Sprawozd. Komisyi fizyogr. 17. p. 234. — H aase Er.
Schlesiens Diplop. 2. H. p. 31.
Corpore sat gracili, subglabro, nitido picto-nigro, linea
dorsali ferruginea vel ochracea orïiato; antennis fuscis,
latitudine corporis longioribus; ocellis rotundo-trapezoi-
dalibus e sei'iebus transversis 5-—7 ocellorum utrinque
35—44 compositis; vertice profunde sulcato foveis setige-
ris duabus in striamproductis praedito; segmentis43—48,
pi'imo in lateribus striato, sequentibus dense striatis in
parte anteriore subrimosis, in margine postico parum
ciliatis ultimo subruguloso in spinam longam, rectam
acutamque producto, valrulis analibus planatis, pedum
panbus 74—87, pedibus fiiscis, breviusculis; pedibus
primi paris maris uncinatis, ceteris in articulis tribus
penuUimis pulvillo plicato instructis.
Longit. Corp. 20—36. mm. latit. corp. 18—3*3 mm,
Habit: Bród, Budapest, Buzamezo, Buzias, Coronini,
Déva, Dupläj, Hadhäz, Hajos, Kistijszälläs, Kecskemet,
Kolozsvär, Körtvélyes, Mehädia, Nagycsur, Ó-Moldova,
Peer, Plavisevicza, Podsused, Bäkospalota, Semesnye, Sza-
mosujvär, Sz.-Helena, Sz.-Märton, Szitógy-Somlyó, Szo-
motor, Tasnäd, Vadé, Varannó, Zilah.
Hazank faunäjäban a legközönségesebb Julus-i&j, mely
mär régen ismeretes. Legeló'ször oill Y. emlfti Erdélyböl,
azutän P aszlavszky jegyzi fei az Alföldröl. L atzel is
mint közönségest jegyzi fel dél-, észak- és nyugati Magyar-
orszägböl, valamint Horvätorszägböl.
18. Faj. Julus Frivaldszkyi, n. sp.
Corpore sat robusto, gldbro, cmtice attenuate, postice
parum dilatato, in segmentis vltimis vero evidenter atte-
nuato, cinereo, inmarginibus posticis segmentorum flavo-
dngulato, dngulo angusto-; capite nigrescenti; vertice
tenuissime sulcato, foveis setigeris duabus perparvis;
antennis nigris, latitudine corporis brevioribus; oculis
subtriangularibus e seriebus 6 transversis ocellorum utrinque
42—44 compositis ; segmentis 50—51, primo in
lateribus striato, striis 6—8, ceteris dense leniterque
striatis, glabris, ultimo subglabro in spinam breviusculam,
parum planatam, acutam, rectam producto, valvulis analibus
parum crinitis non marginatis; pedum paribus
88—91, pedibus fulvis, longiusculis. Mas ignotus.
Longit. corp. 45—50 mm,; latit. corp. 3'5—4 mm.
Patria: Hungaria meridionali.
Némileg a Julus imilineatus-m emlékeztet, a melytöl
azonban gyüruinekés läbpäijainak nagyobb szäma, testé-
nek alapszfne, särgaszfnü szelvényszególyei és farknyul-
vänyänak szerkezete miatt könnyen meg lehet különböz-
tetni.
19. Faj . Julus austriacus, L atz.
1. Tab. 1—3, 6, 9. äbra.
Julus fasciatus, 0. Koch, Deutschi. Crust. Myr. Arachn. H.
22. Taf. 8.; DieMyriop. n . p. 72. Fig. 195— 1 9 6 .||I latzel,
Jahrb. d. nat. Landesmus. v. Kärnten. 12., p.. 1.00. 9
Karlinski, Spraw. Komisyi fiziogr. 11. p. '89. 234w — Er'.
H aase, Schlesiens Diplop. 2. H. p. 29. — Julus austriacus,
Latzel, Die Myriop. d. österr. und Monarchie. H. p. 296. Taf.
13. Fig. 157—59.
Coipore crassiusculo, subglabro, parum splendido, colore
testaceo vel ochraceo vittis tribus dorsalibus fuscis, aut
fusco, vittis duabus dorsalibus ßavidis, aùtfusco, dorso
rufescenti, aut omnino nigrescenti ; antennis latitudine
coiporis brevioribus ; oculis rotundo-quadrangularibus e
seriebus transversis 6 ocellorum utrinque 40—50 compositis
; vertice profunde sulcato, foveis duabus setigeris in
striam productis praedito ; segmentis 48—55, primo in
lateribus striato, ceteris densissime sat profundeque striatis
in parte anteriore subrimosis, in margine postico
sparsim leniterque ciliatis, ultimo in spinam longam,
validam, acutam, panim sursum inflexam vel subrectam
producto, valvulis analibus setosis, vix marginatis; pedum
paribus 84—101, pedibus pallidis vel bnmneis, latitudine
corporis brevioribus ; pedibus primi paris maris uncinatis,
u/ncoparvulo; ceteris in articulis tribus penultimis pidviUo
instructis, pulvillo articuli sexti dentiformi.
Longit. corp. 26—45 mm. ; latit. 00133. 2*5—4 mm.
Habit. : Balla, Bärtfa, Brassé, Buzamezo, Coronini,
Czéke, Déva, Fiume, Kabolapolyäna, Kazän, Kolozsvär,
Kosovo, Körtvélyes, Marosväsärhely, Nagy-Kanizsa, Nagy-
Mihàly, Ó-Moldova, Olykabéla, Orsova, Peér, Pele, Pito-
macsa, Sätoraljaujhely, Szamosujvâr, Szâdellô, Sz.-Istvän,
Székelyudvarhely, Szinyérvâralja, Szomotor, Szucsâgh,
Szvinicza, Tokaj, Vlegyâsza, Zilahi meszes, Zlaticza.
Hujus speciei existant va/rietates sequentes:
1. Jul. austriacus v. nigrescens, L atz, Colore omnino
fusco, vittis duabus dorsalibus flavidis.
Habit.: Feketehegy, Kolozsvâr, Körtvélyes, Märamaros,
Medgyes, Nagy-Kanizsa, Szamosujvâr, Szvinyicza, Toma,
Vlegyâsza, Zilahi meszes.
2. Jul. austriacus v. erythronotus, L atz. Synon. Julus-
sabulosus, G. K. Die Myriop. H. p. 75. Fig. 198—199.
Colore omnino nigrescenti dorso vittis d/uabus latiuscu-
lis rufesçentibus ; interd/am in lateribus ochraceo.
Habit. : Baziäs, Coronini, Mehädia, Plavisevicza, Sike-
vicza, Szamosujvâr, Sz.-Helena. Szvinicza, Zlaticza.
A legközönségesebb faj, melyet mär TömösvAry és L atzel
emlftenek hazänkböl. Yarietäsai közül a nigrescens közön-
ségesebb az erytkronotus-nél, mely utébbi inkäbb déli
alak.
2. Foraminibus repugnatoriis sat porcul pane suturam
transversam distantibus.
20. Faj. Jul/us sabulosus, L.
1. Tâb. 5. âbr.
Julius sabulosus, L inné, Systema Naturæ, edit. 10. p. 640. ;
Fauna Suecica, ed. 2. p. 502. — F abricius, Species Insect.
I. ,p. 530. ; Entomol. syst. ed. H. p. 395. — Latreille, Hist.
nat. d. Crust. et d. Ins. 7. p. 74. — Leach, Trans. Lin. soc.
London. 11. p. 377.; Zool. Miscl. 3. d. 33. — C. Kooh,
Deutschl. Crust. Myr. etc. H. 22. Taf. 7. — Brandt, Recueil
p. 83. — Gervais, Hist. nat. d. Ins. Apt. 4. p. 139.H P orath,
Sveriges Myr. Diplop. p. 22. — Wajgiel, Sprawozd. Komisyi
fizyogr. Krakow, p. 155. — Meinert, Naturh. Tidsskr. 3. R.
\ . p. 11. — Eisen och Stuxberg, Oefvers. Vetensk. Akad.
Förh. p. 378. — Nowicki, Sprawozd. kom. fizyogr. Kx-akow.
p. 151. 1868. ; Ibid. 1869. p. 19. — P orath, Oefvers Vetensk.
Akad. Förh. 1869. p. 645. — Stuxberg, Ibid. 1870. p. 896. —
Fanzago, Atti d. soc. Veneto-Trent. IH. p. 270. Rosicky
Archiv, nat. Landesdurchf. Böhm. m . 4. Abth. p. 28. —
F edrizzi, Annarie d. soc. dei Natm-al. in Modena. 11.
p. 98. 100. — Cantoni, Attid, soc. ital. di sei. nat. 23. p. 339. Bf
Karlinski, Sprawozd. kom. fizyogr. 17. p. 89. 233. _ Berlese,
Acarini, Myriop. et Scoi-p. etc. fase. 6. Nr. 8. Fig. 1__9. ;
Atti d. R. Istit. veneto, ser. 6. H. Estr. p. 12. Tav. 1. Fig.
3, 17, 18. —Latzel, Die Myriop. d. österr. ung. Monarchie.
II. p. 327. Tab. 11. Fig. 126. Tab. 13. Fig. 155—156. —
Haase Er., Schlesiens Diplop. 2. H. p. 27. — Julus terre-
stris, Linné, Syst. Nat. edit. 10.1. p. 639. ; Fauna suec. ed. 2.
p. 501. — Taschenberg, Brehm, Illustr. Tliierl. 6. p. 550.
1869. 9. p. 629. 1887. — Julus fasciatus, De Geer, Mém.
des Ins. 7. 9. p. 578. — Julus bilineatus, C. Koch, Deutschl.
Crust. Myr. etc. H. 22. Taf. 6. — Brandt, Recueil, p. 83.
Sill, Verh. d. siebenb. Verein f. Naturw. 12. p. 9. — C. Koch,
Die Myriop. H. p. 30. Fig. 152. — Latzel, Jahrb. d. naturh.
Landesmus. v. Kärnten. 12. p. 100. F anzago, Annuario soc.
dei natur. Modena. 10. p. 75. —Julus rubripes— C. Koch»
Syst. d. Myriop. p. 109. ; Die Myriop. H. p. 29. Fig. 151. —
F edrizzi, Annuario d. soc. dei Natural. Modena. 10. p. 136.
l l.p. 98.100. ^ Julus parallelus, C. Koch, Syst. d. Myriop.
p. 113.; Die Myriop. H. p. 67. Fig. 190. — Julus : anceps,
Eisen och Stuxberg, Oefvers. Vetensk. Akad. Förh. 1868.
p. 378. — Julus quadripunctatus, Fanzago, Atti soc. Venet.-
Trent. 4. p. 150. — F edrizzi, Annuario d. soc. dei Nat
in Mod. 11. p. 97. — Julus roseus, F edrizzi, Annuario d-
soc. dei Natural in Modena 11. p. 98. 100.
Corpore crassiusculo, glabro, nigro-fusco, vittis vel sérié- I
bus duabus macularum dorsalibus ferugineis vel flavis
ornato, saepe etiam praeter pedes lateraque ubique nigre
scenti vel albido-flavo ; antennis latitudine coiporis brevioribus;
oculis rotundo-quadrangularibus ex seriebus
transvei'sis 5—7 ocellorum utrinque 32—48 compositis ;
vertice profunde sulcato foveis setigeris destitutis; segmentis
44—55, primo in lateribus striato, ceteris dense sat
profundeque striatis in parte anteriore subrimosis in margine
postico glabiis, ultimo plus-minusve rimoso, in spinam
longam crassamque, parum sursum flexam
producto, valvulis analibus marginatis subeiliatisque ;
foi'aminibus repugnatoi'iis sat magnis ; pedum pari-
bus 74—101, pedibus pallidis, latitudine coiporis brevioribus
; pedibus primi paris uncinatis, u/nco magno, ceteris
in a/rticulo penvltimo pulvillo in dentem prod/ucto instructis.
Longit. corp. 20—46 mm.; latit. corp. 1 *8—4*8 mm.
Habit.: Andräsfa, Däva, Kazän, Körfcv^lyes, Malomvfz,
Nagyhagymäs, Pesterei barlang, Podsused, Betyezät,
Sätoraljaujhely, Visäg, Vlegyäsza.
Huräs speciei existunt in Hungaria varietates sequentes
:
1. Jul. sabulosus v. apunctatus, F edr. dorso sme vittis vel
sei'iebus fenugimis, in lateribus pdllidior. ~ Habit:
Kazän.
2. Jul. sabulosus v. flavo-fuscus mihi, sat robusto, colore
ßavofusco, dorso linea nigra mediana angustissima, pone
foramina repugnatoria maculis nigris peiparvis; capite
segmenbisque 4—5 antei'ioribm nigrofuscis; pedibus flavidis
; in ceteris formae typicae similis. — Habit: Kazän.
Hazänkböl igen regen ismert, bär nem nagyon
gyakori faj. Sil l V. emlfti Erdölyböl, majd TömösvI ry.
L atzel is feljegyzi nyugoti äs felsö Magyarorszägböl,
valamint Horvätorszägböl. Kivälöan ärdekes flavo-fuscus
varietäsa, melyet szine utän akär külön fajnak is tarthat-
nänk, ha egyebekben nem lenne a törzsalakkal egyezö.
21. Faj. Julus trilvneatus, C. K.
Julus trilineatus, C. Koch, System d. Myriop. p. 112.;
Die Myriop. n. p. 76. Fig. 200. — F bdrizzi, Annuario Soc.
Natural. Modena. 11. p. 93. — Cantoni, Atti d. Soc. ital. d.
sei. nat. 23. p. 341. — Pregl, Pi’ogramma d. Ginnasio
sup. in Zara. 26. p. 341. —Latzel, Die Myriop. d. österr.-
ung. Monarchie. H. p. 310. Taf. 12. Fig. 149—151.—Julus
ferreus, Fedrizzi, Annuario Soc. Natural. Modena. 11. p. 94.—
Berlese, Acar. Myriop. et Scorp. fase. 8. Nr. 7. Fig, 1—5.;
Atti d. R. Istit. veneto. 6. ser. 2. Estr. p. 21. Tav. 1. Fig. 10.
Tav. 2. Fig. 1. — Julus serpentinus, F edrizzi, L oc. cit.
p. 94. — Cantoni, Atti d. Soc. ital. d. sei. vat. 23. p. 345.
Corpore gracili, subglabro, öchraceo, griseo-flavo vel
flavo-brunneo; capite segmentisque anticis et postremo
obscurioribus, linea dorsali vittisque singulis lateralibus,
nigrescentibus ornato; antennis tenuibus, latitudine corporis
multo longioribus; ocidis subtrapezoidalibus vel
triangularibus e seriebus transversis 8 ocellorum utrinque
46—50 compositis; segmentis 50—56, pi'imo in lateribus
rotundato, laevi, ceteris sat profunde sparsimque striatis
in margine posteriore ciliatis, ciliis sat longis, ultimo
sparsim svbrigideque crinito in spinam longam, acutam
producto, valvulis planatis; foraminibus repugnatoriis
parvis, pedum paribus 88—103, pedibus pallidis, longis
tenuibusque; pedibus maris anterioribus in articulis
d/uobus penultimis pulvillo sulcato et in dentem producto
atque praeterea jux ta ungvem saepe seta longissima in-
structis.
Longit. corp. 25—40 mm.; latit. corp. 1*7—2*5 mm.
Habit.: Däva, Fiume, Betyezät, Simontomya.
Dälnyugoti faj, mely hazänkban a ritkäbbak közö tar