. Myr. Arachn. H. 40. Taf. 13. ; Die Myriop. I.
p. 98. Fig. 87. — Tropisoma corrugatum,C. Koch, Syst. d.
Myriop. p. 129. ; Die Myriop. I. p. 100. Fig. 89. — Tropisoma
ferrugineum C. Koch, Syst. d. Myr. p. 130.; Die Myriop.
I. p. 99. Fig. 88. — Strongylosoma, pallipes Gervais, Hist,
nat. d. Ins. Apt. d. Wiss. p. 536. (1864.) — Rosicky, Arch,
d. naturw. Landesd. v. Böhmen. HI. 4. Abth. p. 39. —
Karlinski, Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17. p. 90. 236. —
Latzel, Die Myriop. d. österr.-ung. Monarchie. H. p. 168.
Taf. 6. Fig. 71. — H aase Er. Schlesiens Diplop. 1. H. —
Strongylosoma corrugatum, F edrizzi, Annuario d. Soc. dei
Natural, in Modena. 11 p. 105.
Corpore sat robusto submoniliformi, laevigato nitido-
que, fusco-nigro aut piceo ; superne bi in lateribus uni-
maculato, maculis flavis vel fulvis, aut ochraceo-brunneo
vel ferrugineo, dorso laterïbusque vitta vel linea obscu-
riore signato; antennis subclavatis, latitudine corporis
multo longioribus; segmentis supra non tuberculatis,
omnino fere glabratis, sulco transverso haud profwndo
exaratis, ventrem versus substriatis carinis obtusis, ma-
joribus minoribusque et setis transverse biseriatis vesti-
tis ; segmento primo magno, valde convexo, seriebus
tribus transversalibus setularum instructo, setvlis subtili-
bus, brevissimis, erectis, pedibus longis, C7’assiusculis,
pallidis vel ochraceo-bruneis; pedibus copulatoriis suc-
cineis biuncinatis, unco interno minore ramiformi.
Longit. corp. 16—21. mm. ; latit, corp. 2—2*5 mm.
\