kevésbbé. Minden testgyürünek megvan a maga Izszlve,
azzal a különbséggel, hpgy a Diplopoddk-'iidl a gyürük
összeolvaddsa következtóben az Izszlvek is összeolvadtak
és kettö, alkot egy Izszlvet. Mindenik Izszlvnek két olda-
ldn egy-egy nyi'Ms — viszeres nyllds — van, melyeken
egy-egy billentyüt lehet talalni.
Szövettani tekintetben a hdtedény két rétegböl dll, egy
külsöböl, mely a savóshdrtydt képviseli' s egy belsö-
böl. A belsd réteg ismét két rétegre oszlik, még pedig
külsd hardntirdnyu, és belsd hosszirdnyü izqmrostok-
ból dlló rétegre. Ezenkivül ügynevezett szdrnyizmok is
vannak kifejlddve, melyek két izomkötegre dgaznak,
nevezetesen mellsö sokkal szélesebb, és hdtsó sokkal
keskenyebb kötegre. A Chilopoddk-ndl ezenkivül a hdt-
edényt még szerkezet nélküli burok — a pericardium.—
is köriüveszi.
A hdtedény mellsö része aortdban folytatódik, a
melynek oldaldgai a garatot veszik körül.
A hdtedény a vért hdtulról mellfelé löki, mely atestben
bdr hatdrozott pdlydkon, de nem véredényekben, hanem
csak véröblökben s a belszervek között levö üregekben
kering, halad tova.
A lélekzökészülék.
A Myriopoddk lólekzökószülékón dllandóan ugyan-
azokat a részeket különböztethetjük meg, mint a Tra-
cheatdk többi oszfcdlyaindl, d.e a melyek közül némelyek
hidnyozhatnak, avagy módosülhatnak, mindazondltal az
Insectdk hasonnemü szerveire mindig visszavezethetdk;
különben az Athropoddknak alig van még olyan osztdlya,
a melynél a lélekzöszerv oly különbözd alakban vdltoznék,
mint az dllandóan a körlégböl lélekzö Myriopoddkndl.
A Diplopoddk-nél a lélekzökészülék külsö nyiMsai, a
stigmdk, mindig a haslemezek oldalszegélyén, kissé a Mbak
izesülési helye elött, oldalt nyilnak ; nem egyebek ezek,
mint az itt bemélyedt chitin takarónak kisnyildsai, a melyek
ferdén méll- és befelé vezetnek. Minden baslèmezen
egy pér s Igy minden kettös szelvényen két pér stigma
van, mely szabdly alól csupdn azok a szelvények a ki-
yótelek, a melyek egy Idbpdrt viselnek.
A stigmdk sajdtsdgos zaeskókba, a trachia-zacskókba
vezetnek, a melyeknek szdma minden normalis szelvényen
egyenlo a stigmdk szdmdval. Alakjuk igen különbözö,
gyakran palaczk alaküak, alapjuktól kezdve fokozatosan
szélesednek, csücsuk karimaszerüen lapitott és két ol-
dalon egy-egy szarvszerü nyülvdnyban végzödhek. E
trachea-zacskók tulajdonképen nem egyebek, mint igen
bonyolodottan módosült tracheatörzsek, tényleg a tra-
chedk eredö pontjai.
Az egyes trachea zacskókon kétféle trachedt taldlunk:
nagyobb, vildgosan ldtható gyuruszerkezettel biró kisebb
szdmü,_ és kisebb, ldtszólag egynemü pamatot alkotó
nagyobbszdmü trachedt.. Az elsök lefutdsukban folytöno-
san' vékonyödnak, az titóbbiak egyenlo ' dtmóröjüek ma-
radnak ; mindkét trachea-alak majdnem kivétël nélkül
egyszerii marad s egÿmàssal nem közlekedik. Egyedül a
Glomeriddk-n&l oszölhak kettó s dgaznak el a trachea-
zacskók.
A levegönek megüjitdsakor s illetöleg a lélekzés alkal-
mdval a ldbpdrakat mozgató izmok összehüzóddsa is mü-
ködik ; a trachea-zacskó végére egy-egy izom is tapad,
a mely lélekzéskor a trachea-zacskó szükitését éstdgitdsdt
végzi.
A Fauropoddk lélekzö készülékét kicsinységük in ia tt
m ég eddig n em isme ijük. L ubbock feltevése sz e rin t való-
8zinülég az egész te stfö lü le t lélekzésre szolgdl.
H aase E. felfogdsa s z e rin t a zsirte st az, à mely a
Pauropoddk lélekzöszervét helye tte siti.
A Symphyldk-n61 mdr fejlödött lélekzÖkészüléket ta-
ldlunk. A két stigma a fej hasóldaldn a csdpok alapja
alatt fekszik. Ezekböl a fej hdtsó vége felé futó kót, egynemü
erös tracheatörzs indul ki, itt kót ' dgra oszlik,
a melyek meghajolva, mell felé irdhyulnak s azutdn igen
fin om végsö dgaikkal ismét hdtrafeló fórdulva, a harma-
dik gyürüig. haladnak.
A Chilopoddk lólekzöszerve jobban hasonlit a többi
Tracheatdkéhoz ; az egyes csalddokndl azonban kisebb-
nagyobb eltérés van.
A Geophüiddk különbözö nemeinól az elsö és utolsó
gyürü kivételével a trachea-rehdszernek mindenik gyürün
van stigmdja ; a stigmdk szdma tehdt két pdrral kevesëbb
a ldbakéhdl. A stigmdk a test oldaldn, kis chitines
lemezen (scutellum spiraculiferum) helyezkëdnek el.
Alakjuk többnyire ëllypticus, tojdsdad, vagy nóha kerek.
Az elsö stigmapdr az utdna . következönél mindig
nagyobb. — A stigmdk a fÖ trachea-törzsbe vezetnëk,
a mely pikkelyszeru sculpturdjü. A fötrachea-törzs kö-
zépsö részén vakon végzödö nyujtvdny van, melyhez a
stigma zdróizma tapad.
A fö trachea-törzs rövid lefutds utdn 4—5 kisebb:
nagyohb dgi-a oszlik, melyek közül kéttö erösen vastag s
egyik mell, a mdsik hdtrafelé irdnyül. Ez utóbbi à test
mellék-gyürüinek mellsö szególye tdjdn, az elÖtte és
utdna, valamint a vele szemben lóvö stigmdk hasonnemü
trachedival egyesülve, trachea-hdlózatot alkot. Az
elsö és utolsó stigma fÖ-trachea-törzseinek dgai azonban
nem alkotnak hdlózatot, hanem az elsö a fejet, a md-
sodik a test hdtsó részét ldtja el trachedkkal.
A Scolopend/riddk-ndl a stigmdk szintón az oldalleme-
zeken helyezkednek el, szdmuk jóval csekólyebb a Idb-
pdrokénél, minthogy csupdn a 3, 5, 8, 10, 12, 14, 16, 18.
és 20-ik gyürün van egy-egy pdr. Alakjuk rondesen tojdsdad;
a test hossztengelyóre kissé ferdén dllanak. —
A stigma-nyildsokban hdrom lemez van, a melyek yaló-
szlnüleg a zdrókészüléket alkotjdk.
A -stagmAk nyilâsa az igen rôvid fS VrMhm-Wrzée I
vezet, melybôl 9—H MBebb-nagyobb trachea âgazih ki.
E tracheàk a Scobpendrdk-utl itt-ott duzzadtak s egyik
stigmdtôl a miteikig bonyolôdott hosszanti hdlàzatot
alkotnak. A hasdùcz-litnczolat alatt haladô haaoldali
torzBük szâmoaabb müsodlagos hosBzanti hfUôzat mellett
még egy hartotùl dthidalé tôrzset is alkotna ; de a Mt-
edény fôlôtt trachea:hé,lôzat nines. Ettôl a typuBtôl a
Oryptops-iêlèk traohea^tôrzsei csak annyiban témek el,
hogy a hâtedény felett hélézatot alkotnak.
A IMwUiddk lélekzôkészüléke nagyon hasonlit az
Arthropodékéhoz, csak 6 stigmàjnk van, még pedig a
3 5 8 10 12 és 14-ik gyurü oldallemezének hétsô ré-
szén, kozvetetlen a Mtptaczél alatt. A stigmâk kozfll az
elsô és a harmadik a tôbbinél nagyobh s ezek, valamint
a tobbiek is az igen légy oldallemezekbôl kiàllanak, ellyp-
tieusok, kôzepükôn tüskeszerüen kihegyesedô peritremâ-
val. A stigmdk a fo trachea-tôrzsbe vezetnek, a melybol
tôhh trachea indûl ki, a melyek tôhhszôrôsen elégazva a
szivet, az idegrendszert, a végtagokat és az âllat fokoza-
tos nôvekedésével pârhnzamhan a bélcsatomdt és az ivar-
szerveket hdlézzdk be. (XII. Tdh., 18. dbr.), ^
A Scwtigeriddk lélekzôkészüléke inkàhb a Pékok tüdo-
zacskéira emlékeztet. A stigmdk pdratlandl a test hâti
kôzépvonaldhan helyezkednek el, még pedig a hât-
lemezek hdtsé szegélyén a test hôssztengelyének kôzép-
vonaldval pdrhuzamosan. Szdmuk hét, mivel a két utolsô
gydrün stigmd, hinos. A stigmdk kôzôs légtartéba nyilnak
; ettdl johbra és haïra egy-egy tbjdsdadalakû, flnom,
rôvidebb és hosszabb csovekbdl dllé szerv van, a mely
mellfelé Mhegyesedik, hdtrafelé pedig lassan kikerè-
kedik.
Ezek azok a szervek, a melyek a Pékok tüddzacs-
kéival homologok s a melyeknek finom csôvecskéi egy-
mdson és egynuls mellett tômôtten fekszenek ; hdtsé vé-
gük vakon végzSdik. Az egyes csôvek egyenesok, finom
chitines rétegbSI dllanak szdmtalan magocskdval. A csô-
vecskék falazatdn dt diffunddlé levegSt a zsirtest juttatja
a testbe, s szdllltja tovdbb.
A szaporitôszervek.
1. A n o i ivMTszerv. A Myriopoddk nÔi ivarszerve
jôllehet ugyanazon typusû mindenik rendnél, részleteiben
mégis tôbb-kevesebb eltérést taldlhatunk rajta.
A Diplopoddlc noi ivarszerve a bélcsatoma és a has-
dücz-ldnczolat kôzôtt fekvô, tômlô'alakü petefészekbôl
dll s a testfél hosszdndl valamivel hosszabb. Eredetileg két
tômldalakû mirigy volt ez, a mely két mirigy csak mdsod-
lagosan olvad ôssze, a mire az a kôrülmény is vall, hogy a
Glomeriddk-ndl két egyszerü tômloalakü petefészek van,
nemkülônben az is, hogy a pdratlan petefészek is villa-
alakûlag dgazik el a petevezetéke.
Az ivarnyllds mindig a mdsodik és harmadik gyürü
kôzôtt, vagy esupdn a harmadik gyürün van, még pedig
A Myriopoddk kivétel nélkül valamennyien ivaros
uton szaporodnak ; vdltivaruak s a két ivaregyén kô-
zôtt semmi alaki eltérés sines. Az ivarszervek hosszu és
vékony tômlôk, melyek gyakran hurkoltak és vagy
pdrosak, vagy pdratlanok. A himnek kettôs ondévezetéke
és a nôsténynek gyakran kettôs petevezetéke jdrulékos mi-
rigyekkel bir. Az ondô befogaddsdra a nôstényeknél néha
ondétartô — receptaculum seminis — van, mely esetben
az ivarnyllds az utolsô elôtti szelvényen nyilik, mig ellen
esetben a mdsodik, vagy harmadik szelvényen.
pdrosdval ; rôvid, kitolhatô, kétlebenyü hüvelybe
vezet. A hüvelyrôl mindkét oldalon egy-egy bursa copu-
latrix ered; ezen klvül még egy-egy jdrulékos mirigy
is nyilik bele, a mely valôszlnüleg a petét kôrûlfogô fo-
lyadékot vdlasztja el. A peték tôbbnyire kerekdedek, rit-
kdn hosszûkdsak.
A Pauropoddk nô'i ivarszerve a mdsodik ldbpdr fô-
vén, e kôzôtt és a harmadik ldbpdr kôzôtt van a nyildsa,
szerkezet tekintetében a Diplopodak- éra emlékeztet.
A Symphyldk noi ivarszervét pontosan még eddig nem
ismerjük, d e , mivel az ivarnyllds a végbélnyllds elôtt
fekszik, igen valôszlnü, hogy fëkvése és szerkezete a Chi-
lopodaké-hoz hasonlit.
A Chilopoddk noi ivarszerve tôbbé-kevésbbé szük,
vagy kiszélesedett csôvet, zacskôt, vagy tômlôt alkotô pete-
fészék, a mely vagy oly hosszii, mint a testnek félhossza,
vagy pedig oly hosszu mint maga a test. E petefészek
szükebb, egyszerü petevëzetékbe csap dt, mely végén
gyorsan elszükülve, ismét kitdgult hôlyaggal függ egybe.
Akitdgult hôlyagot T beviranus uterusnak nevezte, a mely
aztdn meglehetôs hosszu hüvelybe jüt. A hol a kitdgult
uterus a hüvelybe szdjadzik, ott van a két nyéllel blrô
ondôtartô — receptaculum seminis — nyildsa. Az ondô-
tartô vagy hôlyagalakü, vagy megnyult tômlôalaku. Az
ivarnyllds kivétel nélkül mindig a test hdtsô végén van,
még pedig külôn gyürün, a mely kozvetetlen az uszdly-
lâbakat viselô gyürühôz csatlakozik, és majd hosszabb,
majd rôvidebb és hosszabb, vagy rôvidebb kapcsolô-
ldbpdrral fegyverzett.
A noi ivarszerv jdrulékos mirigyei a mdr ismertetett
fonômirigyek, a melyek azonban csak a Geophiliddk-nél
vannak meg.
A peték tôbbnyire hosszûkdsak, fehérek mint a tej, s az
érettek egy sejtrétegtÔl, valôszlnüleg epithelsejt-rétegtol
vannak kôrülvéve.
2. A 7dm iv a r s z e r v . A him ivarszerveket még ez
idô szerint csupdn a Diplopodak-ndl és Chilopoddk-ndl
ismerjük ; ezeknél azonban eltéro szerkezetüek.
A Diplopoddk him ivarszerve ugyanott fekszik, hol a
nôi ivarszerv s a test félhosszdndl valamivel hosszabb.